rattlead.hu
1987/1988 környékén kezdtem el érdeklődni a heavy metal zene iránt. Ifjonti kezdő révén az unokatestvérem ismertetett meg a Kiss-szel – mivel a zenekar nagy rajongója volt – , mégpedig a Dynasty révén, majd megjelenésének évében egy ismerősömtől megkaptam a Crazy Nightsot is. Így kezdődött a „kapcsolatom” a zenekarral.
Utána pedig gyakorlatilag sokáig semmi. ’97-ben sikerült beszereznem egy best of…-ot, két évvel később az Alive-ot, majd nagyjából 2005/2006 környékén megvettem a korai albumokat is, a Love Gunig bezárólag. A Dynasty a zenekar hetedik korongja, holott pár évvel korábban kérdéses volt, hogy egyáltalán folytatják-e pályafutásukat és beleállnak a földbe, mivel a Kiss – Hotter than Hell – Dressed to Kill triót csak mérsékelt érdeklődéssel fogadta a közönség és a szakma. Gene Simmons: „Az Alive! előzetesen egy olyan zenekar utolsó dobásának tűnt, amelyik az első három lemezével nem volt képes áttörni, csak tűrhetően teljesített. A lemezkiadónk csődközeli helyzetbe került, így tényleg nem volt vesztenivalónk: azt mondtuk, oké, bassza meg, hát akkor meg nem mindegy? Így aztán nem egyszerűen koncertlemezt, hanem egyenesen dupla koncertlemezt jelentettünk meg. Azt mondtuk: ha ez az utolsó albumunk, akkor fejezzük be tényleg dicsfényben ezt az egészet. És a vége az lett, hogy mivel 1976-ban vezették be a platinalemez fokozatot, az Alive! lett a második platinalemez Amerikában, és az első dupla album, amely elérte ezt a szintet.” A Dynasty megszületésének előzményeiről, körülményeiről annyit kell tudni, hogy a Love Gun és az azt követő turné Return of Kiss néven szerepelt, mivel a zenekar az 1977-es kiadvány óta nem hozott ki stúdióalbumot. Ehelyett a banda ugyanabban az évben kiadta második élő anyagát, az Alive II-t, és mindegyik tag szólólemezeket rögzített, amelyek egyidejűleg 1978. szeptember 18-án kerültek forgalomba. Ezen túlmenően a Kiss ekkoriban volt sikerei csúcsán, magazinok címlapján, flippergépeken, képregényekben, és filmekben is szerepeltek.
Az album felvételei előtt a Kiss tagok külön-külön dolgoztak különböző demókon: Peter Criss dobos felvett és beküldött egy négyszámos anyagot az Out of Control, a Rumble, a Dirty Livin és a There’s Nothing Better dalokkal. A Dirty Livin felkerült a Dynasty-re, míg a Rumble hivatalosan még mindig nem került kiadásra a bandánál, de felkerült az internetre, mint egy bootleg. A másik két dal végül az 1980-as Out of Control szólóalbumán végezte. Ace Frehley gitáros egy ötszámos demóval rukkolt elő a Hard Times, a Save Your Love, a 2000 Man, a Backstage Pass és az Insufficient Data feldolgozásaival. A dalok közül három helyet kapott a Dynasty-n, míg az utolsó kettő kiadatlan maradt. Gene Simmons basszusgitáros számos demót írt és rögzített, köztük öt dalt a Virgin zenekar tagjaival, Chuck Billings dobossal és Tommy Moody gitárossal. Billings a Dynasty-n Simmons nevéhez fűződő két dalon kívül az I Have Just Begun to Fight, a Reputation és a Bad Bad Lovin című dalokat azonosította a demóról, amelyeken játszott a Dynasty-n Simmons nevéhez fűződő két dalon kívül. Paul Stanley gitáros/énekes Desmond Childdal írt dalokat: az egyiket, a The Fightot egy Desmond Child & Rouge albumon adták ki; a Tonight” pedig az I Was Made for Lovin’ You verzéit tartalmazta Stanley és Vini Poncia kórusával kombinálva. A Sure Know Something azután íródott, hogy Poncia csatlakozott a projekthez, és egy felvétel bemutatja, hogyan készítették a dalt egy alapvető házi demóból a stúdióban, a zenekar (kivéve Frehley) és Poncia közreműködésével. Stanley: „1979 elején nekifogtunk egy újabb