Lemezkritikák,

Gene Walker

Ghost: Skeletá

A Ghost új lemezének dalai mind tökéletességig finomított, simára csiszolt ékkövek, már-már a sterilséget súrolják, nekem hiányoznak azok a kiemelkedően dallamos, azonnal emlékezetbe vésődő szerzemények, amik az ’Imperia’ vagy a ’Prequelle’ albumokon megtalálhatók.

Bátky Zoltán

Wall Of Sleep: The Kingdom

A Wall Of Sleep új anyaga nem egyszerűen egy doom album, hanem utazás a stílus határain túlra, ahol az egyes dalok szabadon szövik egybe a különféle hatásokat. Ez a kimagasló alkotás mindazoknak szól, akik a korai kilencvenes évek nyitottságával hallgatnak metálzenéket.

Alison Mosshart

Billy Idol: Dream Into It

Billy Idol a megszelídült lázadó, aki azonban közel 70 évesen is nyomja azt a pop-punkot, amivel 1982 óta megőrjíti közönségét. Bár a mellét még mindig borotválja, és a haját szőkíti, de a dalszövegeiből már csak a régi lázadás emléke köszön vissza. És ez így van jól. Egy 70 éves ember már ne akarja megváltani a világot, csak ha politikus. A zenéje viszont még mindig üt.

alissa white gluz

Arch Enemy: Blood Dynasty

A ’Blood Dynasty’ összességében jó lett, minden dalban van valami kapaszkodó, mindegyiket telepakolták kitörölhetetlen dallamokkal, amelyek miatt újra és újra elindítod. Egy aprócska gond van csak vele, hogy már minden másodperce ismerős.

A Paranormal Evening With The Moonflower Society

Avantasia: Here Be Dragons

Nem rossz az új Avantasia-lemez, ha nem is a legjobb, ahogy sokan hangoztatják. Minden benne van, ami a korábbi lemezeken, csak valahogy kevésbé kreatívan, a többszereplős metálopera duettlemezzé silányult. Ennek ellenére imádom a dalokat, a felét simán beválogatnám a koncertműsorba, és szerintem meg is teszik.

Beloberk István

Kalapács: Ezerből egy

A Kalapács zenekar új albumára talán az a manapság divatos kifejezés a legjobb szó, hogy önazonos lett. Ha csak lazulni akarsz és a szövegek által feltöltődni energiával, akkor bőven szerethető alkotás, stabilan hozza a legjobb lemezeik szintjét.