rattlead.hu
Úgy tűnik, a tavasz érkeztével együtt végre befutnak a számomra említésre méltónak tartott idei új metal anyagok is! A múlt héten kijött Costa Rica-i CHEMICIDE után most két, szintén Thrash metalban utazó banda albumait ajánlom figyelmetekbe. Először az ismeretlenebb holland CRYPTOSIS lemezéről írnék pár mondatot.
Az első és számomra legfontosabb közlendő e banda zenéjéről, hogy a progresszív thrash műfajon belül ők egy olyan kategóriát képviselnek, amit rajtuk kívül senki más nem (vagy csak kevés csapat). Ergó, saját stílussal rendelkeznek! Ez a tény már önmagában a mezőny átlaga fölé emeli nálam ezt a formációt!
Stílusjegyeik: a technikás gitár játék, tördelt dob ütemek és egy bizonyos mellotron nevű hangutánzó billentyűs hangszer használata, ami leginkább a szintetizátor hangjára hajaz. A mellotron a lemez egészén domináns szerepet játszik! Ezen „szintis” témák egy tök sajátos futurisztikus, sci-fi-s hangulatot teremtenek az új LP-n, jobban, mint a 2021-es Bionic Swarm albumon.
Néhány helyen olyan, mintha VANGELIS-t hallgatnék, vagy valami tőle származó (Szárnyas Fejvadász) film zenét! Ez leginkább a lemez instrumentális számaira jellemző.
Szóval ha hozzám hasonlóan már unod a hetente megjelenő több tucat egy kaptafa thrash cuccot, és nem rémíszt el a billetyűs hangszer használata 
egy olyan gitár centrikus műfajban, mint a thrash , valamint szeretsz figyelmesen zenét hallgatni, akkor tegyél egy próbát ezzel a lemezzel! „Irány a galaxis!”
Destruction: Birt of Malice
Azt hiszem ezt a bandát nem kell bemutatni a thrash műfaj kedvelők körében! Schmier-ék oszlopos tagjai a német Big Four-nak és általánosságban véve a csapkodós műfajnak is már a ’80-as évek közepétől. Én személy szerint az első két lemezük után elengedtem őket, de most így kb 35 év után az új album előzetes számai, főleg a Scumbag Human Race és az A.N.G.S.T. ismét felkeltették az érdeklődésemet a csapat iránt és márc. 7-re beírtam nevüket a naptáramba mint kötelező hallgatnivaló!…ÉS BEGYÖTT!
Már első hallásra megtetszett az anyag. Leginkább az fogott meg, hogy nem csak gyors számok vannak a szettben, tehát nem egysíkú. A közép tempós dalok teszik ki a korong majd kétharmadát! Semmi bajom a sebességgel, csak szerintem a gyors riffeknél, mint itt is, sokszor köszönnek vissza a már ezerszer hallott témák és talán ezért is lett a Thrash a legkevésbé innovatív műfaj a metal mezőnyben.
Schmieréknek sikerült egy kellően karcos gitár soundot kikeverni, ami jól passzol a (valljuk meg) nem túl eredeti riffekhez, de az erős lemez hangzással párosulva szerintem elég meggyőző hatást vált ki majd a hallgatók többségében. Jól sikerült „leporolniuk” néhány bevált metal sémát is, amivel akár nagyobb népszerűségre is szert tehetnek. Gondolok itt az Evil Never Sleep című számra, aminek a refrénje igazi közönségkedvenc is lehet koncerteken.
Az is tetszik, hogy a lemez a végére sem fogy el, sőt, az album második fele talán még erősebb is mint az első. Persze ez szubjektív vélemény! Összeségében tehát nálam a Birth of Malice kellemes meglepetést okozott! Ahogy pár éve a SODOM-Decision Day vagy a SEPULTURA-Quadra lemeze, úgy most ez az LP is újra megszerettetett velem egy régi kedvencet.
Nice job Destruction! GRATULA! Uff!
