Fémforgács
E heti EP sorozatunkban igyekeztünk ismét öt igazán figyelemreméltó zenekar agyagát hoztuk el nektek. A paletta most is széles, szerencsére van miből válogatni. Kezdésként a ’80-as évek klasszikus thrash/death vonalaiban merülünk el, majd egy epikus hangvételű blackened doom mágiának lehetünk részesei. Ezek után a sivatag hűsítő, egyben pszichedelikusabb homok szemcséit dörzsöljük ki szemünkből, miközben a modern hardcore / metalcore macaron habos üdvösségében fürdőzünk.
Maze of Terror
A perui Maze of Terror a ’80-as évek klasszikus thrash/death vonalának áldoz vadonatúj 5 számos The Night Where the Evil EP-jén. A srácok most sem nem finomkodnak, zsigerből hozzák a Sarcofago, Slayer, Infernal Majesty valamint Dark Angel hatású témáikat, melyekhez minden daluk képében egy-egy híres horrorfilmhez története kapcsolódik. A csapat egyébként nem ma kezdte a gyilkolászást, 2011-es megalakulásuk óta 2 nagylemezt, 3 split anyagot és a mostanival együtt öt EP-t tudhatnak a magukénak.
Broken Pillars
Az epikus hangvételű blackened doom (fantasy metalt) játszó iráni Broken Pillars duó meglehetősen ismeretlen még nálunk. Azt is mondhatnák, hogy ők a perzsák válasz a hellén black metalra. Dalaik grandiózus szimfonikus atmoszférával és az extrém metal szerteágazó hatásaival vannak felérezve, melyekhez témát Irán ősi, epikus mítoszaiból merítettek. Két dalos Of Pillars and Primordial Myth című anyaguk épp úgy áraszt harmóniát, mint amennyire harcias atmoszférát is. A mű egyfajta hídat is jelent a jelen és a múlt között, amit zenészeink Harpag Karnik és Earthen Shade (akik egyébként más projekt ötletgazdái, mint például az Erancnoi, Forelunar, Urnscent, vagy a Désespéré) ősi istenségek és legendák nyomán tárnak elénk, amim által igyeksznének rávilágítani az Iránban zajló jelenlegi identitáskáoszra. Formációjuk neve, a Broken Pillars “törött oszlopok” elnevezés is Perszepolisz ősi romjai ihlették, ami a civilizáció egyik legrégebbi helyszíne, amely Kr.e. 500 körül az Achaemenida Birodalom fővárosa volt.
Compadre
A mexikói instrumentális pszichedelikus stoner/desert rock duó, a Compadre egy igazi meszkáltól ragacsos, csöpögős zenét hozott el nekünk, amit 4 tételes Sesiones Puercas demójukon tárnak elénk. Igaz a stílusból adódóan túlgondolni nem nagyon kell a dolgot… füstös kanyargós riffek, sivatagi hangulat, amiben simán hozzák a Kyuss, valamint a Karma to Burn ékes hagyományait. A műfaj szerelmeseinek abszolút kötelező darab, de más buckalakók is bátran meghallgathatják.
EndrE
Második demóját adta ki a szegedi, női-frontos stoner/doom EndrE. (vajon Paksi Endre a névadójuk??? …ha-ha) A három tételes demójuk lényegében ott folytatódik, ahol a bő egy éve megjelent első anyagukkal abba hagyták. Kellemesen füstös, delejes pszichedéliába bújtatott, kissé okkult fennhangot kapott dalok, amik a Windhand, az Acid King, vagy a Blood Ceremony árnyékai járnak át. Zenéjük hazai viszonylatban mindenképp egyedül állónak számít, hiszen kevés banda dolgozik mostanában a ’70-es évek retro feelingjeinek psy-hard rock, fuzz stoner / doomer kompozícióval, amik némi boszorkány szertartás hangulatot is hoznak. Érdemes oda figyelni rájuk.
Deadset
Gondoltad volna, hogy Tampában nem csak death metal van, hanem jó féle hardcore is. Ennek bizonyítékául itt van a Deadset, akik debütáló EP-jükön a ’90-es évek mosh groove-jait, valamint a modern hardcore és a metalcore elemeit vegyítik. Az egész nem hosszabb 13 percnél, de ez az idő épp elég arra hogy belevessük magunkat zenéjük az életről, halálról, a sötét múltból való merengés, valamint belső üdvösség megtalálásáról szóló történeteiben, melyekel olyan bandákat idéznek meg, mint a 100 Demons, a Kickback és az All Out War.
