Season of Mists/Buffout – Split interjú

Nem rég jött ki, két elég lelkes budapest-i screamo zenekar split EP-je. Ennek kapcsán és sok másról is faggattam őket, pár kérdésben. A Season oldaláról Máté volt a szóvivő, a Buffout részéről meg, akinek volt hozzáfűzni valója.

Sziasztok! Kezdjük egy szokványossal, kik is vagytok, mit csináltok, mi a célotok? Mutassátok be a zenekarokat.

Máté: Mi a Season of Mists lennénk Budapestről. Három teljesen átlagos srác vagyunk, akik összejönnek zenélni és közben baromi jól érezzük magunkat. Nem is tudom, hogy hova lőném be a zenekart, de ha nagyon muszáj, akkor a screamo/emoviolence tengelyen mozgunk valahol.

Ricsi: Levi – gitár, Beni – dob, Ricsi – ének. Baráti alapon történt az egymásra találás. Levi-vel egy egyetemre jártunk és először ketten illetve 80%-ban készen Levi által került elém a dalok többsége, nekem csak agresszívan kiabálva kellett a nagy pofám a mutatványhoz. Beni meg világi haver, együtt zenéltem vele más bandában (cpt.pirx mathcore). Nincs nagy megfejtés, nyomjuk mert szeretjük a dolgot és jól is esik.

Jól láthatóan elég jó kapcsolatban vagytok. Hogy ismerkedtetek meg és, hogy jött a közös lemez ötlete?

Máté: Ó, a Buffout és a Season különleges kapcsolata nagyon sok embernek feltűnik, mert valamilyen szinten tényleg különleges. Minden szinten támogatjuk egymást. Igazából Ricsi-nek köszönhető nagyjából ez az egész. Ő keresett meg minket anno. a közös split elkészítésének ötletlével. Aminek természetesen iszonyat módon örültünk. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, a felvételek és a közös koncertek/utazások alkalmával is. Ricsivel én személy szerint bármikor képes vagyok kiégetni egy 20-30 fős társaságot, az idióta poénjainkkal.

Ricsi: Nem volt nagy kérdés az, hogy együtt “dolgozzunk” ami inkább szórakozás volt. Elég hamar összeállt a dolog, meg persze csomó közös dolog akadt mind mentalitásban, mind úgy amúgy hozzáállásban a dolgokhoz. Műfajilag is pont annyi különbség van, hogy élvezhető. (Nekem legalábbis mindig az.)

Eléggé benne vagyunk ebben a karantén szarságban. Miként hatott ez rátok mint underground zenekarok? Hogyan élitek meg civilben, Máté mint családos, Richard mint az anime szex bábuk megfizethető modelljére váró ember?

Máté: Ezt egy nagyon erős kérdésnek érzem a részemről, ugyanis az a szegmens, ahol én dolgozom…konkrétan az egész karanténos szarság ideje alatt végig dolgozott, a megszokottnál sokkal több időt kellett eltöltenem a munkahelyemen. Számomra hatalmas nehézségeket okozott lelkileg, hogy alig lehettem együtt a fiammal és a családommal. Nyilván ennek hatására az otthon eltöltött aktív idő is átalakult. Próbáltam a lehető legtöbbet kihozni a szabad időmből és a családra, zenekarra koncentrálni. A bandára kitérve én úgy érzem, hogy a lehető legkreatívabb módon éltük meg a srácokkal ezt az időszakot. A Buffout-os srácokkal pedig folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a splittel kapcsolatban.

Ricsi: Nem állt meg a világ. Megjegyzem azóta is várom az élethű animegirl sex bábut ..

Beni: A korona miatt nyilván kevesebb az esemény, ahol fel tudunk lépni és kevesebben jönnek el mint normál esetben, de a screamo bandáknál ez egyébként sem meglepő, ha öt néző van az már teljesen jó, ha meg nulla az se baj. Ami a próbákat illeti voltak termek ahol tudtunk a karantén alatti is próbálni, szóval a számok íródnak így is és még nagyobb fókuszt is tudnak kapni, tartalmilag is sok minden belefoglalható ebben az időszakban.

