Fémforgács
Friss debütáló albummal jelentkezik a francia March Of Scylla csapata! A 2020-ban létrejött dark progresszív metallal operáló formáció tagjai Christofer Fraiser gitáros és Robert Desbiendras basszusgitáros, a dobfelszerelés mögött Gilles Masson (korábbi Ashura tag) foglal helyet, de a felállásban szerepel még Florian Vasseur énekes is. Korábbi két megjelent EP-jük, az Archives és Dark Myth a hatások széles skáláját mutatja be, amelyek listáján helyet kap a Gojira, a Tesseract, a Sleep Token, de az Architects is tiszteletét teszi. Az amiensi alakulat Andromeda néven adja ki első, várva várt nagylemezét. A már címével is érdekes témáját előre vetítő, kicsit hosszabb és rövidebb trackeket egyaránt tartalmazó mű szövegei az űr végtelenségét, valamint az emberiség tudománnyal, szorongással, kozmosszal és túlvilággal való bonyolult kapcsolatát tárja a hallgató elé. Az egzisztenciális szorongás, a társadalmi igazságtalanság és a mély érzelmi küzdelmek is összefonódnak a személyes történetmeséléssel, egyetemes mitológiával és történelmi kontextussal, erőteljes és elgondolkodtató zenei utazást kínálva.
A bő 50 perces anyag borítója tényleg nem hazudik. Olyan világot tár a szemünk elé, amilyen a befelé tekintő, gondolataiba merült, bonyolult érzelmi világgal teremtett ember maga: mély. A zenében filozófikus és mitológikus témákat is magába foglaló album, tökéletesen összekapcsolható a világűrrel, amely metaforikusan az emberi elme és lélek működését hivatott jelenteni. Zenei szimbolikájában lelki szemeink előtt egyaránt megjelenik a csillagközi vihar, a kozmikus füst, bolygók pusztulása és keletkezése, de meteorit esőnek is tanúi lehetünk. A számlista élén az űrruházatot testünkre húzó, elménket megemelő, fonalat elkapó, nem is rossz kezdést produkáló Ulysses’ Lies található.
Az 5 perces felvezetést a kicsit hosszabb, szélsebes indítású, Death Experience követi a már említett meteoresővel, majd a The Royal Way szintén erős, emellett kozmikus ködben is úszó zúzdái folytatják. A To Cassiopeia ezután egy rövid lélegzetvételnyi pihenőt tartogat magában. Csak az eloszlani készülő füst gomolyog, az univerzum lassú lélegzését hallani. A bolygók lassan keringenek a békés csillagok fényével megtört sötétben, majd ekkor: elindul a lassú, nehéz, olykor kis fényt még felvillantó Dark Matter, olyan rezonanicát idézve elő a galaxisban és sűrű érzelmi változást hozva a Storm Dancer-rel, amely a BlaAst, Achilles’ Choice és Myrrha lelki szemeink előtti bolygók pusztulását és születését megjelenítő teremtő erőben csúcsosodik ki. E csillagközi utazás méltó és nagyon epikus lezárása a Cosmogony, amely felteszi a pontot az i-re és bezárja a kört.
A francia zenei osztag ígéretes kezdést, nem túl változatos zenei elemeket de annál ütősebb, jól fogyasztható albumot tesz le ezzel az asztalra, rést vágva a modern és sötét progresszív metál szintéren. Az Andromeda lemezt a híres Sant-Marthe stúdióban keverte és mesterelte Francis Caste. A jó minőségben tálalt anyag 2025, március 7-én jelenik meg a Klonosphere gondozásában. Kihagyni a kalandozni vágyók számára igazán hiba lenne!
