rattlead.hu
Az 1994-ben, Castrop-Rauxelben (Észak-Rajna-Vesztfália) megalakult Warhammer egy rendkívül fanatikus tribute banda, amelynek nem titkolt célja a legendás Hellhammer munkásságának ápolása, életben tartása. Korai interjúikban gyakran beszéltek arról, hogy éveken keresztül gyűjtötték össze a megfelelő felszerelést ahhoz, hogy a lehető legtökéletesebben, legautentikusabban hasonlítsanak az általuk megvalósítani kívánt produkció (gitár-, basszusgitár-, dobhangzás stb.) elérésére. Bármilyen furcsa, de – lemezeik népszerűsége ellenére – gyakran tagadják meg korábbi anyagjaikat, mert nem hangzanak (hasonlítanak) eléggé a Hellhammerhez. Na, ez a maximális elhivatottság, önkritika, fanatizmus.
Aztán a 2002-es Curse of the Absolute Eclipse megjelentetése után feloszlottak, de 2006 elején újjáalakultak, mi több, további kiadványokkal kedveskedtek rajongóiknak. Értem ezalatt, a Live Massacre 2006 videót (2007), a No Beast So Fierce… lemezt (2009), a japán Coffins-szal közös Death by Metal 10” Ep-t (2010), és a brazil Apokalyptic Raids-zel elkövetett Apokalyptic War (2012), illetve a szintén német Blackwhole-lal jegyzett Strike of the Infernal Adversary / Spees Graben 7” Ep-ket (2013). Sőt, „odáig fajultak a dolgok”, hogy eme alkotásokon csak Volker „Iron Lung” Frerich énekes képviseltette magát az eredeti tagságból, tehát a korai/ anyagokon szereplő tagságból – gondolok itt Rolf Meyn dobosra, Frank „Necros II” Krynojewski gitáros/basszusgitárosra – már senki sem volt a csapatban.
Most pedig azzal folytatom, hogy sorrendben a hatodik Warhammer lemez kiadásának szomorú apropója van, lévén a vokalista halálának negyedik évfordulójára emlékeznek meg ezzel a koronggal, aki 2021. március 12-én, szívinfarktusban hunyt el. Ahogyan a kommünikéből megtudtam, Volker „Iron Lungs” Frerich halálának 4. évfordulóján a Total Maniac a mélységekből a valóság birodalmába harangoz, hogy még egyszer utoljára elhozza a borzalmat és a kárhozatot a Vastüdő hátborzongató rémületének fülsiketítő visszhangjaként. Magyarán, egyfajta tiszteletadás az elhunyt felé. Ezen kívül: a Total Maniac egy DIY projekt a szívéből, mégpedig a legkorábbi dalokkal, amelyeket az évek során írtak, egészen 2012-től 2020-ig, amikor az első felvételek készültek. Minden felvétel Volker jelenlétében történt, aki 2 héttel azután halt meg, hogy az utolsó simításokat rögzítették a felvételi folyamat végén. A sound megváltozott a korábbi Warhammer kiadványokhoz képest, az erős Hellhammer hatásokból saját jellegzetes hangzássá fejlődött, de továbbra is hű maradt az eredeti koncepcióhoz. Ezt itt és most meg is cáfolom, mert „minden olyan, mint volt, semmi sem változott”. A Total Maniac-et 2022-ben a megmaradt Warhammer tagok DIY hozzáállással keverték és Frederik Aderholz, valamint az Obscured by Evil professzionális masteringje hatja át. Volker segítségére Frederik „Tomb Crusher” Aderholz gitáros, Zippi basszusgitáros, illetve T.K (Priest Of The Beast) dobos siettek, hogy formába öntsék a matériát, és Berlinben, az Obscured by Evil Productionsnél maszterizálták. Teljesen felesleges – teszem azt – a The Winter of Our Discontenthez (1998), a Deathchristhoz (1999), vagy bármelyik más albumjukhoz hasonlítani, összevetni ezt a lemezt, mindegyik ugyanazt a „minőséget” hozza, képviseli.
Meg, amúgy is, tribute zenekarról van szó, tehát mélyenszántó, mélyreható elemzésekbe, ha akarnék, sem tudnék belemenni. A „srácok” maradéktalanul tettek eleget törekvéseik kinyilatkoztatására, más kérdés, hogy a jövőben – már csak Volker halála miatt is – erre több lehetőségük nem lesz. Buried and Forgotten – mondja a Hellhammer „klasszikus” -, Volker sajnos eltemettetett, de őt soha el nem feledjük. Ami pedig az albumot illeti, az Angel of Destructonhöz, az Excruciationhöz, az óriási doom témékkal terhelt Rise of a New Apocalypse-hez, netán a Bestial Tormenthez, vagy a Strike of the Infernal Adversary-hez nincs, nem is lehet mit hozzáfűzni, maximum annyit, hogy a banda ezúttal is sikerrel teljesítette küldetését.
Már csak Iron Lung emlékére is, tuti évvégi listás lesz ez az album. Nyugodj békében Volker Frerich.
