HammerWorld Forró Drót (hu/atom)
BORKNAGAR
TRUE NORTH
(CENTURY MEDIA)
A Borknagar 1995-ben a norvég black metal mozgalom kellős közepébe érkezett és "robbant be" egy évvel később az azonos című debütalbummal. Egyik kedvenc lemezem ez, egyben az egyik legféktelenebb, legvadabb albuma a teljes norvég mezőnynek. A mai napig a földre teríti az embert a bemutatkozó műből áradó erő és szilajság. Olyan teljesítmény, olyan lenyomat, amely csak egyszer adódik. Megfelelő csillagzat, megfelelő életkor, megfelelő akarat és cél kell hozzá.
Emlékszem, e dühödt, ám monumentális album után csalódást okozott az egy év után máris érkező The Olden Domain, a visszafogottabb zene és a kiglancolt hangzás, mely utóbbit főleg nehezen nyeltem le. Azonban hamar kiderültek az értékei, és ez is odakerült a legjobb lemezeket tartalmazó fakkba. Øystein G. Brun zenekara, a Borknagar, ha sokat változott is a kezdeti idők óta, a gyökereiket a mai napig ápolják, és ez minden lemezen nyomon követhető.
Igaz, hogy a debütalbum kompromisszummentes, hozzáállása, elképesztő nyersesége már rég a múlté, és a csapat akár progresszívnak is nevezhető utat jár, legalábbis bizonyos értelemben, Brun zenei víziója, ebből következően a játéka lámpásként vezeti végig a Borknagart nemcsak a komor északi tájon, a nordikus metal világán, hanem a teljes extrém metal-színtéren. Ugyan nem minden lemez volt kiugró, nálam legalábbis az Epic és a Universal a kevésbé erősek közé tartozik, a nívó magas szintje mindig kiindulópont volt ebben a zenekarban. Hogy Brun mennyire nem fogyott ki az ötletekből, elég meghallgatni (újra) az Urd és Winter Thrice lemezeket.
A zenekar úgy tartja elevenen a zenei örökségét, pályáját, hogy közben nem félnek azt apróbb kiegészítésekkel, színesítésekkel gazdagítani. Mint egy festő, aki idősödik, egyre tapasztaltabb és jobb lesz, de öregkori művén is lehet látni, hogy ez az a művész, aki korábban is volt. Persze, nem tökéletes az analógia, mert vannak nagy törések, szakítások is egy-egy művész életútján, de a Borknagarra igaz, hogy úgy másszák meg a hegyet, hogy közben tudják, honnan indultak.
Az elmúlt jó egy évben történt néhány személyi változás a zenekarban. Az egyik legfontosabb, hogy kilépett Vintersorg, aki majdnem 20 évig volt a Borknagar énekese. Az utóbbi években nem állt színpadra a zenekarral, amiben nyilván a pár évvel ezelőtti balesetének is szerepe volt. Ez a kiválás azt jelenti, hogy Simenre nagyobb teher hárult, akit néhány énekdallammal Lazare támogat, mint a korábbi lemezeken. Simen már sok zenekarban bizonyította tehetségét, a frontembernek nem okozott gondot, hogy egy teljes lemezanyaghoz írjon énektémákat. Most is remekül énekel, e téren bármelyik dalcímet leírhatnám. Az Up North-ot meg is említem, mert ez a dal akár Simen, más néven ICS Vortex 2011-es szólóalbumára (Storm Seeker) is felkerülhetett volna, de az Into The White is jó példa.
Az ének olyan sokszínű a lemezen, annyi szólamot hallunk, hogy néha olyan érzésem van, mintha egy énekegyüttes gazdag vokális szólamait hallanám metal-hangszereléssel megtámogatva. Brun gitárjátéka egészen egyedi, ezt nem is kell külön hangsúlyozni, most is remek szerzeményeket kreált. Nem tudom, a többieknek mekkora szerepük volt a zene megformálásában, pl. az új gitárosnak (Jostein Thomassen), de a zenekar túlzásoktól mentes grandiozitása, giccsbe soha nem hajló monumentalitása ezúttal is kiemelkedő színvonalú dalokban került kifejezésre.
Jó néhány meghallgatás kell ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön, hogy az egyes tételek kibontakozhassanak a hallgatóban, mivel rétegzett zenéről van szó, s elsőre minden Borknagar-album elég tömény, a True North meghálálja a törődést, s nagy élményekkel ajándékozza meg azt, aki rezonál erre a sajátos ízű, ugyanakkor hamisítatlanul északi epikus metalra.
Annak is örülök, hogy a zenekar szakított az utóbbi lemezekre jellemző borítóstílussal, és egy gyönyörű tájképet helyezett az album frontjára. E mesés tájképnél jobban semmi nem tudja kifejezni a Borknagar lényegét. Kitűnő album a True North, az én bizalmam pedig töretlen.
M. P. 9
(Milán Péter kritikája a szeptemberi HammerWorld magazinban jelent meg)
www.facebook.com/borknagarofficial
BORKNAGAR: Øystein G. Brun gitáros, Lars A. Nedland billentyűs/énekes, ICS Vortex basszusgitáros/énekes, Bjørn Dugstad Rønnow dobok, Jostein Thomassen szólógitáros
BORKNAGAR - True North (a 2019-es album)
BORKNAGAR - Voices (a 2019-es True North albumhoz)
BORKNAGAR - Up North (a 2019-es True North albumhoz)
BORKNAGAR - The Fire That Burns (a 2019-es True North albumról)
