rattlead.hu
Bevallom nem ismertem korábban a zenekart. Igazából a borító keltette fel az érdeklődésemet és hallgattam bele a finn zenekar új albumába. Majd utánuk olvastam kicsit, és döbbenetemre kiderült, hogy ez a 2009 óta létező banda első nagylemeze!
A Legacy of Morfuidra című nagyszabású űrmetal opera ötlete, mely az énekes Sami Ilvonen fejéből pattant ki, azonban már 2010-ben fel lett demózva, majd fiókba került. 2013-ban önerőből apránként kislemezek formájában megjelentette a zenekar, és ezzel azonnal el is ért egyfajta mini kultstátuszt a dallamos power metal különlegességeket kedvelők körében. A zenekartagok aztán szerte széledtek, sok más finn metalbandában feltűntek, ami valljuk be ott fent északon nem lehet túl nehéz. Körülbelül úgy képzelem, hogy statisztikailag minden jávorszarvasra esik egy profi metal banda! (Jobb, mintha fordítva lenne, hehe) A történet 2023-ban fordult nagyot, mikor is az Inverse Records újra megjelentette a kislemezeket, ami annyira jól sült el, hogy íme 2024-ben végre itt van ennek az úgy tűnik időtlen muzsikának a komplett nagylemezváltozata.
Azt nem tudom, hogy újra felvették-e, hozzányúltak esetleg a 2013-as felvételekhez, de ha tippelnem kellene, sajnos nem, mert az album végig vékonyan szól, nincsen erő, mélyen megdörrenő hangzás. Ennek ellenére a dalok olyan jól megírtak, hogy még így is bekúsznak a hallójáratokba és nem engednek el egykönnyen. Nem véletlen, hogy 14 év után is érdemesnek tartotta a megjelentetésre a kis független kiadó.
A műfaj, mint mondtam dallamos heavy-power metal, az album témája pedig egy komoly kis metal opera. A sztoriban jómagam nem mélyedtem el túlzottan, egyrészt mert sosem érdekeltek ezek a konceptalbumok annyira, másrészt meg amikor korábban mégis belementem ilyenekbe, rendre csalódnom kellett, mert általában gagyi, gyermeteg történetek kerekedtek ki belőle. Ez alól még az örök kedvenc űrkonceptalbumom, a Scanner debüt sem kivétel, talán csak Lucassen mester Space One projektjei jelentettek üdítő színfoltot e téren. Dióhéjban annyi, hogy a csodás és utópisztikusan békés Morfuidra bolygót megtámadta az ellenséges Scaven nép a gonosz Dreadnought Nagyúr vezetésével. Azonban egy különleges elit alakulat Avatar kapitánnyal az élen, soraiban Droiddal, Celeste Hercegnővel, és Nova Burst zsoldospilótáival sikeresen, bár nagy áldozatok árán megvédi Morfuidra népét! Szóval mondtam én, hogy gagyi, azonban ha valaki követni szeretné a cselekményt, a Youtube-nak köszönhetően az összes dal képregényesített változata csuda frankó grafikákkal fent van színes, szagos klippel. Végül is, ha belegondolunk, idő volt rá bőséggel 
Érdekes módon az album második fele az erősebb, sőt, az utolsó négy-öt dal olyan szinten magaslik a többi szám fölé, hogy szinte arra hajlok, ott más zeneszerző is bekapcsolódott a munkába. A Galactic Emperor komplex power zúzdája a narrátoros refrénnel és Sami agresszív hangjával nagyot üt. A Nova Burst dal refrénje úgy el tud kapni, hogy napokig képes menni a fejedben, a záró Victory hullámzó dalmenete pedig a végső nagy kórusokkal igazán emlékezetes.
Őszintén szólva ez a lemez nagyon lassan ért be nálam. Ha jobban szólna, biztosan könnyebben barátkozom, de végül jó néhány hallgatás után azt kell mondjam, értem már, hogy mit látott ebben a már évek óta eltemetett metal albumban az Inverse Records. Nem világrengető, de jól megírt kis kult alkotás az idei (és eddig egyetlen) Coventhrall album.
