Fémforgács
Április első napján az Avantasia új albumának címével fémjelzett, Here Be The Dragons turnéja hazánkat is elérte. Bár az induláskor – 2000-es évek eleje – csupán Edguy frontember mellékprojektjeként volt definiálható a csapat, az évek előrehaladtával mind inkább előtérbe került (bár volt egy rövid szünet is a tevékenységben az első két album után). Mióta az Edguy földbe állt, azóta viszont ez Tobias Sammet játszótere.
Az Avantasia-ban két dolog állandó, mégpedig a szuper-group vonal és az opera jelleg. Bár lehet szeretni, vagy nem szeretni az aktuális albumokat, az vitathatatlan, hogy bárhogy is álljon össze az aktuális brigád, az mindig magas nívón mozog, mint ahogy a lemezek és a koncertek minősége is. Az idén megjelent Here Be Dragons engem nem kapott el annyira, mint mondjuk az újabb érából a Moonglow, de úgy érzem jobban sikerült, mint a két évvel ezelőtti A Paranormal Evening with the Moonflower Society.
Az idei turnén nem kísérte a csapatot előzenekar, ami monstre koncerthosszt ígért. Így is lett. A koncert közel három órás volt. Mindehez pedig csodálatos színpadkép társult, mely egy pillanatra sem hagyta unatkozni a tekintetet. Vendégek számában ezúton sem volt hiány. Mondjuk arra nagyon kíváncsi lennék, hogy egy ilyen sok embert megmozgató turnét, hogyan lehet leegyeztetni.
A koncert során Tobias Sammet és vendégénekesei, köztük Adrienne Cowan (Seven Spires), Tommy Karevik (Kamelot), Eric Martin (Mr. Big), Ronnie Atkins (Pretty Maids), Herbie Langhans (Firewind, Radiant) és Kenny Leckremo (H.E.A.T), egy 24 dalból álló műsort adtak elő. Egy ilyen hosszú koncertbe pedig rengeteg minden belefért. A repertoárban szerepeltek új dalok a Here Be Dragons albumról, mint például a „Creepshow” és a „The Witch„, valamint korábbi klasszikusok, mint a „Lost in Space” és a „Sign of the Cross / The Seven Angels” is. Érdekes volt, hogy igazából élőben az új nóták is sokkal jobban tetszettek, sőt azóta a lemezt is szívesebben hallgatom.
Nálam abszolút csúcspontok voltak, azok a nóták – pl. Against The Wind – , ahol Kenny Leckremo (H.E.A.T.) a színpadon volt. Ez a srác a színpadi lét alfája omegája. Színtén libabőrös volt a Ronnie Atkins (Pretty Maids)-el előadott The Scarecrow és az Eric Martin (Mr. Big)-el megerőstett Dying For An Angel is.. Illetve nyilván hatalmasat ütöttek azok a nóták is, ahol maga Sammet mester ált a mikrofonhoz (pl. The Toy Master, Twisted Mind).
Remek koncert volt, Tobias pedig még mindig az egyik legjobb hangi adottságokkal megáldott énekes. Ennek ellenére, vagy pont ezért is, nagyon hiányzik az Edguy.
Aki kíváncsi, itt az egész showt megnézheti.
