Fémforgács
Alex Terrible és kis csapata, a mára már a deathcore egyik éllovasának mondható Slaughter to Prevail pont kilenc év után vette be újra Europát, hazánkban a Barba Negra színpadát. Mint mindenhol itt is előzenekar nélkül romboltak és darálták porrá a közönséget Mire odaértem, már majdnem a merch pultig álltak a terembe és már a levegőben érezhető volt az izgalom, mondhatni azt is izzott a hangulat és vártuk, hogy romba döntsenek minket az egész „kócerájjal” együtt.
A koncert előtt jó 10 percen át a Penge című film betétdalának remixe pörgette a „rave party” hangulatot, majd pontban kilenckor el is kezdődött a koncert. A banda tagok sorban megérkeztek a színpadra, majd bele is kezdtek a Bonebreaker csonttörő riffjeibe, de jött a baj… a szokásos hangosítási hiba – ami már mondhatni tradíció a Barbában… De mondom is magamnak „ez egy pár szám után, eddig mindig megoldódott, most is így lesz„. Hát… hatalmasat tévedtem. Szerintem épp a végére, hogy javult valamennyit a hangzás, de ezen kívül hatalmas élmény volt hallani azokat a dalokat az igen csak ikonikusok deathcore dalokat, mint például, a Demolisher, a Baba Yaga, vagy a Bratva.
Időközben Alex is megszabadult fémszerű maszkjától, ingétől és pólójától és már félmeztelenül nyomta legújabb szerzeményeket, a Viking-et, amiben a legnagyobb show-elem is a breakdown előtti mikrofonba üvöltés is belekerült. De ez előtt még volt egy nagyon pici „hegyi”beszéd a szeretetről és a háború, az ellenségeskedésről, ami után jött is az 1984. ami az Ukrán-Orosz háború gyanánt írtak.
Hogy meg volt-e a várt zúzás. Igen zúzós koncert volt, de volt némi csalódás is. Igaz, hogy a deathcore az utóbbi időkben kinőtte magát és meglehetősen nagy is lett a műfaj rajongótábora idehaza is. Ennek ellenére úgy érzem, hogy azért egy ilyen stílusú zenekar kevés volt a nagyszínpadra. De lehet ezt csak az előzenekarok hiánya mondja belőlem, a megszokott klisék miatt. Mindenesetre egy kisszínpados buli jobb lett volna.
(Fotó: Barba Negra)
