rattlead.hu
Friss, debütáló album egy misztikus ködbe burkolózott finn csapattól. Lassan már tényleg unalmas lesz, hogy mindenki maszkot visel, meg rohadt nagy titkot csinál abból, hogy melyik csapatban, side-projektben játszik. Engem például elképesztően nem érdekel, hogy ki van a maszk mögött a Ghostban, az Apostolicában, az Ecclesiában, A Wargodsban, vagy épp a DragonKnightban! De úgy tűnik ez mostanában plusz egy misztikus szál, amit marketing szempontból illik kihasználni.
A Dragonknight tagjai (a teljesség igénye nélkül) ilyen neveken futnak: Lord Gryphon, Lord Solarius stb. Egyedül az énekes kilétére vannak megdönthetetlen bizonyítékok, ő pedig nem más, mint a finn Dyecrest power csapat énekese Mikael Salo. A kissé molett legény hangja igazán kiváló. És akkor azt hiszem el is jött az ideje, hogy áttérjünk a metal bulvárról a zenére. Mert az bizony kiváló!
A Dragonknight debüt egy dallamos power metal korong, mely magában hordozza a korai Rhapsody bombasztikus csemballó metalját, az Andre Matos fémjelezte Angra érzelmességét, és az egykori Lost Horizon energiáit.
Az intro, amely egy szimfonikus darab, majdnem az album legjobbja. Annyira benne van minden, amit egy nagyívű hollywoodi fantasy filmtől elvárunk, hogy a szó bennszakad, ha hallgatom. Van, hogy napjában többször is letolom csak ezt az intrót. Kiváló bemelegítés. Az ezt követő valódi nyitó metal darab, a The Legions of Immortal Dragonlords éppen olyan, mint a címe sugallja. Energikus, Rhapsody ihletésű, lendületes metal dal hatalmas refrénnel. A dalban jól érvényesül, hogy Salo olykor rekesztős hangjára a refrénben egy halvány női háttérvokál is bejön. Ez amúgy sokszor alkalmazott fegyver lesz a lemezen. Van még erődal (The Imperator, Stormbringer), kalózos darab (ezt nem lehet kihagyni gondolom, de szerencsére jó dallá terebélyesedik. Pirates, Bloody Pirates!), Lírai, mely egy az egyben egy Matos dalkezdés (Astarte Rise), és bombasztikus zárótétel (Return to Atlantis).
Hogy a dalok szövegileg mire hajaznak, van-e itt utalás a Trónok harcára vagy sem, bevallom nem tudom. Nem is néztem utána, mert nem nagyon érdekelt. Ugyanis a zene önmagában számomra elég. Az pedig jó. Nagyon is jó.
Azt kell mondanom nagyon jó kezdőalbum született a Scarlet Records kísérleti konyhájában. (úgy vélem jobb ha nem firtatom, hogy van e ebben AI vagy sem) Szinte már patikamérlegen tökéletesített album, mely egészen biztosan működni fog az arra fogékonyaknál (nálam is). Így majd lesznek jó sokan a turnén, fogy a merch és azonnal lesz egy rajongótábor. De hát nem ez a cél? A DragonKnight mostantól az európai metal szintér része. Ha a kiadó jól sáfárkodik velük, és továbbra is jó dalokat fognak írni, sokat fogunk még róluk hallani azt hiszem.