nótának, méghozzá azután, hogy előző éjjel a híres New York-i night clubban, a Studio 54-ben mulattam. Végig azokat a bizonyos 126 bpm-es tempójú dalokat játszották: figyeltem a szövegeket, és arra gondoltam: na, ilyet én is tudok. Hazamentem, 126 bpm-re állítottam egy dobgépet, leültem, és elkezdtem dolgozni az I Was Made For Lovin’ You-n. Vicces, hogy számos Kiss rajongó abban a hitben él, a dal a diszkóláz következménye volt, csak kissé fertőtlenített formában. Pedig egy zenei bordélyban született.” Továbbá, teszi hozzá Paul: „A Studio 54-ben játszott zenék mind arról szóltak, élj a pillanatnak, és érezd jól magad. Ezért aztán az én dalom is úgy indult: Tonight, I’m gonna give it all to you…” Desmond besegített a verzéknél, és végül, amikor stúdióba vonultunk a következő Kiss lemez, a Dynasty munkálataihoz, a producerünk Vini Poncia közreműködésével véglegesítettem a refrént.” Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Pete Criss Dirty Livin’ című dalának (1971-ben íródott) diszkó hatású demója meghatározta az albumprojekt irányát, és Gene Simmons, valamint Paul Stanley rövid ideig kapcsolatba került Giorgio Moroder diszkóproducerrel, a zenekar menedzsere, Bill Aucoin barátjával, mielőtt Vini Poncia mellett döntöttek volna.
A végső munkálatokra 1979. januárjában/februárjában került sor, a végeredmény pedig május 23-án került a boltok polcaira. A körülmények, a feltételek viszont korántsem voltak ideálisnak nevezhetők, lévén miután az pre-produkciós folyamatok és a próbák befejeződtek, Poncia (aki Peter Criss albumának producere volt) úgy döntött, hogy Criss dobolása nem megfelelő, amely véleményt Stanley és Simmons is osztotta. Ennek oka egy 1978-ban elszenvedett autobalesetben szerzett kézsérülés volt. A Kiss felbérelte a dél-afrikai születésű stúdiódobost, Anton Fig-et, aki Ace Frehley lemezén játszott, hogy doboljon a Dynasty session-ökön. A Dynasty-n Peter jóformán kiesett a kábítószer és az alkohol miatt, és nem volt kedves a legtöbb emberhez. „Nem mondanám, hogy ez egy klasszikus Kiss album” – szólt az „értékelés”. A Dirty Livin’-t kivéve (egy azonos című dal átirata, amelyet a Kiss előtti napjaiban a Lipsben demózott fel), Criss nem dobol az albumon, és nem játszott másik Kiss albumokon, egészen addig, amíg fel nem játszott egy dalt a Psycho Circuson 1998-ban. Fig-et aztán ismét bevették Criss helyére a következő album, az Unmasked felvételei során, majd Eric Carrt véglegesítették Criss állandó helyére, mielőtt az Unmasked Tour elkezdődött. Stanley: „Vini korábban Peter szólóalbumán melózott producerként, és Bill Aucoin vonta be a zenekari munkába épp azért, hogy lekenyerezze Petert. Ace-szel és vele ekkor már valóságos jojózás zajlott: most akkor tagjai a bandának vagy sem? Folytathatjuk ezt így?” A dobosváltásnak roppant prózai okai voltak. Stanley: Vini becsületére legyen mondva, hiába voltak jóban, nem akarta, hogy Peter doboljon a Dynasty-n. Peter haverként tekintett Vinire, Vini azonban munkaként nézte a dolgot, Peter pedig ekkoriban már nem volt képes eljátszani, amit kértünk tőle, és amire szükség volt. Így aztán Vini révén bekerült a képbe Anton Fig, aki egy másik Aucoin által menedzselt csapatban, a Spiderben játszott és ő dobolta fel Ace szólólemezét is. Megegyeztünk: szép summa ütötte a markát a szolgálataiért, a titoktartásért viszont nem fizettünk. Fel is reppentek pletykák, hogy Peter nem játszik az albumon, de sosem éreztük szükségét, hogy kommentáljuk ezeket. Valójában fel sem merült bennünk, hogy tényleg kirúgjuk, legalábbis ekkor még nem. Egyelőre mi négyen alkottuk a Kisst, mint mindig.”
