Rockvilág.hu online rockmagazin
A digitalizált világ egyik legnagyobb előnye, hogy hacsak nem akarsz, nem kell a lemezboltok előtt sorban állni egy albumért, hanem a megjelenés pillanatában elérheted digitálisan. Ráadásul különböző teaser-ek formájában már jó előre tudhatod ha kedvenceidtől érkezik valami friss a közeljövőben. Sőt olyan zenekarokra is rátalálhatsz akikről eddig nem is hallottál, és ha nem létezne az internet esélyed sem lenne megismerni őket. Így ismerkedtem meg 2021-ben a holland Dear Mother zenekarral is, akik akkor jelentkeztek debütáló albumukkal Bulletproof címen. Annyi pici előnyöm ugyan volt velük kapcsolatban, hogy nem teljesen ismeretlenül futottam beléjük, hiszen a formációt alapító Merel Bechtold gitárost korábban a Delainből és a Mayanból is ismertem már, sőt többször volt szerencsém őt élőben is látni. Az azonban már akkor is váratlanul ért, hogy az előbb említettekkel ellentétben a Dear Mother sokkal legtisztultabb, inkább a metalcore vonalon mozgó zenekar lett mint sem mondjuk szimfó gyökereken alapuló Delain.
Már a Bulletproof alatt meglepetésként ért, hogy mennyire okosan nyúlnak a metalcore elemekhez. Nem annyira csapkodó, nagyon patikamérlegen felépített dalszerkezeteket hoztak, ahol nem csak a refrének de a verzék is simán megütötték a “catchy” státuszt.
Én, aki sosem voltam nagy metalcore fan, végre elkezdtem felfigyelni egy műfajban alkotó csapatra, pontosan az előbb leírt indokok miatt, hogy végig fent tudták tartani egy dalon keresztül a figyelmem. Nem azt éreztem, hogy arcomba kiabálnak a verzék alatt majd nyáltengerbe fulladok a refrénnél, hanem egy balanszos, fülbe simuló, mégis keményvonalas zenét kapok, amit jól esik hallgatni.
Necessary Darkness címmel április 19-én jelent a zenekar legújabb négyszámos EP-je, amiről az Unbreakable vált legkorábban elérhetővé. Na pontosan itt mondtam azt, miután a dal végi break downnál ketté fejeltem az előttem lévő asztalt, hogy a zenekar most érkezett meg a legnagyobbak közé.
Simán mondhatom azt, hogy divattá vált a “modern” zenékbe elsütni egy-egy break downt, így sokszor születnek elcsépelt megoldások, amik már meg sem ütik az ingerküszöbömet. Na itt nem ez történt. Akkora arconverés van a dalban, ami még újszerű is, hogy azonnal benyomtam az instant reply-t. Borzasztóan okos megfejtés, ahogy az egész szám is egy mestermű. David Pear hangja pedig a legszebben csillogó ék a zenei megoldások tornyában. A tisztáktól a hörgésen át a scream-ig mindent felvonultat a cseh fiatalember. Megjelenés óta ha ezerszer nem pörgött le akkor egyszer sem. Ennek fényében pedig a teljes EP megjelenését legalább akkora lelkesedéssel vártam mint mondjuk az öt év után újra visszatérő Rockmaraton fesztivált.
Április 19-én aztán fénysebességgel nyomtam le a Spotifyon a play gombot, és vártam mit is főztek ki nekünk Merelék az elmúlt években, illetve hogyan is szól egyben az egész EP, hiszen szépen sorban azért ki-ki dobálták a dalokat időközben.
P.U.SZ.T.Í.T.Ó.
Polok gyerekek, pokol. Annyira súlyos, ugyanakkor tartalommal teli az egész EP, hogy szinte észre sem veszed, hogy már vége van. Ritkán mondom valamire, hogy hibátlan de ez az. Ok, hogy “csak” egy EP, de akkor is olyan kiforrott, annyira érett, hogy rengeteg zenekar megirigyelné.
Az Unbreakable földbe döngöl a már említett break downjával, a Threads rohanó tempója kikészíti a lelkedet, a Wildfire “megpihenős” gitár-központúbb ívei látszólagos megnyugvást adnak, hogy a Delusion újra tarkón vágjon. Ami pedig az egészet megkoronázza az a szövegvilág. Hallgasd és éld át. Merel és David eleve azért hozták létre a Dear Mothert öt évvel ezelőtt, mert ugyanazokkal a személyes és zenekaron belüli démonokkal küzdöttek, így mikor útjaik keresztezték egymást a kémia azonnal megvolt. Mély, sötét de még sem igazán depresszív szövegeik igénylik az individuális fejlődést, a fénybe vágyást, a kitörést. Az pedig ha egy zene úgy sötét, hogy közben, vagy épp azért mert ily módon mély, magával hordozza az életigenlést, a problémamegoldást, a győzni vágyást, az kiemeli a szerzőt az átlagból.
A Bulletproof a térképre rakta a Dear Mothert, a Necessary Darkness pedig messze kiemelte őket a műfaji mezőnyből. És fiatal zenekarról, fiatal zenészekről van szó. Csak saját maguknak szabhatnak határt….
Várom a folytatást.
Dear Mother-Necessary Darkness(2024)
9,5/10
