Fémforgács
Hogy az old school horror filmek és az extrém metál milyen közel állnak egymáshoz, annak egy nagyon jó példája a Mutilation Case, Rém, Casketgarden zenekarok tagjainak projektjellegű megnyilvánulása az …In Viscero! Nagyon vártam már hasonló anyag megszületését, én magam is nagy rajongója vagyok egy-két filmnek, amiket itt felsorakoztattakk hőseink. Mert igen, minden dal egy-egy kultikus olasz horror filmnek a megidézéséhez született, olasz nyelven felénekelve! A dalszövegekhez egyelőre nem férek hozzá, mivel még nem rendelkezem a cd eredeti verziójával, de gyanítom hogy azok is az itt említett filmekből lettek idézve. Az első nóta egy utópikus scifi/horror klasszikus, az 1980-as évekbeli Nightmare City című filmről szól, eredeti nevén Incubo Sulla Città Contaminata. Ehhez a dalhoz a srácok készítettek egy videóklipet is, melyhez az adott alkotásból válogattak ki gusztustalan jeleneteket. A zenét én kicsit átmenetnek érzem a fűrész hangzású death metal és a black metal között, a második inkább az énekesük hangjában nyilvánul meg. Ez volt az első dal, amit bemutattak egyébként, és ez meg is hozta a kedvem a lemezhez. Második nóta egy igazi kult klasszikus, szerintem nincs is horror rajongó, aki nem ismerné a Démonok című filmet. Eredeti nyelven Demoni, Lamberto Bava rendezésében. Ebben a dalban a blastbeat/black metálos tempó a fő irányadó, megfűszerezve nagyon hangulatos kicsit a Deicide világát idéző szólókkal, kiálásokkal. Az énekes itt fröcsög, gusztustalan démoni hangokat áraszt magából, nagyon átérzi ennek az abszolút kultusz film hangulatát. Kedvenc nótám is lett a lemezről, bár ez percenkként változik nálam!
Középtempós, fűrész heavy metálos meneteléssel érkezik a Lucio Fulci örök, Zombie 2 című filmjének átirata. Nem hiszem hogy sokat hozzá kellene fűznöm, egy igazi géniusz filmről van szó, nem egy extrém banda dolgozta már át a témát (például az olasz Fulci zenekar egy egész albumot szentelt ennek a műnek). Átvezetéskénk kapunk egy instrumentális nótát, Signor frizzi néven, itt gondolom a nagy horror/giallo zeneszerző, Fabio Frizzi tiszteletére (filmzenéit merem mindenkinek ajánlani, csak hallgatásra is). Az itt hallható instrumentális nóta is nagyon hangulatos, rövid átvezető a soron levő pokoljáráshoz. A következő nóta eleje nagyon hasonlít a Mutilation Case Asszonyember című dalához, középtempós death metal mészárlás. Az itt említett filmet az 1979-es Buio omega-t sajnos nem ismerem (magyar nyelven A sötétségen túl).
A dal végi halálsikoly beillesztése nagyon jó ötlet volt haha! Pótolni fogom a hiányosságomat. Dellamorte dellamore néven érkezik az egészen erőteljes heavy metal ízeket felvonultató, lassabb vizekre evező nóta. A film címe pedig Cemetery Man 1994-ből, melyet tiszta szívből ajánlok mindenkinek, aki a morbid zombis humort is kedveli. A dalban levő szólóhoz külön gratulálok a zenekarnak, nagyon hangulatosra sikeredett, a lemez egyik fénypontja nálam! Utolsó két nóta, számomra a két legfélelmetesebb, és legmeghatározóbb olasz kult horrorfilm alapján készült. Az egyik a Lucio Fulci által életre kelt rémálom, a Pokol hét kapuja (…E tu vivrai nel terrore! L’aldilà) című, illetve Dario Argento klasszikusa, a mára már remake-et is megélt (hozzáteszem teljesen korrekt) Suspiria, azaz Sóhajok. Az elöbbi egy nagyon borult black metálos mészárlás lett, a számomra oly „kedves” film legjobb sikolyaival ,brutalitásával fűszerezve. Totális misztikum és gore! Az utóbbi egy középtempós, menetelős zúzda szintén misztikus hangokkal átszőve. Ha jól emlékszem, a végén magát a Sóhajok anyját halljuk agonizálni. Egyszerre undorító és felemelő, mint ahogyan Argento boszorkányos klasszikusa is az. Láncfűrész gitár és basszusgitár hangzás, jól megírt kreatív dobtémák és black metalosan gusztustalan fröcsögés.
Ez az …In Viscero 2024-es, bemutatkozó lemeze. Az albumot, és egyben ezeket a filmeket is, mindenkinek ajánlom.A CD a Metal Ör Die Records és a Pest Records közös kiadványaként fog hamarosan fizikai formátumot ölteni, normál és Die hard verzióban. A zenekarnak egy hatalmas respekt az olasz nyelvű dalokért, és magáért az indíttatásért, hogy megszületett ez az album. Hiánypótló, telitalálat!
