Fémforgács
Nem is olyan régen beszélgettünk Frost M. Ferivel, A Frost zenekar főnöke már akkor jelezte, hogy éppen az új nagylemez kiadásának kapujában állnak. Ezért a társalgásunkat közvetlenül az új anyaguk megjelenése előtt hagytuk félbe. A Frost elmúlt évtizedei után most friss témát boncolgatunk. Az album nem csak megjelent, de egy hazai rockzenei rádió le is játszotta egy napon annak valamennyi dalát. Van tehát miről kérdezzük Ferit.
Megjelent az új albumotok. Ismét egy alkotási ciklus végére értetek. Milyen érzés?
F: Nem volt kis munka, amit ezen az albumon elvégeztünk. Minden szakaszára megpróbáltunk maximális szinten odafigyelni, a dalszerzéstől a rögzítésen át, a végső munkálatokig. Örülünk, hogy sikerült egy olyan albumot létrehozni, amit elképzeltünk és egyfajta „most fújhatunk egy pillanatig” érzésünk is van a munkával teli hónapok után.
Jöhetnek a koncertek. Mennyi dalt játszottatok eddig erről a lemezről? És milyen volt a fogadtatása?
F: Az albumok megjelenése előtt legfeljebb egy új dalt szoktunk élőben játszani, ez most sem volt másképp, hiszem a tavaly decemberi Mirror című szám – ami videót is kapott – már elhangzott több koncerten és a fogadtatása is nagyon jó volt. A Mirror egy single-EP volt, ugye, de már a megjelenéskor hangsúlyoztuk, hogy az új album előfutáraként kell rá tekinteni.
Előadáskor úgy szólnak a dalok ahogy azt elképzelted? Van-e bármi, amit végül máshogy kell megszólaltatni, hogy megelevenedjen a bulikon?
F: Sosem volt jellemző a Frost-ra, hogy az aktuális albumot teletoljuk mindenféle effekttel meg technikai „varázslattal”, mikor meg koncert van, a hallgatók csak néznek, mert nem feltétlenül ismerik meg a dalokat. Ez a hozzáállás részünkről az utóbbi lemezekre is kimondottan igaz. Az van az albumon, amit hallhat az a közönség, aki ellátogat a koncertjeinkre. Billentyűs hangulatfestés, „szőnyeg”, ugyan van pár dalban, de azok nem kapnak főszerepet a dalszerkezetben, így élőben nem hiányzik. Azt már mindenki észrevehette, hogy a régebbi időkkel ellentétben, pár éve nincs külön billentyűs a Frostban. Szeretnénk, ha lenne, de nem igazán találtunk erre minden szempontból megfelelő embert. Ezért ezt a dolgot egyelőre elengedtük.
Ugyan csak néhány napja jelent meg a lemez, de talán már kaptatok visszajelzést is, ha igen, milyeneket?
F: Nagyon örülünk, mert elmondhatom, hogy a visszajelzések kiválóak. Nyilván sokan állítják párhuzamba a Consecratust a Winterblooddal, de a hozzánk eddig eljutott visszajelzések arról szólnak, hogy méltó folytatás. De vannak olyanok is, akik szerint hiába volt jól sikerült album, a Winterblood, ez egyértelműen jobb. Ezeknek az igazságát mi belülről nehezen tudjuk megfejteni, de az egyik cél az volt, hogy ne visszafelé fejlődjünk és úgy látszik, ez sikerült. Ez fontos dolog.
Nemrég beszélgettem egy szintén többlemezes underground zenésszel, aki az értő visszajelzések hiányát említette. A Frost iránt érdeklődők, azt hiszem, az általánosságoknál specifikusabb véleményeket fogalmaznak meg. AZ új lemez dalaival kapcsoltban érkezett-e olyan visszajelzés, amikor egy hallgatótok rácsodálkozott a dalra – vagy akár ti magatok a hozzászólására?
F: Azt korábban is elmondtam már több helyen, hogy alapvetően olyan zenét csinálunk, ami nekünk tetszik. Nem akarunk senkinek megfelelni olyan szinten, hogy bárki kedvéért változtassunk olyan dolgokon, amiken nem is akarunk. Az elismerés, az, ha tetszik az embereknek az. amit csinálsz és ha ez visszajön hozzád, az jó érzés. A negatív kritikákat is elfogadjuk, mert nyilván nem fog mindenkinek minden tetszeni. Aztán, hogy ezek az emberkék zeneértők-e vagy sem, az nem érdekel. Volt egyébként egy hozzászólás, amin kikerekedett a szemem, mégpedig az, hogy az AI világában elég ciki, hogy vászonra festett kép a borító. Az ilyenekkel például nem tudok mit kezdeni.