Van itt még ez a Keleti Blokk-os dolog is. Azt biztosra tudom, hogy a Season-nek ott volt terme. Miként éltétek meg a váltást, milyen nehézségeket jelentett ez, van-e már új terem? Ha Buffout-ra nincs hatással, attól még a gondolatok jöhetnek a kérdésre, ha gondoljátok.

Máté: Igen, az infók helyesek. A Blokkban próbáltunk mi is. Nézd, igazából minden egyes váltást, melyet valamilyen politikai érdek hoz magával elég nehezen lehet megélni. Nekem személy szerint ez a második terem ami úgymond el lett adva a fejem fölül. Szerencsére találtunk új termet és be is költöztünk. Remélhetőleg mire az interjú megjelenik már az első próbán is túl leszünk.

Beni: Volt időszak, hogy próbáltunk ott huzamosabb ideg, más formációkban. Mondhatjuk, hogy a hazai undergroundnak a legnagyobb gócpontja volt, és hatalmas veszteség. Nagyon szomorúak vagyunk miatta. Aki ezt elintézte annak nagyon nem jár a pacsi érte. 

Mondjuk nem most volt már, de a Tankcsapdának volt az a bizonyos videója köröli mizéria, hogy mi is a punk. Na arra elég sok mindenki reagált, engem viszont elkerültek a zenészek reakciói. Nektek mint punk zenekarok( már ha annak valjátok magatokat) mik a gondolataitok róla?

Máté: Én személy szerint nem láttam ezt a videót és nem is érdekel. Remélem ezzel most nem sértek meg senkit. A punk számomra viszont mindig a szabadsággal lesz egyenlő. De, ezt mindenkinek szerintem saját magában kell lejátszania, hogy mit is jelent a punk és punknak lenni.

Ricsi: Nem tartom magunkat punknak meg nem is áll jól mint stílus. Amúgy volt évekig egy trashpunk (igen trash mint szemét) zenekarom az Erkölcsi Mozsdó, innen is pacsi a srácoknak.

Úgy néz ki a Kriptának viszont annyi. Mondjuk szerintem egy csomó ember azt sem tudta, hogy létezett, sajnos nekem egy buliba se sikerült eljutnom, viszont úgy tudom ti játszottatok már ott. Mi is volt igazából ez a Kripta, úgy általánosságban és számotokra mint zenekar? Van valami fasza sztoritok ami hozzá kapcsolódik?

Máté: A Kripta egy olyan hely, ami egy igazi kis underground csodálat. Eszméletlen mennyi különböző ember fér/fért meg egymás mellett a koncerteken és a rendezvényeken. Én ki merem mondani a zenekar nevében is, hogy nekünk az egyik legkedvesebb hely volt, ahol koncertezhettünk. Eszméletlen jó fej személyzettel, korrekt hangosítással. A srácok mindig, minden különlegesebb kérésünket azonnal teljesítették, akár plusz fényekről legyen szó…vagy csak egy mezei beállásról. (mármint ami a színpadon zajlik 😀 ) Kiragadni egy élményt talán nem is lehet, mert minden egyes koncert más és más érzéseket gerjesztett bennünk. Viszont a legutolsó Kriptás bulinkon egy nem screamora szakosodott kolléga bekiabálta: – mikor már lesz már vége srácok? Én ezt egy kedves mosollyal nyugtáztam. Ez is benne van a pakliban. De a Kripta velünk marad! Mert ők is, ahogy a Blokkos közösség tagjai, új helyet találtak.

Ricsi: Kripta mint koncerthelyszín és közösségileg is az ütőere volt az undergroundnak. Bizonyos szempontból jobb is, hogy nem ismerte mindenki. De ahogy elnézem az a közeg nem helyhez kötött és mentalitásuk még élni fog kitudja hol. Rengeteg bulit szerveztünk oda ( Súlyzás ratbooking) az évek során, és csomó kurva jó koncertélményem van onnan.

