DEVIN TOWNSEND – "Ma sem vagyok képes kontrollálni, amit mondok"

Február közepén Budapesten is bemutatta a Transcendence című tavalyi albumát a Devin Townsend Project, mégpedig az amerikai Between The Buried And Me és a norvég Leprous társaságában.

Az A38 Hajóról a nagy érdeklődés miatt a Barba Negra klubba átpakolt buli előtt Gyuricza Barbinak adott interjút Devin. Ezt a beszélgetést majd a jövő héten megjelenő márciusi Hammerben olvashatod el, most pedig itt egy tavaly őszi interjúnk a mesterrel, amely a HammerWorld októberi számában jelent meg.

 

Aki netán túlságosan is lazának tartotta a munkamániás kanadai Devin Townsend utóbbi lemezeit, az bizonyára örül az új Devin Townsend Project lemeznek, hiszen a Transcendence dalaiban ismét domináns szerepet kapott a gitár, a bombasztikus elemekből pedig kissé visszavett a Mester, valamint a lemez keverésében komoly szerepet játszó Periphery basszer, Adam “Nolly” Getgood. A korábbinál “zenekarosabb” felfogásban megszületett friss albumról, a vallásról, a pozitív gondolatokról és sok minden másról beszélgettünk Devinnel.


Meglepett, hogy az új lemez rögtön egy ko­­­­rábbi dalod új verziójával indul. Mi­­­­­ért tartottad fontosnak, hogy új­­­ra lemezre vedd az Infinity album Truth nótáját?

„Mert annak idején is nagyon fontos volt nekem ez a szám, a zene is, a szöveg is, viszont nem igazán sikerült elcsípnem. De az ilyesmi nem szokatlan tőlem, volt már példa erre korábban is.”

Igen, a Kingdom dal az Epicloudon…

„Pontosan. Nagyjából azzal is ez volt a helyzet. De nem arról van szó, hogy folyton a korábbi lemezeimet hallgatom, és hol dagad a keblem a büszkeségtől, máskor meg a kezembe temetem a fejem, hogy ezt hogyan is gondolhattam annak idején! (nevet) Ennél sokkal spontánabb módon történnek ezek a dolgok. Minden egyes lemezből tanultam valamit, és egyiket sem tartom tökéletesnek, noha mindig a tökéletességre törekszem. De el kell fogadni, hogy egy-egy album az adott időszak tükörképe. Amikor az Infinity készült, mentálisan sem voltam rendben, hogy finoman fogalmazzak, és ráadásul elég komolyan cuccoztam, ami miatt a Truth nem lett olyan, amilyennek lennie kellett volna. Az új lemez hangulatához viszont nagyon passzolt, így aztán nem haboztam újra felvenni.”

Van egy igazi feldolgozás is az anyagon, a Weentől a Transdermal Celebration. Annak mi a sztorija?

„Talán ez most úgy fest, mintha nem lett volna elegendő friss ötletem, de biztosíthatok mindenkit, hogy egyáltalán nem erről volt szó. Nem is tudom, hány új dalötletem vagy dalvázlatom született most, 40-50 biztosan, de talán 60 is. Szóval, sokkal inkább az okozta a problémát, hogy mi is kerüljön fel az albumra.

A Ween dalnak egész más a sztorija. Egyrészt sok-sok évvel ezelőtt együtt hallgattuk a bandával, és mindenkinek nagyon tetszett. Ez még az összekovácsolódós időszakban történt, és egyfajta jele volt annak, hogy van közös nevezőnk. Jó volt erre visszaemlékezni. Másrészt ez a Transcendence is egy nagyon személyes album, ugyanakkor sokkal zenekarosabb, mint a Project korábbi lemezei, így aztán megfelelőnek gondoltam nem egy saját dallal zárni a lemezt.”

Mit értesz azon, hogy “zenekarosabb” lett ez az anyag?

„Most már több mint 10 éve játszom együtt ezekkel a srácokkal, és egészen más köztünk a kapcsolat, mint annak idején. Amikor a Project elindult, pontosabban még azelőtt, mindössze arról volt szó, hogy legyen egy turnécsapatom, hogy kiállhassak a színpadra, hogy előadhassam a dalaimat. Akkoriban oszlattam fel a Strapping Young Lad-et, de feloszlattam a Devin Townsend Band-et is, ami igazából nem is volt zenekar. Ironikus, hogy a Project viszont valódi zenekarrá lett.

Rengeteget turnéztunk már, barátok vagyunk, és ideje volt, hogy másképp dolgozzunk egy lemezen, mint előzőleg. Most nem az volt, hogy itt van 12 dal, tanuljátok meg a részeiteket, aztán stúdiózunk. Be akartam vonni őket is a kreatív folyamatba. Egyrészt, mert ez így helyes, másrészt mert egy kicsit könnyíteni akartam a terheimen. De talán az is szerepet játszott, hogy így frissebb, újszerűbb lehet a végeredmény.”


Mondjuk, ha ezt nem árulod el, magamtól sosem találtam volna ki, mert ez az új is egy nagyon karakteres Devin Townsend anyag.

„Az, persze, hiszen a dalok túlnyomó részét én írtam, ahogy korábban is történt. De most azért hozzájuk tették a saját ötleteiket, odapakolták az egyéni ízeket. Az egyetlen igazi kivételt a Failure dal képezte, mert azt maximálisan közösen írtuk meg. Amúgy meg úgy zajlott ez az egész, hogy rájuk zúdítottam a dalvázlatokat, aztán amit visszakaptam tőlük, az nagyjából 85-90 százalékban megegyezett az én eredeti elképzeléseimmel. Összeértünk már annyira, hogy megvan a közös hullámhossz. És csakis azokkal az ötleteimmel dolgoztunk, amelyeket mindenki jónak tartott.”

 

DEVIN TOWNSEND PROJECT – Stormbending (a 2016-os Transcendence albumhoz)

Ők is igényelték, hogy jobban belefolyhassanak a kreatív tevékenységbe?

„Biztosan. Bár ezt soha nem mondták ki. De mondom, az évek során egészen átalakult a Project belső dinamikája. Másrészt meg nem vagyok annyira öntelt vagy beképzelt, hogy azt gondoljam, bármit is csinálok, az világklasszis. Épp ellenkezőleg. Mindig van bennem egy erős kétely, egy bizonytalanság. Most végre megoszthattam a felelősséget! (nevet) Nem ment könnyen, elismerem. Eleinte nem volt olyan egyszerű beletörődnöm abba, hogy egyik-másik dalvázlatomat megfütyülték! (nevet) Hozzá kellett szoknom a visszautasításhoz.

De egy zenekarnak így kell működnie, nem igaz? Még akkor is, ha Projectnek hívjuk és az én nevem alatt fut. De volt egy másik szempont is. Kialakult egy bizonyos zenei világ vagy stílus, amit el is várnak tőlem, tőlünk, mindazok, akik szeretnek minket. Van ez a súlyosabb, középtempós, ritmikus-riffelős alap, aminek a tetejére oda van pakolva ez az orkesztrális cucc, jó sok visszhanggal, számtalan éneksávval. Kicsit olyan Def Leppard és Enya jelleggel! (nevet) Ez a Devin Townsend hangzás. Ezt így ismeri mindenki. Nem voltam biztos abban, hogy tudok még igazi újdonsággal szolgálni, ezért is gondoltam arra, hogy szélesebbre tárom az ajtót, behívok másokat is, hogy színesebb legyen a végeredmény.”

De mindezek mellett arra is szükséged van, hogy egészen más típusú zenéket is írj.

„Abszolút. De azokat nem sokan szeretik, még a saját kiadóm sem! (nevet) A rögvalóság az, és ez lehet, hogy kiábrándítóan hangzik, de a jellegzetesen Devin Townsend hangzású anyagaim, illetve az azokhoz kapcsolódó turnék fizetik ki a számláimat. És ezek teszik lehetővé azt is, hogy mindenféle mást is csináljak. Olyasmit, mint például a Casualties Of Cool lemez.

Szívesen összehoznék egy olyan bandát is, ami nem az én nevem alatt fut, ahol csak egyetlen tag vagyok a 4-5 ember között. Nagyjából tudom is, hogy ki az, akivel szívesen zenélnék együtt. Neveket most nem mondok, mert még nekik sem beszéltem erről. Minek is beszéltem volna, amikor a következő két évet turnézással fogom tölteni? Ha majd két év múlva is ugyanezt fogom gondolni, megkeresem őket. De most amúgy is konkrétabb terveim vannak.”


Mármint milyen tervek?

„A következő lemezem a régóta tervezett szimfonikus anyag lesz. A turnézás közben azért lesz annyi időm, remélhetőleg, hogy ezt megvalósíthassam.”
 

DEVIN TOWNSEND PROJECT – Secret Sciences (a 2016-os Transcendence albumról)

Számodra mit jelképez a Transcendence lemez borítóján a női Buddha alak és a többi vallásos jelkép?

„Hú, ez egy bonyolult kérdés. Ott kezdeném, hogy minden gondolatot ez a kép indított el. Már régóta együtt dolgozom Anthony Clarksonnal, ez már a negyedik borítónk tőle, és amikor átküldte ezt a képet, azonnal azt mondtam, hogy ez tökéletes! Valóban egy keverék, egy mashup, ha úgy tetszik. Mindenből egy kicsi…

Az a helyzet, hogy én egyáltalán nem értem a vallásos meggyőződést. Elfogadom, hogy sokaknak ez nagyon fontos, de nem értem. Azt meg pláne nem, hogy képesek harcolni, ölni miatta. Pusztán azért, mert az egyiknek ilyen az istene, a másiknak meg olyan. Én inkább azt látom, hogy mindben van valami közös, ami nyilván nem a véletlen műve. Ahelyett, hogy az eltérések miatt gyűlölködnének, inkább erre a közös nevezőre kéne koncentrálniuk, nem?

Én tudom, hogy sosem fogom megérteni az univerzum működését, soha, senkitől nem fogok adekvát válaszokat kapni, ezért aztán nem is nagyon foglalkozom a kérdéssel. Nem vagyok sem buddhista, sem keresztény, sem semmi más. Vagy egy kicsit mind vagyok. Nem tudom, tényleg nem. De nyitott vagyok mindenre, hátha egyszer megtalál valami mindent megmagyarázó elmélet vagy gondolatrendszer. Talán ezt fejezi ki ez a kép.”

Kimondottan pozitív hangulatú a zenéd, szerintem sokaknak éppen ez tetszik benne.

„Úgy gondolod? Ha igazad van, annak nagyon örülök. Én magam is úgy érzem, hogy túl sok a világban a negatív gondolat. Bekapcsolod a tévét, és csupa olyasmit mutatnak, amik nem szükségesek ahhoz, hogy az életed teljes legyen. De ilyen a globalizált világ. Lehet rettegni azon is, hogy a bolygó másik felén, ahol sosem jártál és soha nem is fogsz, milyen borzalmak történnek. Ne érts félre, nem érzéketlen vagyok, csak nem gondolom azt, hogy minden tragédiáról, minden halálról, minden katasztrófáról tudnunk kell, méghozzá megrázó képekkel és videókkal együtt.

De a média nyilván nem véletlenül lett ilyen. Úgy látszik, erre van igény. Belőlem azonban ez az igény maximálisan hiányzik, és talán vannak mások is, akik így éreznek. Hallottam az új Metallica dalt, és annak is az az üzenete, hogy minden elb…ott, a világ is az, mi is el vagyunk b…va. Valóban csak ennyi volna, amit tudnunk érdemes? De nehogy azt emeld ki a cikkben, hogy mit gondolok az új Metallica dalról, mert imádom őket, ez csak egy hirtelen példa volt. Legalább ezer interjút adtam már, de ma sem vagyok képes kontrollálni, amit mondok! (nevet) Ami épp az eszembe jut, már tolom is kifelé…

A múltkor is, csak úgy mellékesen, elmeséltem egy drogos, gombás régi élményemet egy interjú közben, aztán két nappal később arra ébredtem, hogy az összes metalos híroldalon az volt a főcím, hogy Devin Townsend begombázva istennek gondolja magát… Száz éve történt, egy szimpla kaland volt, semmi több. Csak egy apró epizód az életemből. Nagyon nem örülnék neki, ha ezzel a metallicás mondatommal is tele lenne az internet…”

Talán ezért is jó, hogy hamarosan kijön egy könyved. Eloszlathat egy csomó tévhitet…

„Azt sem én találtam ki, megkerestek, rábeszéltek. De nem önéletrajz lesz, hiszen ahhoz még nem vagyok elég öreg! (nevet) Ezért is lesz az a címe, hogy Only Half There.”


Az interjú eredetileg a HammerWorld magazin októberi számában jelent meg.

 

 

Nézd meg a Foo Fighters "titkos" buliját!

saint_cecilia.jpgTegnapelőtt este egy meghívásos alapú, viszont cserébe online is közvetített bulit adott a Foo Fighters az Angliai Somersetben. A jó szokásukhoz híven epikus hosszúságú koncerten 24 dal csendült fel, mely összesen két és fél óránál is több FF élvezetet takar, egyben ez volt az első hivatalos fellépésük az átmeneti visszavonulás bejelentése óta. A show előtt a zenekar megerősítette, hogy elvállalták az idei Glastonbury fesztivál headliner szerepét, mellyel a 2015-ös, Grohl lábtörése miatt lemondott bulit fogják pótolni.

[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

NIGHTRAGE – Új nóta a tavaszi albumról: In Abhorrence

Új gitárossal és új dobossal készült el a melodikus death metalt játszó görög-svéd Nightrage március 31-én megjelenő hetedik albuma, a The Venomous. Gus G egykori csapatától már bemutattunk két előzetes dalt, most pedig itt a harmadik is, az In Abhorrence.

 

www.facebook.com/nightrage

 

NIGHTRAGE – In Abhorrence (a 2017-es The Venomous albumról)

NIGHTRAGE – The Venomous (a 2017-es The Venomous albumhoz)

NIGHTRAGE – Affliction (a 2017-es The Venomous albumról)

 

NIGHTRAGE:
Marios Iliopoulos – gitáros
Anders Hammer – basszer
Ronnie Nyman – énekes
Magnus Söderman – gitáros
Lawrence Dinamarca – dobos

 

 

IMMOLATION – Saját szavaikkal a pár napja megjelenti Atonement album

Atonement címmel pénteken látott napvilágot az amerikai death metal intézmény, az 1988-ban megalapított Immolation tizedik nagylemeze. Ross Dolanék új albumáról két előzetes dalt is bemutattunk, most pedig ők mutatják be az Atonement lemez dalait.

 


www.facebook.com/immolation

Az Atonement anyagát a New York állambeli Millbrook Sound stúdióban rögzítette az Immolation, a producer ezúttal is Paul Orofino volt, a keverést és a masztert pedig ismét Zack Ohren (All Shall Perish, Suffocation) készítette. A lemezborító Pär Olofsson (Immortal, Exodus) műve, de Zbigniew Bielak (Enslaved, Watain) is kiegészítette az artworköt a munkájával. Bill Taylor gitáros – 15 év után – idén távozott a csapatból, az utódja Alex Bouks (Ruinous, ex-Incantation, ex-Goreaphobia stb.) lett.


IMMOLATION – Saját szavaikkal a 2017-es Atonement album dalai #1

IMMOLATION – Saját szavaikkal a 2017-es Atonement album dalai #2

IMMOLATION – Saját szavaikkal a 2017-es Atonement album dalai #3

IMMOLATION – Saját szavaikkal a 2017-es Atonement album dalai #4

IMMOLATION – Fostering The Divide (szöveges videó a 2017-es Atonement albumhoz)

IMMOLATION – Előzetes a 2017-es Atonement albumhoz #6

IMMOLATION – Előzetes a 2017-es Atonement albumhoz #5

IMMOLATION – Előzetes a 2017-es Atonement albumhoz #4

IMMOLATION – Előzetes a 2017-es Atonement albumhoz #3

IMMOLATION – Előzetes a 2017-es Atonement albumhoz #2

IMMOLATION – Előzetes a 2017-es Atonement albumhoz #1

A basszer/énekes Ross Dolan azt mondja az új anyagról, hogy zeneileg és szövegileg is komor hangulatú lesz, az emberiség és a mai világ sötét oldalát tükrözve. A címadó dal a vallási szélsőségesek vak dühéről és ártalmasságáról szól, függetlenül attól, hogy honnan jöttek és milyen vallást hirdetnek. A borítóképet is a dalszöveg egy részlete, pontosabban négy sora inspirálta.

Az első előzetes dalnak azért választották ki a Destructive Currents nótát, mert egy gyors és agresszív tétel, komor és erőteljes, valamint pontosan jelzi, hogy mi vár majd a rajongókra a lemezen. Ennek szövege a csordaszellemről szól, és arról, hogy a külső erők miképpen táplálják ezt, hogyan manipulálják, hogyan használják ki a tömeget.

“A megtévesztés, a félrevezetés és a rombolás áramlatairól van szó, amelyek egyetlen célt szolgálnak, az emberek becsapását.”
 

IMMOLATION – Destructive Currents (a 2017-es Atonement albumról)

 

 

MAJESTY – