neo-folk

Albumkritikák

Grift – Dolt land (2023)

A szürke hétköznapok és végtelen feladatok sínén zakatoló idő vonatán csak pillanatnyi megállók kapcsán juthatunk hozzá egy kis lélegzetvételnyi pihenőhöz, hogy aztán rögtön tovább is száguldjunk életünk pályáján. Szinte csak most köszöntött be a nyár és már komolyan érződik, hogy hamarosan búcsút is inthetünk neki. Az évszakok és évek szélvész gyorsasággal száguldanak el mellettünk, amik […]

Albumkritikák

Tenhi – Valkama (2023)

A homályba burkolt természetre ereszkedő melankolikus tónusokat, a hagyományt, miszticizmust ötvöző finn Tenhi a neo-folk egyik megkerülhetetlen formációjává nőtte ki magát fennállásának közel harminc éve alatt. A  banda neve “vént” vagy “sámánt” jelent, ami teljes mértékben tükrözi a zenekar hitvallását. Az együttest  Tyko Saarikko gitáros/énekes alapította 1996-ban, akihez később csatlakozott Ilmari Issakainen. Noha a lemezeiken […]

neo-folk

Theodor Bastard – Újra élvezhetjük sokrétű zenéjüket

2012-ben adta ki az orosz Theodor Bastard Oikoumene című albumát. Ezen a neo-folk egy elég speciális ágát hallhattuk, ahol az ősi hangszerek találkozhattak a modern technológia vívmányaival, valamint a trip hop pszichedeliája, illetve a mozifilmes behatásoktól nem mentes ősi ütemekkel. Ezt az albumot a Season of Mist kiadó jóvoltából június 16-tól újra élvezhetjük. Addig is […]

Albumkritikák

Tir – Awaiting The Dawn (2023)

Az egyszemélyes Tir nevű dungeon synth mögött álló török származású, jelenleg Ausztráliában élő Oytun Bektaş mellőzte a stílusra tagadhatatlanul jellemző kezdő LO-FI kiadványok gyártását. A 2016-os Mountains bemutatkozó anyaga után, három évre megjelent második nagylemeze, az Urd, Skuld & Verdandi, egy komoly volumenű produkció volt a stílus berkein belül, mely szorosan követte a dungeon synth […]