plini

plini

Két hét múlva érkezik Plini új kislemeze

Plini nevét jó eséllyel egyre kevesebb hazai gitárrajongónak kell már bemutatni: az ausztrál tehetség az utóbbi években rendszeres fellépő vendég Budapesten, sőt, az A38 Hajó egyenesen az egyik kedvenc helye lett a világon. Egy hónap múlva, augusztus 14-én újra itt játszik, ezúttal a lengyel Disperse zenekarból ismerős Jakub Zytecki társaságában. A koncert előtt pedig még egy új […]

plini

Plini idén is fellép az A38 Hajón

Az elmúlt két évhez hasonlóan idén is az A38 Hajón köszönthetjük Plinit, az elmúlt években világszerte egyre népszerűbb instrumentális progresszív szobagitáros színtér egyik legkiemelkedőbb tehetségét. Az ausztrál zenész augusztus 14-én érkezik Budapestre, hogy újra beszippantson minket sajátos, messziről felismerhető zenei világába. A számtalan kislemez és a 2016-os Handmade Cities album tételei mellett pedig könnyen lehet, hogy […]

ambidjent

Widek – Hidden Dimensions (2017)

A gitárközpontú dalszerzést kiegészíti a művészi vonalat megerősítő elektronikus-, vagy épp billentyűhangzás, és zseniálisan működik együtt a djentre alapuló agresszívabb, szaggatottabb téma, a háttérben meghúzódó, de mégis a zene karakterét adó, monumentalitással.

david maxim micic

Holnap este Plini újra megringatja az A38 Hajót

Március 27-én, hétfőn újabb igazi progünnepnek lehetünk tanúi az A38 hajón, ugyanis három különböző ország fiatal tehetségei, név szerint az ausztrál Plini, a szerb David Maxim Micic és a lengyel Disperse csapata érkeznek hozzánk, hogy frissen, ropogósan mutassák be a hazai közönségnek az új lemezeiket. Merüljünk hát el bennük egy kicsit a buli előtt! Plini […]

ausztralia

plini – handmade cities

Pang a lemezpiac. Vagy egyáltalán nem jelennek meg érdekességek, vagy olyan silány a minőség, hogy szóra sem érdemes. Vegetál a zenebarát, és régi kedvenceit járatja a lejátszójában. Aztán egy álmos, fagyos munkanap jön egy kolléga, aki egyébiránt beteges zenefüggő, és mutat valami, ami fellövi újra a napot az égre. Plini.

Egy meglehetősen fiatal ausztrál banda bemutatólemezét elképzelhetjük sokféleképpen, de ebben az esetben érdemes meghallgatni, mind a hét számot, valamivel több mint fél órában. Sok apró megjelenés, pár EP után a debütáló lemez igen kerekre sikeredett. Na de mi is ez? Instrumentális blues, rock, megnyomva pár effekttel, szájgitárral, csordavokállal, de ami a lényeg, a hihetetlen ízléses szólóorgiák.

Egy Mike Oldfield – Steve Vai páros bújhatott ebbe a Plini gyerekbe, ha majd meghallgatod a szólógitárt, rájössz miért mondom. Gyönyörűen felépített, egymásba fűzött dallamcsokrok, agyasabbnál-agyasabb megoldások sora követi egymást. Mindezt úgy megszólaltatva, hogy kedves a fülnek, semmi önmajmolás, túljátszás.

Troy Wright dobos és Simon Grove bőgős mellett, minden mást Plini csinál. Már-már egyszemélyes produkció, ami még tovább növeli az előadás fényét. Az hogy élőben, hogy működnek az már egy másik bejegyzést igényel, de mindenképpen nézzétek meg ezt, vagy ezt! Beszarás.

Visszatérve a bemutatkozó nagylemezhez, aminek címe a Handmade Cities lett. Olyas valamit ébreszt fel bennem, amit nagyon régen, valamikor apám Mike Oldfield lemezeit hallgatva éreztem. Bár ott több szerep jut az énekes részeknek, viszont a hangzás olyan, mint egy modern változata az Islands-nak. Nosztalgikus a hangulata az egésznek, ez talán a legjobb megfogalmazás.

A dalok precízen kitalált, nagyon korrekt módon komponált szerzemények, dalszerzés csillagos ötös. A hangszerelés már inkább csak négyötöd, ha ezen az elszúrt hasonlaton maradunk. Mégpedig azért, mert valamivel több teret kellett volna hagyni a basszusgitárnak, és talán a dob is lehetne valamivel vastagabb. Persze egy ilyen egyéni muzsikusnál, nehéz az ilyesmivel vitatkozni. Ez csak a saját meglátásom.

Aztán fel kell írni még valamit. A teliben „énekmentes” lemezek gyorsan unalmassá tudnak válni számomra. Ez történt az ausztrál géniusz esetében is. Óriási gitárost ismertem meg a személyében, de a lemez hallgatása után egyedül a vokállal operáló Every Piece Matters maradt meg a fülemben. Ez megint lehet az én gyengeségem, de valamivel több énekes, vagy dalolósabb részt el tudtam volna képzelni a felvételen. Pont.

Március 27.-én a hajón játszik az ötödik földrész új reménysége, talán érdemes lenne beiktatni, hiszen élőben igen hatásos lehet ez az egész cucc. Meglátjuk!

Értékelés: 5/4

Infók:

Tracklist:
01. Electric Sunrise
02. Handmade Cities
03. Inhale
04. Every Piece Matters
05. Pastures
06. Here We Are, Again
07. Cascade

Műfaj: instrumentális blues
Megjelenés: 2016. augusztus
Kiadó: 
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!