Nos, ezt magam sem tudom hová tenni… A borító ismét jellegzetesre sikerült. Hogyan alakult ki a koncepció és annak a megjelenítése?
F: Az album fő témája a halál. Teista szempontból ábrázolt borítóra gondoltunk, ahol, mint egy vízióként, a Teremtő eszközei lemészárolják a teremtés koronáit. De ezt nem is firtatnám tovább, mindenkinek a képzeletére van bízva az esetleges további gondolatmenet. A dalszövegek is irányt mutathatnak. Ha valaki rászán egy kis időt a borító megvizsgálására, nem megszokott ábrázolásban, a földön fekve ismerős arcot is felfedezhet a borító alján. A borítófestmény ismét Földesi Ildikó művésznő munkája.
Hol készültek a felvételek és végül a keverés?
F: A saját stúdióban készült a rögzítés, a mix és a master is. Köhler Bence vitte a munka oroszlánrészét.
Kivel adtátok ki a lemezt?
F: Ez az album is a Metal Ör Die Records-nál jelent meg, amely kiadóval már öt éve együtt dolgozunk.
Mondd csak, hogyan jött a lehetőség, hogy a Rocker Rádióban lefusson a lemez?
F: A Rocker Rádió, ami a metal stílusokat illeti, egy rendkívül nyitott felfogású főnökkel rendelkezik Kalácska Gabi személyében, ez hallható is a műsorszerkezetben. Több magyar és külföldi underground banda is szerepet kap rendszeresen. Eddig is ment 2-3 Frost-dal évek óta ebben a rádióban, de most meg megkeresett azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy lemezbemutató napot az új albumnak. Természetesen megtisztelve éreztük magunkat és örömmel bólintottunk rá a dologra.
Magad is hallottad, amikor megszólalt a dal? Oké, netes és tulajdonképpen bárki tudja ma már keresni a dalokat, de azért mégis borzongató, amikor egy adásban a „rádióban” megszólal a dalotok, nem? (Legalábbis nekem a zenehallgatónak ez még mindig így tűnik…)
F: Ahogy említettem, ment már korábban Frost-dal ebben a rádióban, így pusztán az élmény nem volt új keletű. Viszont az, hogy egy komplett albumbemutató-nap zajlik, félóránként emlegetik a nevünket és óránként lemegy egy dal az új lemezről, interjútöredékekkel kísérve, az nem mindennapi dolog egy zenekar életében. Ezúttal is köszönjük szépen!
Kaptál, vagy kaptatok erről az eseményről visszajelzést?
F: Jópárat igen, de azért nem volt jellemző, hogy emiatt elborítottak volna az üzenetek.
Kapható már póló is az albumhoz, vagy egyéb merch?
F: Ezzel egy kicsit megcsúsztunk főleg az én késedelmem miatt, de november végétől a kiadó facebook oldalán az új mintákkal rendelkező ruházatokat lehet majd előrendelni.
Ilyenkor mi a menetrendetek? Hogyan népszerűsítitek az új dalaitokat?
F: Nincs különösebb menetrend. Volt egy rádiós lemezbemutató-nap, egy online premier a Black Metal Promotion YouTube-csatornáján, az album fent van a zenekar bandcamp oldalán és a többi digitális platformra is felkerül majd. CD-t lehet rendelni a kiadótól és a zenekartól is, valamint egyéb disztribútoroktól. Koncert az idén egy lesz majd december 15-én Szegeden a DVVAD és a Christian Epidemic társaságában. Jövő tavaszra már van lekötve 3-4 koncertünk, ezekről a zenekar face-oldalán időben tájékoztatunk mindenkit.
Vajon melyik az a nóta, amit – az új lemez okán – fájó szívvel tesztek ki setlistből a korábbi dalaitok közül?
F: Ez koncertről-koncertre változni fog, az adott műsoridő szabja meg a setlistet. A Consecratus Ad Mortem dalai azért valamelyest át fogják venni a főszerepet, főleg a jövő évi bulikon.
Neked van-e és ha igen, melyik a kedvenc dalod?
F: Az új albumról is szeretem mindegyik dalt. Ha nem így lenne, nem kerültek volna fel az albumra, csak nagy harcok árán! [nevetés] Komolyra fordítva a szót, ha nagyon választani kellene, akkor az Odium Vetus és a The Echo Of Night’s Gold egy árnyalatnyival közelebb állnak hozzám.
És melyiket, vagy melyeket ajánlanád a figyelmünkbe, mint bármi okból különösen fontos nótát, érdekest, akár a zenéje, akár a szövege, akár a hangulata okán?
F: Az összeset, hisz ez úgy egy egész, ahogyan van!
Köszönjük a lehetőséget és sok sikert kívánunk a Frostnak!
F: Én köszönöm az interjút és a támogatást! Sok sikert a Fémforgácsnak és minden olvasónak!