Fémforgács
EP sorozatunkban öt újabb bandát mutatunkbe a hazai és a nemzetközi underground metal mezőny felhozatalából. A kínálat most is széles a klasszikus doom-tól, a technikásan agyas alternative rock, valamint a ’90-es évek goth/black/doom dallamain át egészen az utcai harcos hardcore-punk öklözésekig.
Grimworm
Az ausztrál doom metalos Grimworm esetében megint csak az a helyzet áll fent, hogy EP, vagy debüt-lemez. De ez igazából lényegtelen is, hiszen multi-zenészünk Matthew Cull olyan riffekethoz Feed The Earth című anyagán, hogy azzal egyből a műfaj jeles csapatai mellé (Reverend Bizarre, Trouble, Iron Man, The Obsessed, stb) rakja anyagát. Az 5 dalos EP tradicionális „komor” doom riffei némileg új színezetet is kapnak a bennük megbúvó finomabb heavy, hard rockos szólói és finoman árnyalt akusztikus témái miatt, akiknek köszönhetően még dallamosabbak lesznek, az amúgy is dallam centrikus témái. Jó az ilyen anyagokat hallgatni, és jó tudni, hogy az ősi tüzek még mindig égnek.
Orbita Wiru
Egy új háromszámos EP-t adott ki a lengyel alternative rock trió, az Orbita Wiru. Prisoners Of The Continuum című kiadványuk az elejétől a végéig egy valóságos energiabomba. Ezzel a mini-albummal a zenekar eddigi kiadványaik sorát zárja, bemutatva mindazt, ami velük történt az elmúlt évek során, beleértve zenei fejlődésüket is. Ez igen csak érezhető a feszesen lüktető groove-jaik, valamint technikás megoldásokkal tarkított többrétű dallamszerkezetükön. Érdekes, hogy míg első daluk, a címadó Prisoners of the Continuum angolul szól, a másik két dalukat anyanyelvükön van előadva. És még egy kis érdekesség… csak a vájtfülűeknek mondom, hogy utolsó daluk 2:53 másodpercétől pár dallam erejéig még a Hegedűs a háztetőn című musical betétdalának egy apró slágerdallamai is bele van rockosítva a dalba. Zseniális. Hallgassátok meg!
Scythe
Új EP-vel jelentkezett az 1999-ben alakult, napjainkban újra aktív hazai extrém goth/black/doom metal vonalas Scythe zenekar. The Shrine című mini-lemezük három dala a sötétségben levő energiák elfogadásáról és azok hasznosításáról, az üldözési mániából fakadó szorongásról, a tudat teljes meghasadásától és hasonló vidám témákról szólnak. Ha jól tudom a zenekar története a 1999-es évek végére, a 2000-s évek elejére nyúlik vissza és olyan, a hazai underground világából jól ismert zenészek (hívták életre), vagyis találhatóak benne, mint Vándor Erik, Sipeki Zsolt és Bossanyi Gregory. Zenéjükben erős kohézióban van az epikus hangzású black, a klasszikus death és a death/doom nyomasztóan nehézkes atmoszférája, valamint a gótikus metal könnyed színezetű világa. Ez utóbbi lazább szerkezetű dallamvilágával csak izgalmasabbá teszik a már fentebb említett komor hangvételű zenei pátoszt, amit dalaik által közvetítenek. Kiváló anyag, ami egyben hiánypótló is, hiszen nem sok zenekar forog most a ’90-es, kétezres évek (Cradle Of Flith, LImbonic Art, korai Moonspell, stb) gótikusan fagyos temetőkertjeiben.
EXPEL
Első EP-jét adta ki a Fülöp-szigeteken működő hardcore banda, az EXPEL. Never Ending Providence kislemezük dalai a döntéseinkről és a életünkben fennálló, folyamatosan változó kapcsolatainkról szólnak. Mindent a műfaj erős jellemvonásaival tálalják, hatásaikként pedig olyan bandákat mondanak, mint a Terror, a Suburban Scum, vagy a Rotting. Nincs semmi túlbonyolítva rajta. Hatásos, erős bemutatkozás, amit ledarálnak közel 7 és fél percben.
Rompo
És ha hardcore, akkor folytassuk hazai pályáról. Első demóját adta ki a Győrből származó Rompo. A csapat valamivel több mint 15 perces bemutatkozó anyagára nyolc dal került fel, melyekben a jellegzetes NYHC-s ízek mellett a koszos thrash hatásai is igen erősen jelen vannak. Bár – személyes sérelmeket taglaló társadalom kritikus – dalaikban túlnyomó részt nem egy veszett tempót diktálnak, azért így is kellő súlyai vannak zúzós középtempóiknak. AMD-től az Agnostic Front sok hatás rájuk húzható, de ez egy ilyen műfaj. Bemutakozásnak tökéletes… várom a folytatást.
