black metal

Albumkritikák

Betelgeuse – Bajo el Amparo de la Putrefacta Cruz (2024)

A tengernyi új kiadványok között számomra kifejezetten sok ismeretlen, pislákoló név van, de kitűnt a Betelgeuse. Mivel gyerekkorom meghatározó olvasmányainak egy része a csillagászat közül kerültek ki, így nem csoda, hogy megfogott a névválasztás. Egyenesen Los(t) Ángeles-ből, Chile kellős közepéről, Felipe Cadenas egyszemélyes projektjeként indult 2018-ban, majd 4 év után egy demóban manifesztálódott. Hamar felkapták […]

Albumkritikák

Horna – Nyx – Hymnejä Yölle (2024)

A finn black metal egyik legstabilabb riff-gyárosai idén ünnepelhetik fennállásuk harmincadik évfordulóját, ami önmagában megsüvegelendő teljesítmény, de nagyszerűségüket tovább emeli az évek alatt felépített kivételesen konzisztens diszkográfia. A Horna stílusában az abszolút nyers, ösztönösen egyszerű és dallamos vonalát képviseli a black metalnak, és ettől a formulától a tizenegyedik lemezükön, a Nyx – Hymnejä Yölle című […]

Albumkritikák

Jours Pâles – Dissolution (2024)

Egy belsős csoportban beszélgettünk arról, hogy minél régebb óta hallgat valaki metal zenét, annál jobban megviseli a mai lemezdömping, főleg, aki a mára klasszikusnak nevezhető anyagokon nevelkedett. Egy fiatalabbnak mindez a végtelen forrás, a felfedezni való kánaán, de akadnak olyanok is, akik bizony a mai kiadványokra csak annyit tudnak mondani, hogy jó, de ez vagy […]

Albumkritikák

Griffon – De Republica (2024)

Azt mondja a promós szöveg, hogy a lemez az egyenlőség és szabadság eszméjét dicsőíti, az ezekért vívott harcokat pedig szakrális szempontból vizsgálja. Na itt egy kicsit megzavarodtam, mert nem találok sok vallásos kapcsolatot a lázadók által elkövetett gyilkosságokban, de az elnyomók részéről sem. Arról nem is beszélve, hogy egy melodikus black metal csapatnál, a Griffonnál […]

Albumkritikák

Warlust – Sol Invictvs In Vmbrae Satanae

A Warlust néven futó német vérivók harmadik sorlemeze kellemes meglepetést jelenthet akár nem die-hard black metal fanoknak is. Kidolgozott, kísérletező és többféle stílust, érzést belepakoltak. Kicsit még útkeresősnek érzem az anyagot, főleg fesztiválokon és/vagy előzenekarnak tudnám elképzelni, ahol sok mindenkit megfoghatnak, ha az adott pillanatban jó bulit tolnak. A baljós intró után következik a lemez […]

Albumkritikák

Isolert – Wounds of Desolation (2024)

Az utóbbi lassan 10 év gyakorlatilag a legtöbb rajongó szemében a lengyel black metal felfutásáról szólt, aminek létjogosultságát nem vitatom, hiszen jó magam is rengeteg új kedvencet avattam ebből a közegből, ugyanakkor menet közben nem vettem le a szemem két másik kedvencemről sem, a dél-amerikai és a görög színtérről sem, hiszen ezeket mindig szívesen hallgatom. […]

Albumkritikák

Spectral Wound – Songs Of Blood And Mire (2024)

Azt a hasispipafüggő, csempelábú bécsi örömlány nénikéjét, hogy milyen rohadt gyorsan megy az idő. Az egyik pillanatban megjelenik egy csík egy teszten, a másikban pedig már itt ülök és gépelek egy fülessel a fejemen, nehogy felébredjen az asszony vagy valamelyik gyerek. Három évvel ezelőtt váltunk kis, nemrég nagycsaláddá és éppen három éve írtam a kanadai […]