„Zolival 25 éven keresztül dolgoztunk együtt, ennyi idő alatt lehetetlen folyamatosan ugyanúgy gondolkodni a dalszerzésről” – Ignite interjú

Rockvilág.hu online rockmagazin

Az Ignite életében a 2019-es év egy újabb fejezet kezdetét jelöli, 25 év közös munka után megüresedett Téglás Zoli helye a mikrofonnál. Akár meglepőnek is nevezhetjük, hogy az az Eli Santana lett Zoli utódja, akit eddig gitárosként (Holy Grail, Huntress) és színészként (Westworld, Studio 666, Pam & Tommy) ismerhetett meg a közönség. Az egyszerűen Ignite címmel kiadott új lemezről Brett Rasmussen basszusgitárossal beszélgettünk.

Zoli kilépése után megfordult a fejetekben, hogy befejezitek a zenélést, vagy hogy nem Ignite név alatt folytatjátok?

Összeültünk, és átbeszéltük a dolgot. Elég hamar arra jutottunk, hogy ha megtaláljuk a megfelelő énekest, akkor ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Szeretjük a zenét, szeretünk együtt zenélni, amíg ez az érzés bennünk lesz, nem fogunk leállni.

Ez a változás nem sokkal a koronavírus kitörése előtt történt. Talán nem is jöhetett volna jobbkor ez a kétéves szünet.

Furcsa volt az egész helyzet… Nem tudtunk turnézni, nem maradtunk le fesztiválokról, ennél jobban valóban nem is lehetett volna időzíteni. Semmi más dolgunk nem volt, mint megtalálni az új énekest, és megírni az új lemez anyagát.




Eli nem énekesként lett ismert, hogyan került pont rá a választás?

Régóta ismerjük egymást, a dobosunkkal jó barátok. Sokszor lejárt a koncertjeinkre, ilyenkor volt időnk együtt lógni. Azt mi sem tudtuk róla, hogy érdekli az éneklés. Megkérdeztük, hogy tudna-e ajánlani valakit. Ő kért meg minket, hogy az új demókat felénekelhesse, mi minden előzetes elvárás nélkül bólintottunk rá az ötletre. Nagyon jól szóltak a dalok, ezért elkezdtünk egyre több időt együtt tölteni. Más dolog, amikor valaki haverként lóg veled, és más, amikor valakivel együtt kell dolgoznod. Meg kellett ismernünk egymást erről az oldalról is. Egy komolyabb próba után elkezdtük a közös munkát az új dalokon, ebből a szempontból is megvolt köztünk az összhang.

Eli miért rejtegette eddig a hangját?

Már dolgozik egy olyan szólóprojekten, ahol mikrofon elé áll, illetve évekkel ezelőtt egy rövidebb ideig énekelt az egyik zenekarában.

Említetted, hogy Eli segített nektek a demók feléneklésében, ez azt jelenti, hogy már kész dalokkal kerestetek énekest? Vagy ezek még kezdetleges dalvázlatok voltak?

Már megírtunk tíz, vagy tizenöt teljes dalt a demóhoz. Akkor még abban sem lehettünk biztosak, hogy az új énekes bele tud majd folyni a dalszerzésbe, nem akartunk időt pazarolni.

Eli csatlakozásával változott bármit a zenekaron belüli kreatív munka?

Zolival 25 éven keresztül dolgoztunk együtt, ennyi idő alatt lehetetlen folyamatosan ugyanúgy gondolkodni a dalszerzésről. Az utolsó évekre kreatív szempontból elég komoly nézetkülönbségek alakultak ki a zenekaron belül. Ezen szerettünk volna elsősorban változtatni, jól akartuk magunkat érezni zeneszerzés közben. Nyilván jó dalokat is kell írni, de majdnem ilyen fontos volt számunkra az is, hogy ismét egy családnak érezzük magunkat.




Eli mit tudott hozzátenni az új lemezhez? Voltak esetleg olyan riffek, vagy teljes dalok, amiket gitárosként hozott le a próbákra?

Az On The Ropes-ban ő játszotta fel a szólót! Hozott pár teljesen kidolgozott témát a próbákra, le is esett az állunk! A This Day című dal az, ami talán a legjobban hasonlít a korai Ignite anyagokra, ezt is Eli hozta.

Ezek szerint ő tehet a lemez old school hangzásáról?

Haha, igen, komolyan benne van a keze a dologban! Nagyon szereti az első lemezeinket, ezért is hasonlítanak az ötletei a korai dalokhoz. Érezhető volt, hogy minket is próbál ebbe az irányba terelni.

A szövegekben található üzenet mindig is fontos részét képezte az Ignite-nak. Eli mennyire tudott azonosulni a már megírt szövegekkel?

Már első olvasatra tetszettek neki. Vannak dalaink, amik személyes problémákat dolgoznak fel, és persze ott vannak a társadalmi és politikai kérdéseket boncolgató szövegeink is. Eli lényegében minden témával tudott azonosulni, hasonlóan gondolkodunk ezekről a problémákról.