Mostanában elég nagy téma lett ez a közösségi médiás jelenség. Netflix dokumentum filmek stb. Sok esetben eléggé szélsőségesen, negatív oldalról van bemutatva ez a dolog. Egy zenekar szempontjából, mint például a tiétek, fontos-e a közösségi médiás jelenlét? Már csak azért is kérdezem, mert a Buffoutnak elméletileg csak egy bandcamp oldala van, viszont Zistler Úr elég aktív instagramon. Tudatosan tartjátok homályban a zenekart, vagy csak nincs kedvetek foglalkozni vele ezeken a felületeken?

Máté: A közösségi média különböző felületein valamilyen szinten fontos jelen lenni, de a millió insta story-s zenekarokat én konkrétan azonnal követem ki. Nagyon sokan túlzásba tudják vinni ezt az egészet. Egyetlen egy embernél vagyok hajlandó elviselni az aktív közösségi posztolást, az pedig Zistler úr. Mert konkrétan Ő olyan, mintha egy meme oldalt nézegetnék. Ami a Season részét illeti, mi nem igazán visszük túlzásba ezeket a dolgokat. Fotók például alig vannak rólunk. Egyszerűen inkább zenélünk, ha végre időnk van együtt lenni. Nem nagyon hiszem, hogy rólunk valaha is lesz egész napos fotósorozat, ahol minden egyes szögből, gyönyörűen retusálva fogunk szerepelni. Ez a zene nem is arról szól. Mi mindent szeretünk DIY módon intézni. A közösségi oldalakat a legtöbb esetben én szoktam kezelni és frissíteni. Igyekszem nem túltolni a posztokat stb-stb.

Ricsi: Nem erről szól, elég a bandcamp.

Levi: Szerintem egy bandcamp oldalon bőven elég információt képes közölni magáról egy zenekar, én feleslegesnek találom még 2-3 másik platformon is szerepeltetni a bandát

Beni:  Korunk nagy társadalmi problémája ez a folyamatos online jelenlét. Mi nem érezzük fontosnak a zenekar szempontjából ott lenni ebben a térben. Minimálban is lehet ezt művelni, a Bandcamp éppen elég, hogy hallhassanak minket az emberek online. És az jobb ha koncertekre jönnek inkább.

Na menjünk bele a politikába is! Komoly kérdés! Zenekart kell alapítani Orbán Viktorral, mi lenne a banda neve és milyen zenét tolnátok vele?

Máté: Nem szeretnék vele zenekart alapítani, nem érezném jól magam a színpadon mellette. De, mivel ez egy teljesen komoly kérdésnek tűnik, így komoly választ is kapsz. Egy grindcore zenekarban szívesen nyomnám vele, ahol minden buli előtt narancslét osztogatnánk. Természetesen a narancs overálokról se feledkezzünk el, mert a fellépés abban menne. Zenekarnévnek pedig hirtelen az Urbi et ORBI jut eszembe. Bár, ez nagyon szar. Mindegy.

Ricsi: Slam/beatdownHc  orBANE néven.

Van valami tudatos építkezés a zenekarokban? Vagy csak ami jön alapon, hiszen nem megélhetési zenészek vagytok.

Máté: A helyzetet jól látod, nem ebből fogunk sem megélni, sem pedig meggazdagodni. De, ez így van jól. Számunkra ez mindig is kicsivel több lesz, mint egy egyszerű hobbi. Ebben benne van a szívünk és a lelkünk. Mindig arra törekszünk, hogy egy picit megújuljunk, de mégis ott legyen a hamisítatlan Season érzés a számokban. Hiszen ezek vagyunk mi.

Ricsi: Ez inkább kikapcsolódás és hobbi max annyira tudatos, hogy számok írásánál mindenki beledobja a saját szájízét.

Ha van valami jó sztoritok koncertről, felvételekről vagy csak úgy az is jöhet.

