Fatal Nation – Interjú a hazai két koncert előtt

Hamarosan hazánkban is koncertet ad (ráadásul nem is egyedül) az azeri Fatal Nation. A csapat 2000. elején alakult, ám a súlyos zenéket kísérő nehézségek miatt feloszlott, majd az összeállás után igazából 2020-ban indult be igazán. Metaphors című EP-jük a francia M&O kiadónál jelent meg. Egy énekes váltást követően a zenekar hangzása súlyosabbá vált. A csapat a zenéjébe groove-os hangzást ötvöz, kísérletezős modern és prog.metal elemekkel. Most európai turnéra indultak, aminek végén, a tervek szerint az új lemezüket rögzítik.

A banda felállása a Metaphors-EP-n: Elkhan Alshin, Ramin Saqid és Vadim Yerin (gitárosok) Roman Shoolga (ének) Anar Aliyev basszus). Kb. egy hónap múlva 2022. július 15-én látható-hallható koncertjükön Pécsen a Sárkány Barlang-ban és július 16-án Budapesten az S8 Underground-ban Samir Asad áll a mikrofon mögött. A Fémforgács kérdéseire a zenekar ígyválaszolt.

Ezen a felületen számos orosz, ukrán és távolkeleti csapat bemutatkozására került már sor. Azeri, örmény, grúz, kazah csapatokról, ennek a földrajzi területnek metal életéről erre felé sokkal kevesebbet hallunk, vagy tudunk. Mekkora a széles értelemben vett heavy metal közönsége arra felé?

Hazánkban valójában sok a metál- vagy rockhallgató. De a színtér nem annyira jól fejlett és csak néhány zenekarral van jelen. Ugyanakkor számos embert láthatunk koncertekre járni. Nagyon sokan ezután az élmény után kezdenek el metal zenét hallgatni. Szóval, mondhatjuk, hogy a közönség mindig változik, mint ahogy a világ összes zenéje is.

Felétek mit jelentenek a „2000-es indulás utáni a metal zenét övező nehézségek”?

Valójában mindig is voltak problémáink a heavy zenével a posztszovjet térségben, mert a rockzene többnyire be volt tiltva a valamikori Szovjetunióban. És minden más nehézség mindig is az akkori paradigmákból fakad, olyan feltételezésekből, mint: a metálzene imperialista, rothadó világhatás, sátánista, kegyetlenséget és negativitást hoz az emberekre. Persze, rengeteg olyan zene van, ami ilyen ideológiákkal rendelkezik, de bennünk semmi közös nincs ezekkel. Mi csak metált játszunk. Megpróbáljuk a valós és a valódi emberi problémákhoz közel álló zenét játszani, ennyi a célunk.

Ti hogyan és mikor kerültetek kapcsolatba a metal zenével? Azt mondtad az ismertetőben, hogy 2000-ban kezdtétek. Rápillantva a képetekre megkérdezem, mégis hány évesen?

Nos, a zenekarban minden srác a saját útján jutott el a heavy metal zenéhez, mindannyian különböző zenekarokból és műfajokból indultunk. Valamikor a ’90-es évek közepén indultunk. Tizenévesek voltunk, talán 14-16 évesek.

Mindenki a ma megszólaltatott hangszerén kezdte? Vagy, ahogy az a metal zenekaroknál nem ritka, a tagcserékkel alakult ki a csapat mai hangszerkezelése és a megszólalása?

Többnyire igen, de később sokan megtanultunk más hangszereken is játszani. Természetesen a tagcserék mindig sok mindent megváltoztatnak, mert ahogy mondani szokták, minden ember, akivel az életünkben találkozunk, a tanáraink, és sokan más kapcsolatunk folyamatosan alakítja a játék szabályait. Ma az vagy, amit tegnap gondoltál vagy csináltál, így, őszintén szólva azt gondoljuk, hogy ez valami természetes és szükséges.

Hol ered a ti zenétek gyökere?

No, ez valójában egy jó kérdés, mert mondhatjuk, hogy nagyon sok gyökere van. A lényeg az, hogy minden zene, amit a korai években hallgatunk, így vagy úgy hatással van ránk. Például néhányan közülünk zongorát és klasszikus zenét tanultak zeneművészeti főiskolán, mások konzervdobozokon és asztalokon játszottak gyerekkorukban, és így tovább… De életünk egy bizonyos pontján mindannyian megismerkedtünk a súlyosabb zenével olyan bandákon keresztül, mint a Pantera, Sepultura, Metallica, Tool, Deftones, stb. És ezek a jó dolgok természetszerűleg nagy hatással voltak arra, amit ma csinálunk.

