MÖGÖTT
Elismerem, némileg kattintásvadász és beugratós a cím, hiszen nem komplett színteret átfogó jellegű írásról van szó, csupán arról, hogy az utóbbi hónapokban egyszerre érlelődött nálam a honi Ahriman és a Witcher legújabb korongja. Noha mindkét lemez saját jogán is önálló cikket érne, talán senki sem veszi zokon, hogy egyszerre merem ajánlani mindkettőt az arra fogékony zenehallgatóknak, hiszen a műfajukban kiemelkedő alkotásokról van szó, amelyeket büszkén lehet polcra tenni. (Pál Szabolcs írása)