Fémforgács
E heti EP sorozatunkban újfent teret engedünk bizarr sötétségnek. Azonban a lo-fi black zordságot a kortárs (metalcore/death-noise/powerviolence) kakofónia, valamint két hazai banda – amik talán a true underground arcoknak lehet, hogy erősen közegidegenek lesznek – új anyagaival törjük meg.
Prehistoric War Cult / Dolchstoß
Az német underground black metal két legnyersebb és legmegalkuvást nem tűrőbb hadereje, a Prehistoric War Cult és a Dolchstoß fog össze az egy split kislemez erejére. A Black Winds Of Fire And Steel címet viselő anyagra bandánként 1-1 vadonatúj dal és 1-1 feldolgozás került fel, amiknek köszönhetően egy bő 14 perces lo-fi támadást kapunk a nyakunkba. Az offenzívát a Prehistoric War sivár, koszos, primitív dallam orgiája kezdi meg, ami csiszolatlan, nyers hangaival koponyánk belsejében robbannak fel. Mind a két tételüknek meg van a maga nonkonformista, nyugtalanító hatása, csak úgy, mint a Dolchstoß zord raw-punk beütésekkel tarkított sötét, suicid riffeinek „hátba szúrásai”.
Russian Girl
Két hete jelent meg a hazai, dark indie rockot játszó Russian Girl második EP-je, az Under the Glow. A csapat 2020-ban alakult, a bemutatkozó EP-jüket tavaly hozták ki One of Us címmel. Az azóta eltelt egy évben húsz koncertet adta, felléptek többek közt a győri Beton és a pesti Instant színpadán is (utóbbin a legendás Amber Smith zenekar vendégeként). A hat számot tartalmazó EP dallamaiban a ’80-as és a ’90-es évek dark rock / dark-wave és post-rock legendáinak (The Mission, New Modell Army, The 69 Eyes, vagy a hazai vonalról pedig az egykori Árnyak, illetve a Mask) hatásai csengenek vissza egy igen erős modern érzettel. Első EP-jükhöz képest ez az anyag sokkal összetettebb, rendezettebb, dúsabb atmoszférájú (ha lehet ilyet mondani) egyben sokkal dallam centrikusabb és bizony jobban is szól.
Counter Clockwise
Nem vagyok a punk és annak alműfajainak nagy szakértője, de a budapesti skatepunk Counter Clockwise igen jól hozza a műfaj amerikai vonalának dallamos hatásait. Nemrégiben megjelent négy dalos Lámpák EP-jük dinamikája, ritmusai élből hozzák a Bad Religion és a Prosectura fanyarúl odaszúró társadalomkritikáját, valamint az Offspring fiatalos lendületét. Közel negyedórányi örömteli zene, mámoros pogó, amit kínálnak nekünk.
Gun To God’s Head
A Gun To God’s Head egy új metalcore projekt, amit a Vomit Forth és a Silenus egyes tagjai alkotnak. Az ötös szeptember végén I Have A Loaded Gun And It’s Aimed At God’s Head címmel hozta ki négy dalos debütáló EP-jét, amint a 2000-es évek eleji metalcore jellemvonásait hozzák vissza, jó adagnyi nyers, kortárs (Full of Hell, Nothing) death-noise, powerviolence hatással ötvözve. A közel 8 perces anyag egy erősen depressziós, kakofón vákuummal szippantja magába hallgatóját, ami kellően zűrzavaros és egyben lendületes is.
Pastoria
A Pastoria a francia black metal duó, a Wisdom Of Dust multi-zenészének, Vetustaanak a pagan hangvételű raw-black szólóprojektje. Új EP-jének (ami sorban a második), az Aux nuits ocres zord dallamai, mint az Alpok csúcsairól érkező jeges lavina, úgy omlanak ránk. Az 5 lo-fi alkotás hideg atmoszférája, torz gitár és kalapáló dobtémái szinte megfagyasszák a levegőt, amik annak ellenére, hogy minimális dallamszerkezettel bírnak, nagyon is sokrétegűek és dallamosak. Ezek mellé érkezik a misztikus hangvételű pagan-folk, illetve középkori black metal hangulata, amik leginkább az EP-t záró közel hat perces Chants de l’ubac című tételében domborodnak ki. Ez egész EP-ben van valami ösztönös, spontán, ősi, ami a műfaj kora ’90-es éveinek sivárságát hozza vissza.
