Albumkritikák

Albumkritikák

Watch My Dying – Egyenes kerülő (2024)

A Watch My Dying-ot mindig kicsit távolról követtem. Fura, mert kezdő Fémforgácsosként az egyik első és egyben legemlékezetesebb koncertélményeim egyikét köszönhetem a zenekarnak. 2008. május 11-én a budai Fonóban a The Ocean előzenekaraként leszedték a fejem. Azután bár meghallgattam a következő anyagaikat is, igazából a 4.1 c. EP volt az, ami többször előkerült. Most viszont […]

Albumkritikák

Where’s My Bible – KAVE (2024)

Finnország egyik legfontosabb kulturális exportcikke vitán felül a metálzene, mely több generációnyi metálrajongót nevelt fel. Északi nyelvrokonaink zenéjének van egy semmivel össze nem téveszthető aurája. Megfoghatatlan őserő, nyugalom, dallamosság. A finn metálszcéna napjainkban is aktív, s különleges élmény követni, hogy az újonnan alakult bandák miként viszik a lángot. Ennek feltárására kiváló anyagot hozott az idén […]

Albumkritikák

Horna – Nyx – Hymnejä Yölle (2024)

A finn black metal egyik legstabilabb riff-gyárosai idén ünnepelhetik fennállásuk harmincadik évfordulóját, ami önmagában megsüvegelendő teljesítmény, de nagyszerűségüket tovább emeli az évek alatt felépített kivételesen konzisztens diszkográfia. A Horna stílusában az abszolút nyers, ösztönösen egyszerű és dallamos vonalát képviseli a black metalnak, és ettől a formulától a tizenegyedik lemezükön, a Nyx – Hymnejä Yölle című […]

Albumkritikák

delving  –  All Paths Diverge (2024) 

Nick DiSalvo nevéhez köthető dolgokra mindig érdemes odafigyelni. Aki nem ismerné, az Elder frontembere, ami egy pszichedelikus prog-doom csoda, hamar megtalált sajátos stílussal. A Dead Roots Stirring óta követem a munkásságukat, és az azt követő 8 évben abszolút az első helyen pörögtek rongyosra a lemezek. Nick szóló anyagával először ebben a videóban találkoztam. Itt már […]

Albumkritikák

Coffin Rot  –  Dreams Of The Disturbed (2024)

Az oregoni kvintett második albumát teszi le az asztalra, amit érleltek egy darabig a rothadó koporsóban, nevezetesen 5 évig. Ennyi idő alatt oszlik, aminek kell, de lássuk mennyire. Régebben nem annyira értékeltem a black/death dolgokat, de Hollandiában élvén, egyik este elfogyasztottam egy nagyon kövér haskás spanglit, mielőtt beraktam volna az akkor robbanó Black Curse supergroup […]

Albumkritikák

Moisson Livide – Sent Empèri Gascon (2024)

Zene monitorozás előtt kezdjük egy kis történelemmel, mert ez a háttér igazán érdekessé teszi a francia Moisson Livide néven futó projektet. Ez a jelenleg duóként működő zenekar a hasonló nevű, folk metalban utazó Boisson Livine brigád mellékvágánya, hiszen annak „főnöke”, a multihangszeres Darkagnan üzemelteti. Az anyabandának és ennek a vonalnak is ugyanaz a mozgató rugója, […]

Albumkritikák

Deathfiend – Dark Rising (2024)

A 2010-es években alakult metálbandák jellegzetes attribútuma, hogy egyszerre több stílust kevernek. Ennek egyik oka, hogy a streaimg szolgáltatók, a YouTube és egyéb digitális platformok korában szinte korlátlanul érhetők el zenék a legváltozatosabb zsánerek képviselőitől. E tendencia színesíti a zenei paletátt, felfedezésre buzdítja a bandákat, ellenben megvan ama rizikója, hogy a kész szerzemény “szétessen”. Az […]

Albumkritikák

Endless Chain  –  Agony (2024)

Nos, bevallom, ezt alaposan benéztem. Melodic death metálra számítottam és kaptam egy melancholic doom metal albumot. Abszolút nem ismerem a bandát, ami nem baj, de a stílust tekintve kimozdulok a komfortzónámból, mert még 17 évesen sem hallgattam ilyesmit, maximum Evanescence és Moonspell-t. A banda körül annyi sztár sertepertélt, hogy felsorolni is hosszú lenne, no de […]