Barangolás a Magyarországon fellelhető középkori műemlékek között II.

rattlead.hu

XIII századi Szent László freskó, Türje

Ahogy ígértem, ez alkalommal három dunántúli tájegységen túrázunk, és biztosan állíthatom, hogy mindhárom hemzseg az izgalmas úticéloktban, szinte lehetetlen feladat elé állítva engem. De sose legyen nagyobb bajom, lássuk az Őrség (Zala és Vas megye) tájegység műemlékeit!

Velemér, Szentháromság templom. Egyszerűen nem is kezdhetjük őrségi barangolásunkat máshol, mint ennél a kis határ menti templomnál. Ez az egyszerű, egyhajós, vegyesen téglából és kőből épült kis templom a kora középkori templomok egyik legszebb belső terét rejti, mely annak ellenére, hogy volt már lemeszelve, tűz által megrongálva, a maga csodálatos eredetiségében látható 1377 óta. Velemér mint 10 falu központja bizonyosan már 1000 után rendelkezett templommal, de a csodálatos belsőt egy egyedi tehetségű fiatal freskókészítő, Aquilai János varázsolta a falakra. A mai Magyarországon csak ez a munkája található meg, de a mai Szlovénia és Ausztria területén még maradt fent néhány alkotása, mind egyedi formavilágú, élénk színválasztású, azonban zömében a barna árnyalataira építő freskó. Szerencsénkre 1863-ban a kor jeles műemlékvédője, Rómer Flóris hallott a templomról, ellátogatott az eldugott, erdőszéli romhoz, és a freskókat meglátva, azonnal kijárta az egyházmegyénél a templom fedését. Érdemes hétköznap, mondjuk szerdán, vagy csütörtökön délelőtt ellátogatni a templomhoz, amikor relatív kevés a turista. Vegyünk képeslapot a kapus nénitől, ami a belépő is egyben, és csendben, nyugodtan gyönyörködjünk. Katartikus élmény.

Őriszentpéter, Szent Péter templom. A román kori jegyeket hordozó, XIII században épült templom déli oldala és annak bélletes kapuja meglehetősen jó állapotban vészelte át az idők viharait, belseje azonban az évszázadok alatt sokszor változott, Az eredeti freskók csak nyomokban fedezhetők fel, de a református meszelést itt ott egyedi, és izgalmas szöveges falfestések törik meg. Története során számos átépítésen, bővítésen esett át, például 1550 tájékán, a török elleni védekezés részeként templomerőddé építették át, bástyákkal tűzdelt körítőfallal, és árokkal vették körül. Kanizsa eleste után jelentősége még inkább megnőtt. Manapság ebből már szinte semmi nem látszik, a falak kövei már jó ideje a helyi őrségi épületek falaiban pihennek széthordva.

Egervár vár és templom. A régen szebb napokat is megélt település gazdag történelmi emlékekben. Vára ma már egy csodálatosan felújított és karban tartott várkastély, de a középkorban bizony valódi erősségnek számított. Egervári László egykor Mátyás főembere, majd II. Ulászló tárnokmestere volt, építtetett egy jól védhető mocsár közepére erős kővárat. Ekkor épült a gótikus jegyeket hordozó temploma is, mely a falu központjában impozáns látvány. A későbbiekben számos nemesi család (Kanizsai, Nádasdy, Széchenyi) által tulajdonolt egervári vár az 1700-as években komoly átépítéseken esett át, kastéllyá avanzsált, de még ma is látható, elképzelhető egykori nagysága. Kevesek által ismert és látogatott település. Érdemes felkeresni.

Döröske, Szent Jakab templom. Körmendről keletre, majd délre fordulva, északi oldalról jutunk be az Őrség erdőkkel, mezőkkel tarkított tájaira. Itt pár kilométer múlva, a Csörnöc patak fölé emelkedő dombon, egy csendes kis falu szélén, hatalmas fákkal és réges-régi sírokkal körülvéve fekszik egy kis árpád kori templom a domb szélén. Állítólag már a római időkben felismerték a domb stratégiai jelentőségét, így szinte nyilvánvaló módon ide épült az 1200-as évek elején kézi vetésű kis téglákból és kövekből a román stílusú templom. Fából készült huszártornya későbbi eredetű. Meglepően nyugodt, erős kisugárzású hely. Segít visszarepülni a múltba. Érdekesség, hogy névadó szentjének, Szent Jakab apostolnak ünnepén (július 25) a felkelő nap első sugarai a szentélyablakon keresztül épp az oltárra esnek. Belseje egyszerű, freskóit lemeszelték. A bejutáshoz bejelentkezés szükséges.

