DEPRAVITY – Grand Malevolence

A Depravity egy ausztrál death metal brigád, akik a 2018-as debütáló lemezükkel igen kellemes meglepetést okoztak. Brutális és kegyetlenül technikás zenéjük jól össze volt hegesztve fogósabb, megjegyezhető témákból és a fenyegető atmoszféra megteremtése sem okozott problémát. Végig nagyon magas fordulatszámon aprítottak, de így is mindenhová be tudtak építeni hangulatosabb elemeket, király szólókat, melyek még kerekebbé tették az összképet. Ez pedig az olyan nagyobb nevek sajátja, mint az Immolation, Morbid Angel, vagy Nile. Az Evil Upheaval egy olyan csapatot mutatott, akikben hatalmas a potenciál, hogy az átlag fölé emelkedjenek. Ezért voltam ennyire kíváncsi a folytatásra, hogy sikerül-e egy ennél is erősebb anyagot összehozniuk.

Mindig érdekes kérdés egy zenekarnál, hogy miben látja a fejlődést, a továbblépés lehetőségét. Ebben erős szerepet játszhatnak a kritikák, rajongói visszajelzések, vagy az élő fellépések sikere, sikertelensége. Nem tudhatom, mi volt a legbefolyásolóbb tényező. A Depravity legénysége viszont arra jutott, hogy olimpikonok módjára a hangszeres tudásuk csiszolása, a még kíméletlenebb tekerés és a részletek emberfeletti kidolgozottsága lesz majd a megoldás. Végül is, lehet sportot csinálni a death metal-ból, valóban sokan művelik is ilyen formán. Engem viszont sohasem hozott lázba az efféle megközelítés. Félre értés ne essék! Szeretem én az ultrakomplex muzsikát is, de hiába minden kimagasló zenei képesség, ha közben elvész a zeneszerzői véna. „Fürge lehet ujjad, az agyad mindent tudhat, de ha nem érzi lelked…” effektus, ugye. Halálosan precíz most is minden, van súly, erő meg energia. De mit kezdjek vele, ha már nem látják a fáktól az erdőt. Sajnos annyira belebonyolódtak a részletekbe, hogy elfelejtettek teljes kompozíciókban gondolkodni. Legnagyobb gondom, hogy a hangulat is szörnyen megszenvedte ezt a törekvést. Mivel nem tudnak egy pillanatra sem lazítani, csakis fogcsikorgatva gyötörni a hangszereket, ezért a végeredmény még egysíkú is lett tőle.

Nagyon sajnálom, hogy ebbe az irányba mentek tovább, mert pont így csúsznak vissza a tucatbandák közzé, elveszítve zenéjük eddigi karakterét. Persze, messze nem értékelhetetlen a Grand Malevolence. Továbbra is hihetetlen energiával, technikai felkészültséggel túrnak, ebbe nem lehet belekötni. Tudom, sokan épp ezért szeretik a műfajt, engem viszont hosszú távon fáraszt az ilyesmi. Annak idején pont ez a növekvő tendencia távolított el egy időre kedvenc műfajomtól a 90-es évek vége felé.

Amennyire megfogott az első Evil Upheaval (amit azóta is erősen ajánlok minden death metal hívőnek), annyira csalódás most a Grand Malevolence. Természetesen még nem írtam le őket, mivel a harmadik lemezre dől el majd igazán minden, de így ez nekem nem több egy erős stílusgyakorlatnál.

Kiadó: Transcending Obscurity Records
Kiadás éve: 2020
Stílus: Death Metal
Weboldal: facebook.com/Depravitydestroy

Tracklist:

  1. Indulging Psychotic Thoughts
  2. Grand Malevolence
  3. Invalid Majesty
  4. Cantankerous Butcher
  5. Trophies of Inhumanity
  6. Castrate the Perpetrators
  7. The Coming of the Hammering
  8. Barbaric Eternity
  9. Hallucination Aflame
  10. Epitome of Extinction
  11. Ghosts in the Void

Pontszám: 6

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) Kronos Mortus nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.

Szólj hozzá!