Bombus: Your Blood (2024)

rattlead.hu

Bombus: Your Blood (2024)

Az anyag ugyan 2024-es, az élmény viszont egészen friss, hiszen megjelenése óta rendszeresen hallgatom a göteborgi kvintett sorrendben ötödik nagylemezét.

A meglehetősen hülye nevet viselő Bombus, azt gondolom, egészen egyedi muzsikát játszik: a csapat albumait a shopok heavy metal/hard rock fachjában találhatjuk meg, ám annak ellenére, hogy frontemberük, Fredrik „Feffe” Berglund Lemmy-s rekedtséggel (bár a Motörhead néhai torkánál dallamosabban) énekel, hogy három gitárt is csatasorba állítanak, és zenéjük helyenként punkosan erőszakos, egyes dalaiknak kifejezetten alternatívos, popos felhangja van.

Én a legutóbb megjelent, 2019-es Vulture Culture-ral ismertem meg őket, és egészen mostanáig az volt tőlük a kedvenc albumom. Soraikban azóta egyetlen személyi változás történt: a veterán Matte Säkert 2020-ban Johan Meiton váltotta, aki nemcsak gitározik, hanem a vokálozásból is intenzíven kiveszi a részét.

De nézzük, mivel kecsegtet a skandináv muzsikusok legújabb alkotása! A lemezt indító Killer még úgy hasít, ahogy kell, az azt követő The One eleje azonban okozhat némi homlokráncolást a keményebb műfaj kedvelőinél. Hasonlóan oldott hangulatban érkezik az anyag szerintem legnagyobb slágere, a No Rules: itt Fefféék már a nyitó dallammal és az első verzével maguk mellé állítanak, és a későbbiekben sem lesz okom hűtlennek lenni hozzájuk. Nem bonyolítják túl a szerzeményeket, legtöbbször szóló sincs bennük, viszont minden dal fogós témával hagy maradandó emléket maga után.

A címadó nóta vadnyugati hangulattal köszön be, első pillanatban a Me and That Man és a Volbeat világa jut eszembe róla. Egy kissé a The Beast tempója is popos, tingli-tangli, amit jól ellensúlyoz Berglund előadásmódja, aki úgy énekel, mint akinek ráléptek a…  lábára. Lendületesen, ám továbbra is dallamosan folytatódik az előadás a Leave and Let Die-jal, amibe kivételesen egy jól körülhatárolható gitárszólót is raktak. És csupán a nyolcadikként érkező Carminánál érzem azt, hogy ehhez hasonló dallamokat már hallottam korábban.

A Your Blood egy nagyon koherens anyag: nincsenek benne nagy hangulati vagy stílusbeli kilengések, a végeredmény mégis kellően élvezetes ahhoz, hogy újra és újra meghallgassam. A Vulture Culture továbbra is etalon, viszont jelen pillanatban a legfrissebb korong a favoritom Bombuséktól.

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) rattlead.hu nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.