Türje, Gyümölcsoltó Boldogasszony templom. Türje, mint az egykori Budát Velencével összekötő út fontos állomása jelentős városnak számított, az azt birtokló Türje nemzetség a XIII. században telepíti be a premontreieket a településre (hasonlóan, mint Csorna, vagy Zirc). A rend nemesi segítséggel hatalmas, téglából épített templomot és kényelmes rendházat építtetett. Különlegessége az egyedi apátsági téglaépítkezésben (hasonló még Árpás), és a töredékében fent maradt XIII. századi freskókban rejlik. Tereske és Vizsoly mellett a mai Magyarország területén itt maradt fent legjobb állapotban a Szent László legendát megörökítő freskó. A magyar király, az elrabolt leány és az őt elrabló kun vitéz alakja is egyaránt tökéletesen kivehető! Csodálatos művészettörténeti emlék. A nemrégiben komoly belső restauráláson és külső felújításon átesett templom téglahomlokzata érdekes állagmegóvó vakolást kapott (de állítólag és egészen bizonyosan ez a korai időkben is így volt), ami elfedte a téglákat, ezzel teljesen más megjelenést kölcsönözve a templomnak. Bejelentkezés szükséges.

A régióban még fellelhető emlékek:

Magyarszecsőd, Kisboldogasszony templom. Gyönyörű, eredeti déli bélletes kapuzattal épült román kori templom, szépen felújítva a falu közepén. Érdekessége a kapu felett megtalálható, szinte csak sejthető, légiesen könnyed vonalvezetéssel felfestett freskótöredék. Már csak ezért érdemes elzarándokolni.

Jánosháza, Erdődy-Choron Várkastély. Egykor szebb napokat megélt, ma már romos, de még így is impozáns várkastély. A külső falak, árkok és védművek még nyomokban fellelhetők. Szerencsére pár éve méltó tetőszerkezetet kapott, de fájó pont, hogy sem parkja, sem a belseje nem látogatható. így csak ezért erre kerülni nem érdemes, de ha útba esik impozáns látványban lesz részünk.

Zalaszántó, Szent Kozma és Damján templom. XIII. századi eredetű, de gótikus jegyeket inkább hordozó templom egy történelmi hadiút mentén. Az északról a Tátika, délről a Rezi várak ölelésében bújó kis falu közepén találjuk meg a templomot. Néhol még reneszánsz kori felújítás jegyeit is hordozza. A tájegység nagyon izgalmas, a falu felett buddhista sztúpa is található.

Sitke, Török oszlop. A Sárvárt Celldömölkkel összekötő út mentén megbújva helyezkedik el ez a dísztelen kőoszlop, mely a néphagyomány szerint egy itt megölt török hadvezér sírja fölött álló emlékoszlop, azonban az igazság az, hogy ez egy katolikus kegyoszlop, melynek belsejében festett szentképek voltak. Keletkezését a XV. századra gondolják. A mai Magyarországon egyedülálló emlék.

Balatonfelvidék-Bakony:

Keszthely, Szent Miklós temetőkápolna. A belvárosból dél felé haladva Fenékpuszta felé az út jobb oldalán hosszan húzódik egy ma is funkcionáló temető, melynek sárga barokkosított kápolnájáról a kétezres évek elején (állagmegóvási munkálatok során) kiderült, hogy csodálatos külső és belső falfestéseket tartalmaz. Némi helytörténeti munka után nyilvánvalóvá vált, hogy ez az egykori Szentmiklósszeg falu temploma volt, mely a török korban teljesen elpusztult. A csodálatos állapotban megmaradt XIII. századra datálható kültéri freskók János evangelista patmoszi látomásait mutatják be, melyek közül talán a legbizarabb Szent Bertalan ábrázolása, ki a saját lenyúzott bőrét viszi magával boton. Kezében még látható a nyúzókés. De láthatjuk Szent Miklóst, Szent Pétert, Szent Mihályt, sőt Jézust is. Egyedülálló emlék, hiszen ilyen jó állapotban kültéri freskók Magyarországon nem nagyon maradtak fent. Ha pedig már Keszthelyen jár az ember, a fő téren megtalálható Magyarok Nagyasszonya gótikus plébániatemplom is kihagyhatatlan látnivaló, mellette a középkorban még jelentős vár maradványai is fellelhetők.

