Nuskull Magazin
A szóban forgó úriember neve már többször is felbukkant a hasábjainkon és ez nem véletlen: Nik Nocturnal jelenleg egyike a legkövetetebb zenei influenszereknek, ha pedig csak a (modern) metalt vesszük, akkor valószínűleg nem is találsz nála befolyásosabb megmondóembert. YouTube-csatornáját több mint egymillióan követik, legnézettebb videóját pedig háromszor ennyien látták.
Sok más zenei véleményvezérhez hasonlóan Nik is köpi a Grammyt, és hát nem is lehet őket emiatt túlságosan hibáztatni, főleg ha a díjátadó által bődületesen lesajnált villanygitáros műfajokat vesszük alapul. Így a tartalomgyártó már második éve rendezi meg a saját, Nik Nocturnal Awards névre keresztelt gáláját, ami egyfajta paródiája a szebb napokat is látott eseménynek. A videós követői idén húsz kategóriában szavazhattak kedvenceikre.
„De miért érdekelne minket egy videós, aki saját szórakoztatására csinál egy díjkiosztót?” – jöhetne a laikus felháborodás. Nos, a kategóriákban közel 73 ezer ember szavazott, a másfél órás adást 20 ezren követték élőben a Twitchen, a szavazók közt pedig több mint 8000 dollár értékben lettek nyeremények kisorsolva. Így azért más a dolog fekvése, nem?
A nyertesek névsorát elnézve pedig bátran kijelenthető, hogy
amit tavaly a Lorna Shore vitt véghez – vagyis maga mögé utasítani kb. mindenki mást -, azt idén a Sleep Tokennek sikerült elérnie.
Viszont érdemes megjegyezni, hogy mindkét évben több kategóriában győzedelmeskedett a Spiritbox is, ez köszönhető akár a gyakori megjelenéseiknek. Ne is húzzuk tovább az időt, lássuk hát a kategóriákat és a nyerteseket:
- az év breakdownja: Spiritbox – Cellar Door
- az év állathangja: Slaughter to Prevail – Viking
- az év dobosa: II (Sleep Token)
- az év basszere: Robert Trujillo (Metallica)
- az év énekese: Vessel (Sleep Token)
- az év gitárosa: Mike Stringer (Spiritbox)
- az év legdühibb dala: Knocked Loose – Deep in the Willow
- „nem szégyen a sírás”-díj: Sleep Token – Take Me Back to Eden
- az év baddiecore-dala (erre majd még kitalálunk egy megfelelő fordítást a jövőben): Sleep Token – Rain
- legfogósabb refrén: Bring Me the Horizon – DArkSide
- legjobb „blegh”: Architects – Seeing Red
- az év klipje: Electric Callboy – Everytime We Touch
- legjobb metalos híroldal: Loudwire (pff, csak mert mi nem voltunk a listán)
- az év kiadója: Nuclear Blast Records
- az év feltörekvő zenekara: Vended
- legjobb metalzenei tartalomgyártó: Jared Dines
- legjobb követendő metalos (magyarul kb. legjobb közösségi médiás jelenlét): Brendan Murphy (Counterparts/End)
- az év dala: Sleep Token – The Summoning
- az év EP-je: Spiritbox – The Fear of Fear
- az év nagylemeze: Sleep Token – Take Me Back to Eden
//www.youtube.com/watch?v=OsWHpaWdIBY
//www.youtube.com/watch?v=wJNbtYdr-Hg
//www.youtube.com/watch?v=pZwKjaRHJqo
//www.youtube.com/watch?v=3Nt37RGbVjo
//www.youtube.com/watch?v=1YxNiEl_Fic
//www.youtube.com/watch?v=AuBXeF5acqE