Máté: Számomra minden egyes felvétel eddig minimális stresszel járt. A Season-ben viszont soha nem volt ezzel probléma. Minden egyes alkalommal mikor Dani benyomta a piros gombot, egyfajta nyugodtság fogott el mindig. Mert tudtuk jól, hogy nem sietünk sehova és úgyis a lehető legjobbra törekszünk. Gondolkodtam egyébként rajta, hogy a stúdiós aranyköpésekből és röhögésekből összerakok egy videót, mert annak több értelme lenne szerintem. Igazából tényleg el lehet mondani, hogy a legtöbb esetben felkészülten érkezünk a felvételekre és ha munka van, akkor munka van. 😀 Ez a zenekar összes tagjára igaz. Dani remekül menedzseli végig a lemezek felvételeit és az utómunkát is.

Buffout: Nincs.

Itthon nem nagyon van divatja a screamo zenének. Honnan jött az ihlet, hogy ti mégis azt játszatok?

Máté: Sem a Buffout, sem pedig a Season nem követi az általános zenei trendeket. Mind a két zenekar arra törekszik, hogy a lehető legőszintébben és a legegyszerűbben adjuk át az érzéseket a hallgatóknak és a koncertre járóknak. A screamo egy nagyon hálás műfaj egyébként, akármilyen idiótán is hangzik is ez most. Mondj még egy olyan stílust, ahol minden számban van katarzis…ugye? Nekünk a nagy koncertünk körülbelül 26-28 perces, de ezekben a percekben én úgy érzem, hogy többször is el tudok rugaszkodni a földtől, át tudom érezni a fájdalmat, újra átélni érzéseket és ami nagyon fontos…ezt megpróbálnom mindig hitelesen közvetíteni.

Levi: Én konkrétan hazai bandák által ismertem meg műfajt. Az öt percünk maradt / mite de cimetiére splitet hallottam először, és csak azután a Funeral Diner-t, Saetia-t, stb. feltűnt hogy kevés van ilyesmiből itthon, de kurvára örültem azért, hogy történik hasonló a közelben is. Akkor semmit sem tartottam erőteljesebbnek meg őszintébbnek a screamo / emoviolence zenekaroknál, és még 5 évre rá is egyértelműnek éreztem hogy ebben a témában kellene elindulni, függetlenül attól, hogy van e rá igény itthon.

Vannak esetleg publikus tervek a jövőre nézve?

Máté: Ó, tervek azok mindig vannak. Nagyon vártam Tőled ezt a kérdést. Nyilván az olvasók nem tudják, hogy néha szoktunk váltani egy-két szót különböző felületeken. Úgyhogy csapjunk is bele. November 13.-án lesz egy koncertünk a Riffben, ahol a Buffout és a Black Particles-szel közösen osztjuk meg a színpadot. Várunk minden érdeklődőt!
Készülünk új számmal/számokkal is. Amelyeket már az új teremben fogunk késszé varázsolni. Annyit elárulhatok, hogy ismét magyarul fogunk megszólalni és tőlünk eddig nem megszokott köntösbe lesz/lesznek öltöztetve az újdonságok.


Ricsi: Gondolom valami összegző Buffout kiadvány nem lenne rossz( Prof: Tényleg nem lenne rossz :D), vagy franc tudja új EP lesz az fix. Ha meg végre véget ér ez a koronás baszakodás, akkor a Season-nel egy kis eu tour is adná magát, úgy is befér a két banda egy 7 személyes kisbuszba :))

Ha van valami ami kimaradt, de elszeretnétek mondani csapassátok nyugodtan.

Máté: Ezúton is szeretném megköszönni a zenekar nevében az interjút. A kérdések megválaszolása során számtalanszor mosolyodtam el, mert bőven volt mit felidézni és újra átélni. Ezt külön köszönöm Neked!
Tudjuk, ez a jelenlegi Covid helyzet nem a legmegfelelőbb az underground számára, viszont mindannyian tehetünk érte! Támogassátok azokat a bandákat akiket szerettek és hallgattok, ha van valami kisebb-nagyobb buli, gyertek el és érezzük jól magunkat együtt. Nagyon bezárkóztunk az utóbbi időben. Ideje lenne kicsit megrázni magunkat és újra megtanulni őszintén jól érezni magunkat.


Ricsi:  Adnák valami frankó jó tanácsot az élethez vagy valami, de szerintem azzal senki sem járna jól.

A fotókért pacsi Rádinak!

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) Fémforgács nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.

Szólj hozzá!