Szigliget, Óvár. Ha az ember a Balaton felvidéken jár, szinte minden hegyen, magaslaton vár nyomaira bukkan. A XVI. századra a három részre szakadt ország egyik fontos végvári határrendszere húzódott itt végig a Balaton északi partján. Ennek egyik jeles képviselője Szigliget vára, mely méltón és hozzáértően felújított erősségként valóban kiváló turisztikai célpont. Azt azonban kevesen tudják, hogy a valószínűsíthetően első és ősibb vár egy kicsit beljebb, közvetlenül a strand felett bújik meg a hegyi erdőség takarásában. Megközelítése a Hegyalja utcai parkolóból lehetséges fakorlátos lépcsőn. A vár keletkezéséről megoszlanak a vélemények, egyesek római őrtorony romjain épített várat sejtenek, mások a Nagy vár egy kiterjesztett, előretolt helyőrségét elszállásoló vár maradványait vélik itt felfedezni. A megmaradt romok fölé fából kilátó épült, információs táblával gazdagon ellátott a magaslat, melyről egészen fantasztikus panoráma nyílik a Balatonra. Már csak ezért is érdemes felkeresni, no meg azért is, mert míg a Nagy vár szinte mindig hemzseg a turistáktól, itt jó eséllyel nyugalmasan nézelődhetünk.

Tagyon, Szent Balázs templomrom. A Balatonfelvidék nem csak várakban, várromokban különösen gazdag, hanem templomokban, és templomromokban is. Számos, a török korban elpusztult falu templomának romjai, vagy különálló kolostorok maradványai rejtőznek a legváratlanabb helyeken. Ezek közül az egyik legcsodálatosabb a Tagyon és Szentantalfa feletti szőlősorok végében található egykori Szentbalázs falu templomának romja. A román stílusban a XII. században épült kőtemplom egyedi halszálkás falazatával, pálcatagos bélletű, csúcsíves kapujával már magában csoda, de kapuján kilépve nyugat – délnyugatra eltekintve a Nivegy völgyre és a Balatonra valami egészen páratlan kilátásban lehet részünk! A kapu melletti koros fügefa árnyékában egy padot is találhatunk, és ha épp jókor vagyunk ott, valóban azt hihetjük, hogy megállt az idő.

Sóly, Református templom. Az ország egyik legrégebbi temploma! Azok között az enyhe dombok között található, melyek a Balatontól északkeleti irányban oly jellegzetesek, és melyeknek ősi földjén nagy történelmi események zajlottak. Sóly mellett vívta meg ugyanis Szent István királyunk döntő ütközetét Koppány seregeivel. A legenda szerint a csata előtt Sólynál, a Séd patak partjának nádasában a régi római hadiút mellett szállt meg seregével, itt imádkozott a csata előtt, majd vélhetően fogadalomból templomot emeltetett erre a helyre. A legendának bizonyítékot szolgáltat, hogy a templom már 1009-ben megemlítésre kerül egy veszprémi Püspökségi oklevélben, illetve maga a templom elhelyezkedése is rendhagyó, hiszen nem valami magaslaton, hanem éppenhogy mocsaras, mélyen fekvő területen épült, mely a korban nagyon szokatlan volt. Két éve, amikor falat véstek az áramvezetéknek, csodás XIII. századi freskótöredéket találtak, és miután a komplett templombelsőt felkutatták, még jó pár későbbi századokból származó freskót, feliratot találtak. Csodás festett fa karzata, barokk tornya és aránylag ép körítőfala miatt fantasztikus templom, ahol több, mint ezer év sűrűsödik össze. A bejutás nem könnyű, időpont egyeztetés szükséges, de a kulcsos néni elragadóan mesél.

A régióban még fellelhető emlékek:

Bátorkő vára. Várpalotán van egy vár. Ezt mindenki tudja. Egy csodás négysaroktornyos vár, melyből a legendás Thury György ütötte a törököt ahol csak tudta. Azonban e vár megépülése előtt fent, a magas Bakony egyik rejtett szurdokvölgyében már állt egy vár a XIII. század eleje óta, mely Bátorkő névre hallgatott. A ma csak turista útvonalon megközelíthető rom anno a Bakonyon át északra tartó fő út mellett állt, a Kont nemzetség építette és innen felügyelte (sarcolta) az észak-déli kereskedelmi út forgalmát. Az ilyen típusú várromokat kedvelem nagyon. Melyek rom állapotukban is mesélnek, melyekért fáradozni kell, melyeknél nincs színes vásári attrakció, fakard és lángosárus, ahol nem toldottak a régmúlthoz vitatott hitelességű falakat restaurálás címszóval, melyek magányosan állnak, és romságukban is tiszteletet ébresztenek. Várpalotáról elindulva, kényelmes erdei övényen 40 perc gyaloglással elérhető a rom, amely a legendák szerint Mátyás királyunk kedvelt vadászkastélya volt, és amely mellett Petőfi is elhaladt Dunántúli vándorlása során. Erősen ajánlott emlékhely.

