Kedvenc lemezeim – Guns N’ Roses: Appetite For Destruction (1987)
A nyolcvanas években – amikor rengeteg új zenei irányzat ütötte fel a fejét, illetve a klasszikus értelemben vett hard rock zene is sokkal slágeresebbé és bizonyos értelemben lágyabbá is vált – felbukkant egy Los Angeles-i csapat, amely nyerseségével, illetve egyéniségével új színt hozott a rózsaszín felhőbe burkolózott stílusba. A korszak befutott előadói nyomán rengeteg könnyű pop-rock sztárcsapat jelent meg nap mint nap az MTV-n, de az úgymond nagy öregek közül sem tudtak sokan ellenállni az új zenei irányzatnak, és követni kezdték azt. Mindezek ellenére rengeteg klasszikus anyag készült akkoriban is, mint például a Def Leppard ‘Hysteria’ albuma vagy az Aerosmith visszatérő anyaga, azaz a mesterhármas első darabja, a ‘Permanent Vacation’. Ennek a korszaknak a kellős közepébe érkezett meg az évtized második felében W. Axl Rose, Slash, Duff McKagan, Izzy Stradlin és Steven Adler, azaz a Guns N’ Roses.
