Haken – Virus (2020)

Az angol Haken egy olyan tényező a jelenlegi prog. rock/metal színtéren, akikkel érdemes számolni. 2011-es Visions és a két évre rá érkező The Mountain albumukkal nagyot alkottak. Sőt, nekem még a 2016-os “retrofuturisztikus” Affinity is bejött. Aztán a 2018-ban megjelent Vector valamiért elment mellettem. Ami azért is furcsa, mert a kb. egy hónappal ezelőtt napvilágot látott folytatás, a Virus tetszik. Pedig az eddig megjelent lemezeik közül a Vector-hoz áll legközelebb. Bár annál azért színesebb, változatosabb, játékosabb. És valószínűleg ezek a különbségek pont elegek ahhoz, hogy a Virus-t újra majdnem olyan élvezettel tudjam hallgatni, mint a régebbi Haken korongokat. A lemez címe és a minimál design-t kapott borító nem is lehetne aktuálisabb. Mint ahogy maga a muzsika sem. Hisz benne van minden olyan elem, ismérv, ami miatt manapság (jobb híján!) rámondjuk valamire, hogy progresszív.

A Prosthetic majdnem úgy kezdődik, mint a legutóbbi Metallica album, de a későbbiekben is fel-felbukkannak benne ’tallicás riffek, megoldások. Na meg persze rafkós, technikás témák. A verzékben visszafogottan, effektezve vokalizáló Ross Jennings a refrénre szerencsére megmutatja, hogy énekelni is tud ő, nem csak mormogni! Középtájt érkezik a technikás gitárszóló, majd Dream-es hangjegyakrobatika, aztán mélyre hangolt, súlyos gitártémákkal ér véget a dal. Az Invasion kezdése már valóban progos, a sampleres témára szépeket énekel Ross, aztán ahogy bejön a többi hangszer már a tördelt, djent-es ritmusoké lesz a főszerep. És talán ez a magyarázata annak, hogy a Vector miért nem talált be annyira nálam. Mert azon a korongon eléggé dominálnak a djent, vagy djent közeli megoldások. Amiket őszintén szólva már eléggé unok. Ezek a poliritmikus témázgatások 15-20 éve még valóban előremutatónak, legalábbis újdonságnak számítottak, manapság viszont már az emberek többsége szerintem csak legyint egyet, ha ilyet hall. Én Haken-ék helyében nem erőltetném ezek használatát, hisz úgy gondolom képesek lennének ők másféleképpen érdekessé tenni zenéjüket. Nem mondom, hogy rosszak a tördelések az album leghosszabb szerzeményének számító Carousel-ben, de ha Ross nem énekelne olyan meggyőzően, mint ahogyan énekel, akkor kicsit gondban lennének. Az elszállós részek és a gitárszóló mondjuk ebben a nótában is ülnek, de visszavehettek volna kicsit a djentlemanuskodásból! 7:10 körül az a dobra és basszusra épülő lazulós téma pofás, Jennings Mester dallamai szintén remekbe szabottak. Tehát hál’ Istennek a Haken még mindig képes a hangulatteremtésre, a finom játékra is. Amúgy a dobhangzással nem vagyok kibékülve, jobban díjaznék egy természetesebb sound-ot. A The Strain-nek jót tesz, hogy egyensúlyban vannak benne a lágyabb és a kemény, metalos részek.

A Canary Yellow viszont a lemez lírai darabja. Egyben a leghangulatosabb tétel is. Én a helyükben nem keményítettem volna be a végét! Bár azért így is erős dal ez. A sárga kanárit az öt részes Messiah Complex követi, amiben természetesen akadnak slágeres énektémák, atmoszférikus részek és metalos döngölések is. Az első rész, az Ivory Tower refrénje speciel nagyon fogós! Az A Glutton for Punishment-ben meg elgurul a zenészek gyógyszere, a la Dream Theater. A Marigold csodásan szép nyitánya is átmegy technikás brutalizálásba. A legbetegebb témák mégis a The Sect-ben vannak. Szaxofont idéző szintieffekttől kezdve a blastbeateken át van itt minden, mint a búcsúban. A Messiah Complex záró részében, a Ectobius Rex-ben újfent a djent-es döngölések kerülnek előtérbe. Ami után jól tud esni a gitármentes, bár paráztató hangmintákkal telepakolt Only Stars.

Egyáltalán nem lett rossz a Haken friss lemeze, de úgy érzem talán már sosem fognak annyira közel kerülni hozzám, mint a Visions és a The Mountain idején. Azok zeneiségét, szellemiségét, hangulatiságát hiányolom a mai Haken-ből.

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) Fémforgács nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.

Szólj hozzá!