rattlead.hu
Emlékeztek még, mikor és hogyan kerültetek visszavonhatatlanul a metal hatása alá? Meg tudjátok nevezni az első zenekart, lemezt, koncertet, ami ebből a szempontból életetek meghatározó élménye volt?
Mivel 1985 őszétől naplót vezettem, onnantól nem volt nehéz ennek utánanéznem – csakhogy a kór még ezt megelőzően tört ki rajtam. Amit egész pontosan fel tudok idézni, hogy amikor megkaptam az első magnóm, és a rádióból vagy mástól elkezdtem felvenni a nekem tetsző dalokat, még a popzene volt nálam az uralkodó műfaj. Aztán az általános hetedik-nyolcadik osztályában találkoztam a hazai rockzene alapzenekarai, az Edda, a Hobo Blues Band, a P. Mobil és a Karthago bemutatkozó albumaival, amelyek „észhez térítettek”, és onnantól már a keményebb is muzsikákat favorizáltam. „Is”, mivel ha ritkábban is, de máig meghallgatok másfajta zenéket is.
Akkori lehetőségeimhez mérten feneketlen étvággyal igyekeztem minél több új zenét megismerni. Egy ideig a rádió (és a tévé) volt az egyik fő forrásom, aztán a legjobb barátaim, akiket (vagy a felmenőjüket) szintén izgalomba hozott ez a fajta muzsika. Szinte minden jöhetett, ami tetszett, és aminek köze volt a rockzenéhez. 1984 augusztusában többek között olyan előadóktól voltak számaim, mint a Black Sabbath, Joan Jett, a UK, a Led Zeppelin, az Iron Butterfly, a Deep Purple, a Judas Priest, a Pink Floyd, Ozzy, a Jethro Tull, a Doors, a Queen, a W.A.S.P., a Uriah Heep, az Eloy, a Kiss, a Twisted Sister, a Quiet Riot, a U2, a Hanoi Rocks, a Tokyo Blade, a Vanilla Fudge, vagy Rory Gallagher. Elég vegyes felhozatal, és mint látható, sehol egy Venom, egy Metallica, vagy egy Motörhead, akkoriban főként a hard rock és a heavy metal határvidékén vadásztam új kedvencekre.
Ha Dávid barátommal fel is fedeztük magunknak a fővárosi lemezboltokat, mivel nem volt önálló keresetünk, inkább csak nézelődtünk, gyönyörködtünk a borítókban, memorizáltuk az album- és számcímeket és hallgattuk az üzletben szóló muzsikát. 1985 márciusára már 34 kazettát töltöttem meg ilyen zenékkel, aztán megjelentek az első hazai metal albumok, a Pokolgép Totális metálja és az Ossian Acélszíve, amiket természetesen szintén beszereztem. Balázs barátomnak köszönhettem olyan meghatározó zenekarokat, mint a Black Sabbath, a Rainbow és a Uriah Heep, Dávidot pedig (s ezáltal engem is) általános iskolás osztálytársai, Kosinszky Gábor és a későbbi olimpiai bajnok kenus, Horváth Csaba látott el hallgatnivalóval. Az akkortájt igazán kemény zenék közül talán a Metallica Kill ’Em All-ja jutott el hozzánk teljes egészében, aztán a Slayertől a Show No Mercy is. Csak hogy lássátok az arányokat, annak az évnek a közepén 57 Black Sabbath és 25 Judas Priest számom volt, a Metallicától viszont csupán négy, a Maidentől és az Accepttől pedig egy-egy dalt ismertem.
Még a főiskola előtt, 1985 őszén kezdtem el dolgozni SOTE Élettani Intézetében. Ottani „munkakapcsolataimnak” köszönhetem, hogy jobban megismerhettem a Scorpions, az Iron Maiden és a Kiss zenei világát. Végre lett pénzem, így októberben a Music Boxban megvehettem az első német nyelvű Metal Hammert, az Ecseri piacon az első műsoros kazettámat, a Scorpions Virgin Killerét és az első, külföldi zenekar, a Nazareth koncertjére szóló belépőmet. A Nagy Diófa utcai Hunky Punky-ba kezdetben kitűzőkért és zenekaros képekért jártam, később pólókat is vettem ott (Heavy Metal Rules the World, Judas Priest, Metallica).
Vinylgyűjteményemben sokáig olyan lemezek képviselték a külföldi zenekarokat, mint a Black Sabbath Heaven and Hell, a Rainbow Rising és Long Live Rock ’n’ Roll, a Thin Lizzy Black Rose és a Kiss Alive II albuma. Műsoroskazetta-kollekcióm pedig kezdetben olyan klasszikusokkal bővült (sorrendben), mint a Twisted Sister Under the Blade-je, Ozzytól a Diary of a Madman és a Blizzard of Ozz, a Judas Priest Unleashed in the East koncertanyaga, valamint a Running Wild Branded and Exiled-ja. Addigra a fővárosban található, részben vagy teljes egészében metal-profilú lemezboltokat is feltérképeztük: 34 ilyen üzletben jártunk, amelyek közül természetesen voltak preferált helyeink, mégis, az első hat műsoros kazettámat öt különböző boltban vettem meg.
Mint a fentiekből is látható, a metalt már korábban is hallgattam és szerettem, de egyértelműen 1985 volt a fordulat éve, a meghatározó dátum, amikor kapcsolatom igazán komolyra fordult máig szeretett műfajommal.
Ahány ember, annyi történet. Ez az enyém eleje. Ti tudtok ilyen dátumot, meghatározó eseményeket, előadókat, albumokat említeni?
