Rocknemzedék
"Bár a "Hair" látszólag gondosan megtervezett, az összhatás mégis spontán. Mint az 50-es évek ("Singin' in the Rain") és a 60-as évek ("A Hard Day's Night") legjobb filmmusicaljei, a "Hair" is egyik számból a másikba ugrik. Hamarosan a néző is ugrál."
(Frank Rich, TIME Magazine, March 1979)
A filmről:
Claude, egy oklahomai farmerfiú "hisz Istenben, és hisz abban, hogy Isten hisz Claude-ban". Claude hazafiként New Yorkba utazik, hogy csatlakozzon a vietnami háborúhoz. A Central Parkban azonban találkozik egy csapat hippivel. Claude felfedezi a szabadságot, a drogokat és első szerelmét, Sheilát. Fokozatosan megszűnik hinni mindenben, amit korábban "helyesnek" tartott. Ez a film egy háborúellenes párhuzam, tele hippi szelídséggel, pszichedelikus fantáziákkal és kiváló zenével. A "Hair" a hatvanas évek utáni évtizedben íródott, amikor az akkori forradalmi szellem már nosztalgikus emlékké vált.
Miért kellene egy húszéves fiúnak a világ másik végére mennie meghalni? - Főleg, ha még nem volt lánnyal sem.
A boldogsághoz mindössze egy kis szerelemre, marihuánára és egy csapat hűséges barátra van szüksége, akik kiállnak mellette - vagy ha kell, feláldozzák magukat érte.
A Hair című film egy Claude Hooper Bukowski nevű, az amerikai Középnyugatról származó naiv fiú történetét meséli el, akit a családja hazafisága formál. A rokonszenves George Berger vezette hippi csoport hatására Claude kételkedni kezd abban, hogy miért is csatlakozott a vietnami háborúhoz.
A film az azonos című Broadway-musical alapján készült, és az évtized amerikai társadalmi-politikai konfliktusát tükrözi, különösen a vietnami háborúval szembeni ellenállást (1964-1975). Forman ezt a történelmi hátteret használta fel egy személyesebb téma közvetítésére: az egyén és az alkalmazkodást és engedelmességet követelő társadalom közötti konfliktusra. A film ugyanakkor egy prűd amerikai család és a konzervatív társadalom szatirikus értelmezése.
A "Hair" ma már kultikus hippi-klasszikusnak számít, a filmet azonban a hetvenes évek végén forgatták, amikor a hippi eszmék társadalmi visszhangja már elvesztette aktualitását.
Talán Forman egyik filmjét sem becsülték kezdetben annyira alá, mint a "Hair"-t. Mielőtt Forman és Twyla Tharp elkészítették a filmet, nem volt korábbi tapasztalatuk a musicalek terén. Forman és Tharp azonban bebizonyították kulturált érzéküket az energiához, a zenei és táncos előadások megfelelő ritmusához, és közösen létrehozták a kor egyik legérdekesebb zenés filmjét.
Amikor a "Hair"-t Forman szülőhazájában, a kommunista Csehszlovákiában bemutatták, az emberek egész éjjel sorban álltak, hogy jegyet kapjanak. A csehek e generációja számára a film a vágyott szabadság manifesztuma lett. Népszerűségének oka azonban nem az Egyesült Államok kritikája volt, ahogy azt a kommunista rezsim (tévesen) hitte.
Érdekességek:
- A Hair című musical 1968. április 29-én debütált a Broadwayn a Biltmore Színházban. A "Hair" musical világpremierje néhány hónappal korábban, 1967. október 17-én volt, az East Village-i Public Theatre-ben, Joseph Papp rendezésében, 1969-ben Tony-díjra jelölték.
- A film eltér a régebbi színdarab cselekményétől. A színdarabban Claude már a hippik tagja, és végül Vietnamba megy. A filmben Claude karakterét úgy írják át, mint egy ártatlan oklahomai sorkötelest, aki nemrég érkezett New Yorkba, hogy belépjen a hadseregbe, amikor először találkozik a hippikkel. A musicalben Sheila a társaság szókimondó feminista vezetője, aki szereti Bergert és Claude-ot is. A filmben a cselekmény jelentős változása Berger sorsát érinti.
- A filmből kimaradt a musical több híres dala, köztük a “The Bed“, “Dead End“, “Oh Great God of Power“, “I Believe in Love“, “Going Down“, “Air“, “My Conviction“, “Abie Baby“, “Frank Mills“, and “What a Piece of Work is Man“.
- Néhány dalt lerövidítettek ("Manchester England"), kissé megváltoztattak ("Walking in Space") vagy más karakterekhez rendeltek.
A "Somebody to Love" című dal eredetileg a filmben szerepelt. - Eredetileg George Lucasnak ajánlották fel a film rendezését, de ő visszautasította, mivel éppen az "American Graffiti" forgatásának közepén volt.
- A musical egyik eredeti szerzője, Gerome Ragni szerette volna eljátszani Bergert. Végül Treat Williams színész kapta meg a szerepet a kora miatt.
- Madonna és Bruce Springsteen is jelentkezett a filmben való szereplésre.
- A filmet a versenyprogramon kívül mutatták be az 1979-es cannes-i filmfesztiválon.
Milos Forman a filmről:
- "Olyan sokáig éltem a kommunizmus alatt, hogy számomra bárki, aki a kommunizmus ellen harcolt, hős volt. Amerika hős volt, mert harcolt a kommunisták ellen Vietnamban. De a Hair című musical számomra is a szabadság aktusa volt. A szabadság mindent felülmúlt. Meglepett, hogy ez az ország mennyire szabad, hogy képes volt tükörbe nézni és meglátni a saját sötét oldalát."
"Mivel kissé lusta voltam, időnként meghívtam a filmszerepre jelentkezőket magamhoz. Egyszer egy izmos fiatalember jelent meg az ajtóm előtt. Egy gitár volt nála."
"Valami meghallgatásra jöttem" - mondta.
"Ismeri a Hair című musicalt?" Kérdeztem tőle.
"Igen", válaszolta.
"Tetszik?"
"Nem."
"Akkor miért jöttél el hozzám?"
"Az ügynököm küldött" - mondta a fiatal fiú, és megvonta a vállát.
"Szóval, ha már itt vagy, szeretnél játszani nekem valamit?"
"Nem."" Úgyhogy elbúcsúztunk. A neve Bruce Springsteen volt."
A film letöltése:
Hair (1979)
