rattlead.hu
Itéletnap, gyúrás és Carl Weathers
Elég kevés olyan zenekar van, akik képesek humort csempészni a zenéjükbe. Ha hirtelenjében kellene mondanom néhányat, akkor ezek közé tartozik a Municipal Waste, a Necrogoblikon, az Alestorm és az Electric Callboy. Utóbbi mellett viszont egy sem tudta úgy megragadni a fantáziámat, mint az Austrian Death Machine. A banda az As I Lay Dying frontembere, Tim Lambesis első mellékprojektje (mint tudjuk, már van a Born Through Fire), 2008-ban alakult azzal a céllal, hogy egy thrash banda legyen, és szövegileg egy ikonikus színészhez igazodjon: ez pedig Arnold Schwarzenegger. A projekt egészen Lambesis lecsukásáig 3 lemezt készített, az utolsót, a Triple Brutalt 2014-ben. A zenei részeket, beleértve a ritmusgitárokat, a dobot és basszusgitárt mind Tim papa játszotta föl és agyalta ki, míg a szólókon különböző vendéggitárosok egész armadája ügyködött (akit érdekel, az nézze meg a banda Wikipédia oldalán, ugyanis tényleg elég hosszú a lista). Na, de! Hogy kell érteni azt, hogy tisztelegnek az ikonikus Arnold előtt? Ezt úgy teszik, hogy Tim a maga módján ugyan, de kifigurázza azokat a mémeket és szövegeket, amiket Arnold filmjeiben hallani lehet. Egyszóval ott van a Terminátor, a Conan, a Predator, a Menekülő ember, a Kommandó és még sorolhatnám tovább. Amikor először pörgettem le a diszkográfiáját ennek a csodának, többszörösen is hisztérikus roham tört rám a nevetéstől, másrészről meglepően bejött a modernül megszólaló thrash benne. És ez talán az egyik szépsége az együttesnek, hogy klasszikus, de mégis modernebbül szólal meg, és nem feltétlenül olyan dohszagú, mint azok a thrash metal együttesek, amik akkoriban jöttek ki (természetesen ez változott azóta, úgyhogy ez a kijelentésem az akkori időszakra vonatkozik). De amikor Lambesist lecsukták, ugye tudjuk, miért, úgy éreztem, hogy ez a projekt is megy a levesbe, és soha többé nem kerül elő. Amikor azonban Lambesist kiengedték, és 2019-ben jött az új As I Lay Dying lemez, egy picikét felcsillant bennem a remény, hogy talán kapunk egy új Austrian Death Machine lemezt is a közeljövőben. Hát nem is kellett erre sokat várni, csupán 5 évet (közte kihozta a Born Through Fire-t, ami véleményem szerint egy igazán jól sikerült projekt lett szintúgy). De az ember mélyen legbelül vágyik egy kis humorra, még akkor is, ha metalos az illető, mert nem lehetünk egész életünkben komoly, befordult, lázadó, tradíciókat őrző emberek. Hoppsz, kicsit elkanyarodtam a témától!
Szóval!
Quad Brutal néven jelent meg az új Austrian Death Machine lemez február 23-án, és az album 10 dalt tartalmaz. Már a dalcímek láttán szabályosan elkezdtem röhögni is meg picit csodálkozni, ugyanis felütötte a fejét bennem a kétség: mi van, ha már nincs olyan terület, amit Timék ki tudnak aknázni? Mi van, ha már ellőttek minden felhasználható mondatot vagy mémet Arnoldról? A jelek szerint volt még pár dolog, amit ki lehetett sajtolni belőlük, hiszen sokan elfelejtik, hogy Arnold bá, még mielőtt elkezdte volna a filmes és politikai karrierjét, többszörös Mr. Olympia testépítő bajnok volt. És az utóbbi években előfordult, hogy konferenciákat tartott különböző helyeken, hogy az embereket motiválja az élet különböző területein. Elmeséli az embereknek, ő hogyan lett az, aki, és hogy mentálisan hogyan érte el ezeket a sikereket, ami igazán érdekes. Magam is láttam néhány felvételt az előadásairól, érdemes megnézni őket.