Érdekessége a lemeznek, hogy Ace Frehley, aki három évvel később kilépett a bandából, nagyobb szerepet játszott a korongon, mint Gene Simmons, ugyanis három dalt énekelt, a Hard Times-t, a Save Your Love-t és a Rolling Stones 2000 Man című dalának feldolgozását. Ő az egyetlen tag, aki szintén énekelt, mégha csak ebben a három számban, kivéve az alkalmankénti Stanley háttérénekeket. Habár Frehley korábban gyakran háttérvokálozott, és olyan Kiss klasszikusokat írt, mint a Cold Gin és a Parasite, korábban csak a Shock Me-t adta elő a Love Gun-on és a Rocket Ride-ot az Alive II stúdió oldalán, mivel nem bízott énekesi képességeiben. Úgy vagyok a Kiss albumokkal, hogy nincsen tökéletes, hibátlanok, mert a jó dalok mellett sok (ugyanannyi) a töltelék is. A Dynasty véleményem szerint hajaz a szedett-vedett felé, nem jellemzi a koherencia, az egységesség. Megkockáztatom, a korai Kiss talán leggyengébb alkotása és úgy gondolom, hogy véleményemet Paul Stanley szavai maximálisan alátámasztják. „A Vini irányításával elkészült abum nem volt igazi rocklemez, másfelől viszont mi sem voltunk már igazából rockbanda, csak egy csapatnyi közös szellemiség nélkül együtt zenélő gazdag fickó. Természetesen sosem játszottunk mások szabályai szerint, és ahogy teltek az évek, szélesedett az ábra arra nézve, mi fér bele zeneileg.” Ezen kívül a gitáros/énekes hozzáteszi, hogy „lenyűgözött, amikor először visszahallgattam a stúdióban az I Was Made For Lovin’ You-t. Tény, hogy nem hasonlított a Detroit Rock City-re vagy a Love Gunra, de az értékeit nem lehetett elvitatni. Bejött a stúdióba közben egy másik zenekar is, akiknek szintén baromira tetszett. Igazi sláger volt:
. Meghallottad, és elsőre megragadott.” Ha úgy tetszik, hatásvadász a nóta. Stanley: „Hogy kiszámítottan lett ilyen? Naná. Direkt arra bazíroztunk, hogy sikerdal lesz belőle? Végső soron igen.” Lazább, szellősebb, lightosabb a megközelítés az előző anyagokhoz képest, aminek az oka – legalábbis szerintem -, hogy azokon az önálló demókon különféle stílusú nóták keveredtek és egyszerűen nem öntötték végső formába a produkciót. Ahhoz képest, hogy sohasem hallottam az eredeti Rolling Stones szerzeményt, a Kiss előadásában tetszik, mint, ahogy egyik legnagyobb kedvencem a Sure Know Something, a Dirty Livin’, illetve a Magic Touch is. Frehley dalai képviselik a hard rockot, a rockos jelleget domborítják ki, a többi amolyan lötyögös-tötyögős tétel. A nyitódalt pedig az is ismeri, aki nem akarja. Az album színes borítót tartalmaz, amely a fotózásról készült fotók kollázsa, nem pedig egy csoportkép, ahogyan látszik. A feliraton a szokásos Casablanca logo helyett mind a négy tag portréja látható, míg az insertek között volt egy árurendelési űrlap és egy színes poszter.
A lemezből végül világszerte 3 millió példány fogyott el, a koncerteken viszont legtöbbször csak az I Was Made For Lovin’ You-t és a Sure Know Somethinget játszották. A Dynastyt követő turnékon már csak az I Was Made…-et vezették elő. Érdekesség, hogy 2006-ban Paul Stanley a Live To Win turnéján minden este eljátszotta a Magic Touchot. (Ez Paul egyik kedvenc dala). Az I Was Made for Lovin’ You a banda egyik legsikeresebb kislemeze volt, az amerikai Billboard Hot 100 toplistáján a 11. helyre került, a világ tizenegy országában érte el az első vagy második pozíciót. és ez volt az első Kiss kislemez, aminek diszkó remixe volt, ugyanis egy 7 perces és 54 másodperces verziót adtak ki egy 12 hüvelykes kislemezen. Stanley a Sure Know Something és a Magic Touch című dalokban énekelt, amelyekben minden gitárt és basszusgitárt ő játszott fel, ezzel szemben Simmons csak két dalban énekelt, a Charisma-ban (amely nagy sláger lett Mexikóban) és az X-Ray Eyes-ban. Tehát 45 évvel ezelőtt itt tartott, ez volt a Kiss, rajongótáborukat bővítve, egy másik, újabb réteget megcélozva. Ahogy anno fogalmaztak, „you wanted the best, you got the best, the hottest band on the world Kiss”. Talán nem is tévedtek vele nagyot.