Dörgicse. Itt nem is egy műemléket szeretnék ajánlani, hanem rögtön hármat, hiszen a dörgicsei medencében fekvő, ma Dörgicse névre hallgató falu a régmúltban több kis falura bomlott szét, mindegyiknek temploma volt, és ezek közül néhány romja ma is látogatható. A falu csodás fekvésű, közel a Balatonhoz, ezért aztán turisták, úri népek nagyon nagy számban látogatják, azonban ha hétköznap megyünk, netán délelőtt, viszonylagos nyugalomban csodálhatjuk meg Kisdörgicse idén tökéletesre restaurált középkori templomát. Kissé délebre, a falu szívében a Felsődörgicsei templomromot, és teljesen a falu déli határárban az alsódörgicsei Boldogasszony templomromot, melynek ma is álló tornya már messziről uralja a falu déli részét.

Tátika, Rezi, Csobánc, Hegyesd. a Balaton északnyugati részének hajdan meghatározó végvárai rom állapotukban is csodálatos turisztikai célpontok. Tátika, hajdanán Tádika (a középkori népnyelvben Tádéka vára, melynek állítólag Kisfaludy adta a romantikusabb Tátika nevet), az autóúttól kb 3 km erdei túrával érhető el, nagyon csodálatos ösvényen. A vele szemben fekvő Rezi északról egy brutál erdei ösvényen, de délről a faluból kényelmesen megközelíthető. Csobánc szinte olyan magasan van, hogy az ember el sem hiszi milyen jelentős végvár állt itt egészen a kuruc kor végégig, ugyanúgy ahogyan Hegyesd várát sem sejted a meredek hegycsúcson, amíg felérve valóban meg nem látod a falmaradványokat. Hősi korokról mesél mind a négy várrom. Kettő a Keszthelyi medence északi felén, kettő a Tapolcai medencében található.

Aszófő, Kövesdi templomrom. Az egykori Kövesd falu templomának romja, ma Aszófő keleti végén található, közvetlenül a Balaton nádasrengetegei mellett. Az idén újra restaurált, és csodás vesszőkerítéssel megkerített templomromhoz csak gyalog lehet lejutni, ezért csend és béke vár arra, aki lesétál a rövid földúton.

 Alsóőrs, Refomátus Templom. Impozáns külső freskója, és a csodás balatoni panoráma miatt erősen ajánlom a templomot, főleg, mert egy percre tőle található a középkori állapotban megmaradt török adószedő ház, ami szintén kurriózum a maga nemében.

Felsőőrs, Bűnbánó Magdolna templom. Klasszikus balatoni vöröskőből emelt XIII századi templom, melynek épsége csak Jákhoz, Ócsához, vagy Lébényhez hasonlítható. Ezeknél kisebb, de nagyon autentikusan megmaradt románkor jegyeket hordozó templomunk.

Litéri Református templom. Szinte alig felfedezhető, a falu középpontjában található templom, melynek bélletes kapuzata szinte egyedülálló az országban.

Berhida, Szent Kereszt Templom. Az egykor hadászati feladatokat is ellátó románkori templom sajnos ma már nagyon rossz állapotban van, így csak kívülről látható, de így is impozáns megjelenésű. Helyreállításáért jelenleg is aláírásgyűjtés zajlik, ha valakinek van kedve keressen rá és írja alá akár elektronikus úton is a petíciót, hátha sikerül a szélmalomharc, és a magyar műemlékvédelem erre a kis románkori templomra is szán némi időt és pénzt.

 Természetesen ismét csak néhányat tudtunk szemezgetni a különösen gazdag multú régiók emlékeiből, de remélem néhányan találnak köztük jövőbeni célpontot kirándulásaikhoz. Legközelebb közép Magyarország és dél Dunántúl kerül terítékre.

/A képek Szabó Gábor saját felvételei/

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) rattlead.hu nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.