Tudnál kicsit konkrétabb is lenni a legfontosabb üzenetekkel kapcsolatban?

Talán a The Butcher In Me a legfontosabb szöveg a lemezen. Ezzel zárjuk az A oldalt. Az életünket átszövő mérgező kapcsolatok és tényezők kiiktatásáról szól. Ki tudja, meddig leszünk még életben… 50 éves vagyok, ebben a korban sokszor megfordul a fejemben, hogy mennyi lehet még hátra… Tudom, hogy ez a fajta gondolkodás elég súlyos és szomorú, viszont rávilágít arra is, hogy teljes életet csakis boldogan lehet élni. Egyénként, és csapatként is. Végre eljutottunk oda, hogy gyakrabban beszélünk a mentális egészségről, ez pedig azzal kezdődik, hogy változtatunk a negatív szokásainkon, és hogy pozitív energiával töltjük fel magunkat.

A lemez címe is egy komoly üzenetnek tűnik.

Igen, annak szántuk. Négy másik albumcím is szóba került, végül a kiadóval egyetértve az Ignite mellett döntöttünk. Sok zenekar kezdi saját magáról elnevezett albummal a pályafutását, ott van például a Clash, a Ramones, vagy a Foo Fighters. Úgy éreztük, nálunk most jött el az ideje. Ezzel is a zenekar újjászületésére utaltunk. Egy újabb fejezet kezdődik az életünkben.

Miért pont Cameron Webb-et választottátok producernek?

Cameron mindig is sokat törődött a zenekarral, és sokat tett azért, hogy sikeres zenekar lehessünk. 1999 óta ismerjük, tehát egy 23 éves kapcsolatról van szó. Fontos neki, hogy minőségi dalok kerüljenek fel a lemezre, és hogy ezek jól is szóljanak. Már önmagában garancia a minőségre, ha a neve ott van a borítón. Pár hónapja meglátogattam a stúdióban, ahol egy másik zenekarral dolgozott. Egy kisebb bandáról van szó, akikről korábban még nem hallottam, ennek ellenére Cameron ugyanazzal az energiával és lelkesedéssel dolgozott, mintha egy hozzánk hasonló, ismertebb zenekarról lenne szó. Egyetlen célja van, hogy az adott anyag a lehető legjobban szólaljon meg. Példamutató a hozzáállása.

A dalszerzésbe is bevontátok?

Kell egy külső fül, aki segít nekünk a legtöbbet kihozni egy ötletből. Ha beleásod magad a dalszerzésbe, sokszor elveszel a saját ötleteid között. Kell, hogy valaki segítsen tisztán látni. Cameron megmondja, ha szerinte nem elég jó az a dalszerkezet, amit mi a legjobbnak gondolunk. Ezért vele olyan variációkat is kipróbálunk, amikre magunktól nem is gondoltunk volna. Számomra is könnyebb más zenéjében megtalálni azokat az apróságokat, amik nem tetszenek, és amiket én máshogy csináltam volna.

Hat év telt el a legutóbbi lemez óta, használtatok fel régebbi ötleteket is, vagy tiszta lappal álltatok neki a dalszerzésnek?

Nálunk általában a legfrissebb ötletek kerülnek fel a lemezre. Ezekben szokott lenni a legtöbb energia, ezeket érezzük inspirálónak. A korábbi ötletek az idő múlásával egyre kevésbé tűnnek izgalmasnak, ezért nekünk is egyre kevesebb kedvünk van ezekre még több energiát fordítani… Arról nem is beszélve, hogy mindannyian szeretünk új zenéken dolgozni, ezért minden lemez megírása egy újabb izgalmas időszak az életünkben.

Még mindig a tradicionális zeneszerzésben hisztek? Összejöttök a próbateremben és ott dolgozzátok ki a dalokat?

Alapvetően igen. Nyilván a technológia fejlődésének köszönhetően ma már mindenkinek ott van a zsebében egy stúdió. Sokkal egyszerűbb lett az ötletek azonnali megosztása, viszont egyszer össze kell ülni, hogy megnézhessük, mi az, ami működik.

Pár nap alatt vettétek fel az anyagot, ennyire fontos számotokra a spontaneitás a stúdióban?

Nagyon komolyan felkészültünk a stúdiózásra. Minden dalhoz készítettünk két, vagy akár három demót is, a stúdióban tényleg csak a hangzásra kellett koncentrálnunk, a dalokon már semmit nem kellett alakítani. 14 nap alatt meg is voltunk a felvételekkel.




A weboldalatokon csak június végéig látható pár koncert, gondolom ezeken kívül terveztek majd egy komolyabb lemezbemutató turnét is, erről mikor beszélhettek részletesebben?

Igen, tervezünk. A májusi amerikai turnénk 10 napos lesz, utána Európában a NOFX és a Pennywise társaságában töltünk hat hetet. Nyáron tervezünk pár fesztiválfellépést, ott leszünk a Fezenen is! Szeretnénk ősszel visszatérni Európába egy saját turnéra, ahol újra találkozhatunk Budapesten az A38-on!

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) Rockvilág.hu online rockmagazin nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.