Fura kérdés lehet az előző után, miért pont ezt a fajta thrash/metalcore/modern metal ötvözetet játsszátok? Van benne szándékosság, vagy ösztönösen születik meg ez a sound?

Hát, igazából inkább meghagyjuk ezeket a műfaji besorolásokat azoknak, akik ezt szeretik. Mi csak metal zenének, vagy nehéz zenének, heavy music-nak hívnánk…. És úgy gondoljuk, hogy minden zenét, amit ma játszunk, természetesen befolyásoltak a korábban említett zenekarok és zenéjük…

Az utóbbi években egyre inkább kedvelem az ilyen modern metalcore zenét, benne azt az eltörött ágyrugó hangzást, amikor olyan pontosan játszik együtt a dob, a basszus és a riffeket szóró gitár, vagy gitárok. Át is érzem, mennyire közönség hangoló és közönség mozgató ez a hangzás. Viszont – alapvetően old school metalosként – nekem ilyenkor mindig hiányoznak a z egyedi hangszerek (ha nem is szólók). Nektek nem?

Persze, jóember! Az egyedi játék jelzi azt hallgatónak valójában, hogy az adott zenekar vagy zenész miből is áll. A karakter és az egyéniség a fontos. Azt jelenti, hogy a saját arcoddal rendelkezel abban, amit csinálsz. – kaptam okoskodásomra a lényegre törő választ.

A zenétek szövege – a stílushoz hűen – elég társadalom kritikus, de legalábbis reflektál arra. Ez is egy tudatos szerepvállalás? Ki hozz ezt a kifejezőkészséget, szemléletet a csapatba?

Csak azt akarjuk, hogy a dalszövegeink tükrözzék a valóságot úgy, ahogy az van. Ez lehet nagyon kemény vagy nagyon szép is, a körülményektől és mindattól függően, amit életnek hívnak. Szóval megpróbáljuk körbeállni, nagyon egyszerű [nevetés]. A dalszövegekkel kapcsolatos ötletek mindannyiunké, és az énekesünk formálja őket a hangszeres részeken belül, hogy a filozófiánk részévé tegye… ennyi.

Amikor egy zenész ismerősöm ajánlotta a muzsikátokat, nem tudtam, mire számítsak. Minthogy nem ismertem előtte, igazából kétlehetőségre számítottam: egy, a világon jól értelmezhető modern metal hangzásra, vagy sajátos hazai zenei elemekkel átszőtt metal muzsikára. A klipek alapján szerintem inkább az előző jellemző a hangzásotokra. De – hogy rögtön ellentmondjak magamnak – ez majdnem hülyeség, mert a Metaphors-on szereplő Lies például teleszőtt a keleties bridge-dzsel a refrén előtt. És a dalban a mai hangzásotokhoz képest olyan prog.metal dallamokat hallok, ami szerintem valóban kiemeli a videók tömkelegéből. Jól látom, hogy a friss klipes zenével szakítani igyekeztek ezzel az ízzel?

Valójában nem próbáljuk a zenénket műfaji keretek között tartani, és nem is próbáljunk szigorúan a keleti zenei vibrálás kísérletezésén belül tartani. Épp csak olyan riffeket csinálunk, amik eszünkbe jutnak, és megpróbáljuk minél jobbá tenni, és – ismétlem – anélkül, hogy keretek közé szorítanánk. De az, hogy honnan jöttünk, természetesen befolyásolja a zenénket tudatalatti szinten. És ahogy már korábban is mondtam, a tagcsere mindig hatással van a zenekar által játszott zene egészére.

Nem is lehet véletlen, hogy Európa-turnéra indultatok. Hogy látod, milyen eséllyel tudtok betörni a stílus elég sűrű undergroundjába? Miben rejlik a jellegzetességetek?

Természetesen minden zenekar híres és ismert akar lenni világszerte, és ez alól mi sem vagyunk kivételek. De a történetünk ezen pontján csak meg akarjuk mutatni a zenénket és a játékunkat annyi embernek, amennyinek csak tudjuk. Ez az, amiért minden turnézásunkra sor kerül. Az a tény, hogy Azerbajdzsánból származunk, szintén szerepet játszik, mert meg akarjuk mutatni, hogy hazánkban vannak olyan zenészek, akik legalább európai szinten képesek bemutatni a dolgaikat. Ezek a legközelebbi céljaink a jövőnkkel kapcsolatban.