A No Pain No Gain, a Don’t Be Lazy, I Never Quit, Hey Bro, Can You Spot Me is ezekről szól leginkább, bár a Hex Bro inkább egy edzésmetodikáról szól, és nem is lepődöm meg ezen, hiszen Tim is szeret konditerembe járni, hogy gyúrjon egy kicsit. Arnold Schwarzenegger hangutánzásait, akárcsak az előző három lemezen, itt is Josh Robert Thompson csinálja, mert valljuk be, anélkül nem lenne elég autentikus és humoros az egész zenei projekt, és veszítene az egészéből.
Ha a zenei részét nézem, akkor ismét le a kalappal a produktum előtt, mert ismét egy dagadó, erősen szálkás és izmos hangzást kapunk a képünkbe, amit még Arnold is engedélyezett! Elég a Conquerbe belehallgatni, és egyből szétrobbantja az agyadat, és arra ösztönöz, hogy menj el a legközelebbi konditerembe, nyomd be ezt a dalt, és kezdj el megalomániás módon gyúrni! A másik érdekes témakör, amit Tim most felhoz a lemezen, és ugye ez a szerkesztőségben is elég jó kört futott, az a mesterséges intelligencia volt. Itt is felhozzák, mivel a Terminátorban is ugye a Mesterséges Intelligencia veszi át az uralmat, és taszítja káoszba a világot, és erre két dal, a Judgement Day és a Destroy the Machine hívja fel a figyelmet némiképp humorosan, némiképp elgondolkodtatóan. Minkét dalban van egy vendégénekes. A Judgement Day-ben például az Ov Sulfur nevű deathcore együttes vokálosa, Ricky Hoover, aki remekül passzol Tim hangorgánumához. A Destroy the Machine-ben pedig Tim neje, Dany Lambesis szerepel, amivel kapcsolatban azért lennének kérdéseim, de annyival letudom itt a dolgot, hogy remek marketing húzás. Egyébként a csajnak pocsék a hörgése, és fölösleges is oda.
Mínusz 1 pont, Tim!!!
Ettől függetlenül a dalok remekül megállják a helyüket felépítés terén, szerkezetileg maximálisan ki vannak használva, és nem nagyon érzem azt, hogy fölösleges üresjáratok lennének bennük. Van még egy igazán kedvenc nótám is a lemezen a Don’t Be Lazy mellett, ami nagyon a szívemhez nőtt. Ez pedig nem más mint a Meatgrinder, ami a Predator egyik híres jelenetéből van, és valahogy úgy érzem, így állítanak emléket a nemrégiben elhunyt Carl Weathers előtt. Ennek a dalnak a szövegét az utolsó pillanatokban rögzíthették a Dylon szerepét játszó színészről a Predator filmben. Többször is elhangzik benne szintúgy egy másik ismert jelenetrész, a „Dylon! You Son of a B***!”, amihez nem is fűznék semmit. Fülig ér a mosolyom, akárhányszor kántálom ezeket a sorokat. Persze a Get Downnak is megvannak a jellegzetes pillanatai és erős húzása, akárcsak az összes többi dalnak. Ha összesítenem kellene a lemezt, akkor itt már nemcsak humorról van szó, hanem egy kis szatíráról is. Akárhogy nézi az ember, motivációról, edzésről, tisztelgésről, és az MI-ről alkotott ferdített tükör is visszakerült a központba, és ez csak egy dolgot üzenhet: törjétek össze az okostelefonjaitokat, mert néhány év, és azok fognak megölni titeket álmotokban. Vagy az intelligens mosógép, vagy Alexa, vagy a kenyérpirítótok. Bár Bécit még egy billentyűs számológép is kitudná csinálni, Vilmáról pedig nem is mondanék semmit, hogy mi ölné meg… de ez ugye már nem az én problémám! (hehe)
Az Austrian Death Machine 10 év kihagyás után sem veszített a lendületéből, de fél pont mínusz, mert fölösleges benne a nejed, Tim, hiszen egymagad is elviszed az egészet a kigyúrt hátadon!
HHLÖÁÖLL!!!
GET TO THE CHOPPA!!!
