Sightless Pit – Lockstep Bloodwar (2023)

ópiumbarlang

Január 27.-én, ha jól figyelt az ember, a hajnali órákban hallhatta, ahogy Dylan Walker fingik. Méghozzá nem is egyedül! Hanem Lee Buford segítségével fingotta világra a legújabb Sightless Pit lemezt, ami a semmiből jött, megrágod és kiköpött, megtaposott ás lehugyozott. Tette mindezt már Kristin nélkül sajnos. De a kicsit másabb irány és kisasszony hiánya se tudta, elrontani ezt a 43 perc finomhangolt gyötrelmet.

A Grave of a dog a zaklatotságával volt nyerő, az új lemez is tönkretesz, de valahogy mégis máshogy. Sokkal nyugodtabb és minimalistább a hangszerelés. Egyszerre súlyos mégis minimalista, tele üvöltésekkel, sikolyokkal, na meg egy olyan vendég listával, amin csak pislogni lehet. A Gangsta Boo-n mondjuk padlót fogtam, főleg, hogy nem régiben hunyt el szegény. És amellett, hogy az egyik legmenőbb rapper névvel rendelkezik, azért nem lebecsülendő az sem, hogy miket oda nem tett a Three 6 Mafia soraiban. Olyan lemezek létrejöttében volt része, ami nélkül ma pl trap sem lenne. Ebbe a zajos, zöjeres trackbe simán belecsempészi a rájellemző tökös, de mégis feminin hangzás világot. Az egész lemeznek van egy olyan vibe-ja, amitől simán rálehet mondani, hogy ez egy industrial hip-hop anyag, amin persze a vendégek is sokat segítenek. Hiszen itt van még Frukwan is a Gravediggaz-ból, meg Crownovhornz, aki kb az egyik legjobb rapper jelenleg.

A lágy beatek és harmónikus zörejek simán meditációba raknak, pedig nem kéne. Hiszen alapvetően azért ez még mindig egy súlyos, lelket próbálom lemeznek készült, amit ennek ellenére, mint szerepet be is tölt. De például a címadó dal, amiben nem működik közre senki, minden zajossága és recsegése ellenére, egy nagyon kellemes, Dylan sikollyal teli industrial meditáció. Ami simán soundtrack lenne, egy Fekete Zajos afteren. Hiába a hip-hop a fő csapásirány, a hatásokban, azért van itt annyi változatosság, hogy simán befér egy dark jazz-es, noir-os dal is Claire Rousay vendégeskedésével. Ami a Signora Ward Records legszebb pillanatait idézi. Szóval a lemez nagyon változatos és lassan pillanatról pillanatra kúszik a bőröd alá úgy, hogy észre sem veszed. Mert nem harsány, nem a fejedbe üvölti a kínt, hanem szépen lassan adagolja. Amíg az egész addig jut, hogy csak annyit mondasz, mi a faszt hallgatok?

fingos 8.5/10

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) ópiumbarlang nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.