rattlead.hu
Endseeker interjú
Második alkalom, hogy Metaldays fesztiválon sikerült – Borisznak hála – készítenem egy interjút a Német Oldschool Death Metal-ban utazó Endseeker zenekar énekesével, Lenny-vel. Örömtelien és viccesen telt a beszélgetés és persze a Mount Carcass lemezzel kapcsolatban is faggattuk őt. Az interjú sajnos picit későn jelent meg ezért elnézést is kérek, mert benne lesz az utolsó kérdésben a nemrég megjelent Global Worming lemez bejelentése is. Természetesen Borisz is feltett pár kérdést, hogy kiegészítse az interjút amit olvashattok. Előre is köszönöm Borisznak a lehetőséget és akkor lássuk!
Dani: Először is szeretném megköszönni, hogy szakítasz ránk időt, nagy rajongója vagyok az együttesnek és nagyon megtisztelő veled interjúzni! Kezdjük a legsztereotípikusabb kérdéssel: Hogyan jött létre az Endseeker együttes?
Lenny: Szóval a legrégebbi történet az, hogy Yuri, a gitárosunk jött föl azzal az ötlettel, hogy csinálna egy olyan bandát, mint az Entombed, mert ők a kedvencei. És írt néhány dalt és utána elkezdett hozzá tagokat keresni, hogy ki lenne benne. És így jött létre az együttes és azóta változatlan a zenekar tagsága.
Dani: Ez meg is lepett, hogy 2015 óta nem volt nálatok tagcsere!
Lenny: Igen… Utáljuk egymást, de együtt zenélünk. (Nevet)
Dani: A múlt héten hallgattam bele ismét a legutóbbi lemezetekbe, a Mount Carcass-ba és még mindig egy baromi jó lemez! Hol látsz valami fejlődést az előző lemezhez képest? Változott valamennyit a dalszerzési módszeretek?
Lenny: A Mount Carcass a pandémia alatt született és nem volt időnk együtt próbálni, úgyhogy elég sok időnk volt, hogy egy igazán ütős lemezt írjunk és éltünk a lehetőséggel. Igyekeztünk a hangzáson is csiszolni, de ugyanúgy megmaradjon a HM2-es hangzás is. Az előző lemezeken nem feltétlenül szólt olyan érthetően, a Mount Carcass-on viszont sokkal jobban hallhatóak a gitárok.
Dani: A Mount Carcass albumborítója annyira király! Ki az, aki alkotta és hogyan választjátok ki a témáját?
Lenny: Ez egy vicces sztori, mert a gitárosunk egyben grafikus is, viszont most nem ő készítette az albumborítót. elküldte egy fickónak a lemezünket, ő elkészítette a lemezborítót és mi mind rábólintottunk. Ez nem megszokott tőlünk, mert ugye hozzá voltunk szokva a csontvázakhoz és a zombikhoz. Viszont néztük ezt a borítót és egyből megfogott minket! Ez valami friss és új! És másrészt ezért mentünk bele. Ha jól tudom, a lemezkiadó javasolta a művészt, aki csinálta a borítót a Mount Carcass lemezhez.
Borisz: Ha jól tudom a Metalblade kiadónál vagytok.
Lenny: Igen.
Borisz: A következő lemezetek is az ő gondozásukban fog megjelenni?
Lenny: Oh, igen, határozottan!
Dani: Death metalban a dalszövegekről néha megfeledkeznek. Miről szólnak a szövegek a legutóbbi lemezen? Van egyfajta fontos üzenete?
Lenny: Szeretem a különböző fantasy jellegű történeteket. Elég sok őrült állatokkal kapcsolatos témákat is szeretek írni, meg, hogy miket művelnek egymással. Azonban most ennél a lemeznél inkább politikai és társadalom kritikai témákat boncolgatunk, mert nagyon frusztráltak voltunk és nagyon sok baromság történt nálunk. A legutóbbi lemeznél is jobban beszálltam a szövegírásba és a gitárosunk is írt néhány igazán jó dalszöveget a Mount Carcass-hoz. Példul a Come To Death számhoz ő írta.
Borisz: Azt ő írta?
Lenny: Igen.
Borisz: Az az egyik kedvenc számom a lemezről amúgy.(nevet)
Lenny: Igen, nekem is. (nevet). Neki sokkal komolyabb mondanivalója van szövegileg, mint nekem, mert én egy nihilista vagyok, tehát jól tudom, hogy mi el vagyunk cseszve.
Borisz: Gondolod hogy ő jobb dalszövegíró mint te?
Kenny: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egészen másfajta szövegíró, mint én. Egészen más a stílusa. Tehát, például meghallom a számot és egyből úgy indul meg a kreativitásom, hogy valami igazán őrült dologról szóljon.
Dani: A death metal nem az a stílus, ami a rajongók érdeklődésének középpontjában állna. Ezért van szükség a támogatásokra. Régebben ugye pólókat, CD-ket, bakeliteket vásároltak. De az idők megváltoztak. A világot az internet, a zeneletöltések uralják. Hogyan érzékelitek ezeket a változásokat zenekarként? Kellett valahogy változtatnotok a hozzáállásotokon? Mi a helyzet a rajongókkal, ők is megváltoztak?
Lenny: Igen régebben úgy volt bementél egy lemezboltba, megláttad a banda logóját és tudtad hogy ez súlyos zene lesz. És persze láttad rajta a figyelmeztető matricát is, amit akkor csináltak a Cd-kre. (nevet). Meg természetesen ilyenkor úgy viselkedtél, mint egy vadász a boltban, hogy kerested az igazán extrém és súlyos zenéket. Jelenleg most az az érzésem, hogy nagyon sok együttes van kinn és sokkal egyszerűbb zenét csinálni, mint régebben. Nem feltétlenül kell stúdióba menned, hanem otthon is fel tudod venni magadnak a zenédet. Egyrészről nagyon értékelem ezt, mert így él a műfaj, másrészről meg baromira szar, mert annyi zenekar van kinn és elég nehezen találok magamnak olyan zenét, ami igazán meg tud fogni.
Dani: Kik a nagy kedvenceid? És kit tudnál meghatározni, mint A! death metal banda?
Lenny: Azt kell mondjam magamról, hogy az egyik legnagyobb Cannibal Corpse rajongó vagyok. Persze az emberek azt várják, hogy Entombed és Dismember, de nekem személyesen Cannibal Corpse az első! És már nagyon várom, hogy kihozzák a legújabb lemezüket, meg az hogy: Nálam hol indul a death metal? Szerintem a Cannibal Corpse egyértelműen az egyik legnagyobb death metal együttes a világon.
Borisz: Elő szokott fordulni nálad, hogy csak úgy random elkezdesz Youtube-on zenekarokba és azoknak a klipjeibe belehallgatni?
Kenny: Vannak ilyen alkalmak, igen, de én már abba a generációba tartozom, amelyben nincs elég koncentráció. Belehallgatok az első 20-30 másodpercbe és ennyi volt (Nevet). Nem tudom, nem igazán érnek meglepetések a zenében, mert ahogy mondtam, nagyon sok zenekar van és elég kevés kelti fel igazán a figyelmemet.
Dani: Az utóbbi 10 évben nagyon sok együttes jelent meg, akik a Boss HM2-es pedál hangzását használják, és egy kicsit túl van nyomva a dolog. Neked erről mi a véleményed?
Lenny: Amikor mi kezdtük bandaként ezzel a hangzással, nem is tudtuk igazán, hogy ilyen sok banda van világon manapság, akik ezt a hangzást használják. De egyáltalán nem tartom furának, vagy túlhype-oltnak, hanem normálisnak (nevet). Persze nemcsak gitárhangzás a minden, függ ez természetesen a dalszerzéstől és hogy fog működni vele a kémia.
Borisz: Vannak olyan HM2-es bandák akiket kedvelsz?
Lenny: Szeretem a Bloodbath-t és LIK-et, de ők, ha jól tudom, nem HM2-es pedált használnak, hanem egy klónpedált. És még ott van a Fleshcrawl. Emlékszem, még 2002-ben láttam őket a Wacken Vörös sátorszínpadán. Ott álltam és meghallottam az énekest és azt mondtam: Ez a leghatalmasabb lény, akit valaha hallottam!!!
Dani: Előadóként fesztiválokat vagy a klubkoncerteket preferálod jobban?
Lenny: Én azt mondom mindkettő, mert fesztiválon nagyobb közönség van. Találkozhatsz emberekkel, vagy itt elmehetsz egyet strandolni. A klubkoncertek viszont sokkal családiasabbak. Még 2017-ben volt egy vendég éneklésem egy fesztiválon, ahol 8000 ember előtt léptünk föl, utána hazautaztam és még azon a napon a másik bandámmal egy klubkoncerten 50 ember előtt játszottunk. Akkora kontraszt volt, hogy az hihetetlen! De mindkettőt ugyanúgy élveztem!
Dani: Vannak érdekes szokásaitok, vagy úgymond rituálék, még mielőtt felmentek a színpadra?
Lenny: Amíg a többiek összerakják a motyóikat és bemelegítenek, én csak ott várok, míg rám kerül a sor. Beleüvöltök a mikrofonba és kész is vagyok (nevet)! Természetesen a fellépés előtt összeöklözünk és én egy picit bemelegítem a hangom a show előtt. Igazából ennyi.
Dani: Mi volt a legfurább dolog, amit valaha tapasztaltatok koncert közben?
Lenny: Smacizó párok az ugye már megszokott dolog egy death metal koncerten, de már repültek a színpadra melltartók. Azt hiszem, az első Summerbreeze fesztiválon volt. Utána összegyűjtöttük őket mint valamiféle kincset, bár azóta nem találjuk őket. Lehet a gitárosunk sutyiban ellopta őket (nevet). Nem tudom… Olyan sok spontán dolog történik a koncerteken, hogy néha nehéz velük lépést tartani. Például amikor te, Borisz, üvöltöd a nevem, az is fura nekem. (nevet)
Dani: Ha kéne párosítani a Mount Carcass-t egy sörrel, vagy egy röviddel, melyik lenne?
Lenny: Akkor a kedvencemmel párosítanám össze a Saint Ginger-el. Ez egy gyömbér likőr Hamburgból. nagyon imádom és egyben elég egészséges a gyömbér miatt (nevet). Nem szoktam sokat töményezni, de ha igen, akkor kifejezetten ezt az italt szoktam inni.
Dani: Utolsó kérdés, mik a banda tervei a jövőre nézve?
Lenny: Nemrég befejztük a felvételeit a következő nagylemezünknek. jelenleg nem mondhatok róla semmit, se album címet se semmi mást, de szerintem újfent mondhatjuk, hogy ismét egy újabb lépést tettünk zeneileg és produktum ügyileg, mint a legutóbbi lemezünknél. Ugyanazzal a producerrel dolgoztunk, mint a Mount Carcass-nál a Chameleon Studios-nál. Nagyon élveztük a stúdiózást és nagyon jó dalok születtek. Még van néhány koncertünk és miután kijön a lemez, csinálunk néhány koncertet Németországban és aztán meglátjuk.
Dani: Nagyon szépen köszönjük az interjút! Nagyon nagy megtiszteltetés volt és hatalmas élmény látni titeket! De leginkább beszélni!
Lenny: Én köszönöm a meghívást! Ez csúcs volt! (nevet)