Nagyon örömteli, hogy hazánkat is útba ejtitek a túra során. Hogyan jött ez az ötlet?

Nos, a zene rajongói szerte a világon tudják, hogy a ti hazátok adott a világnak sok híres zenészt, mint pl. az Ektomorf, Borlai Gergő (a dobos), a nagy zeneszerzőt Liszt Ferencet, stb. Tehát nyilvánvaló, hogy nagy közönsége van a komolyzenének, és úgy döntöttünk, hogy meglátogatunk benneteket. [nevetés]

És hogyan találtatok rá a helyszínekre?

Manapság nem jelent nagy problémát koncerthelyszíneket találni az internet és a közösségi háló segítségével. Emellett olyan zenekarok plakátjairól is nyertünk némi információt a helyszínekről, akik már sok helyen játszottak.

A klubturnéra egy grúz csapattal, az Infadus-szal indultok. Minden állomáson felléptke mindketten, ugye?

Igen, így van, és meghívtunk néhány helyi zenekart is, hogy osztozzanak az örömünkben. [nevetés]

Hogyan alakult az ki, hogy nálunk mely csapatokkal léptek fel közösen.?

Nos, az S8 Underground klub esetében, például, ők küldtek nekünk egy listát a helyi zenekarokról, hogy válasszunk, így felvettük a kapcsolatot néhányukkal, és meghoztuk a döntést.

A többi országban is hazai csapatok nyitnak előttetek, vagy játszanak utánatok?

Mi vagyunk a turné headliner zenekara, és sok más országban is lesz koncertünk, pl. Törökországban, Romániában, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban is.

Csodálattal gondolok rá, hogy úgy vágtok bele, több ezer kilométert végig gurulni, mint a rock, vagy metal hőskorában egy kisbusszal és a cuccokkal. Bepillanthatunk a kulisszák mögé is? Nem is lehet könnyű a felszereléseteket magatokkal vinni. Gondolom felosztottátok, hogy mit visz magával az  Fatal Nation és az Infadus csapata? Mi kell ahhoz, hogy egy számotokra még vadidegen helyen megszólaljon a zenétek?

Igen, sok mindent viszünk, hangszereket, erősítőket, backline-t, stb. És igazából az, amire szükségünk van egy jó koncerthez, az a jó hangzás és a képesség, hogy halljuk egymást a színpadon. Ennyi az egész. A zenészek ismerik az ilyen környezetet. Nem számít, hogy mi történik körülöttünk, csak arra vágyunk, hogy színpadon lehessünk, felléphessünk az emberek előtt, és ez mindig megéri, még több ezer kilométeren keresztül is! [nevetés]

Nem kis vállalkozás ennyi ideig úton lenni. Mennyi ideig fog tartani a turné, hogy ennyi országban is felléptek?

A túra körülbelül egy hónapig fog tartani, hisz ahogy már korábban említettük, az utunk számos kelet- és közép-európai országon keresztül vezet.

Milyen várakozással tekintetek a turné elé? Ez igazából kapcsolat, vagy közönségépítés lesz?

A célunk az, hogy teljesítsük az elvárásainkat: szóval csak a zenénket kell játszanunk az embereknek, és energiát kell vinnünk a helyszínekre. És mindez magában foglalja a közönségépítést is.

Amikor majd hazaértek és összeültök a csapattal, mikor és mivel lesztek elégedettek?

Természetesen elégedettek leszünk, hogy megismertek minket, hallgatottabbak lesznek a dalaink. Emellett nekilátunk egy LP-nek. Úgy általában, nekiállunk az új daloknak.

Végezetül: kérlek, küldj egy buzdító üzenetetek a potenciális magyar hallgatóknak, koncertlátogatóknak!

Figyeljétek hol játszunk, gyertek el a bulira! Érezzétek jól magatokat a koncerten! Mi biztosan adunk majd némi energiát, de szeretnénk kapni is tőletek! Viszlát a koncerten!

Köszönjük az interjút! További sok sikert kívánunk a turnétokhoz, a hazai fellépéshez is és a persze a boldog hazatéréshez.

Terveink szerint hamarosan interjút közlünk az említett Infadus-szal, majd pedig, ha lehetőségünk nyílik rá, néhány sorban bemutatjuk a hazai fellépőket is.

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) Fémforgács nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.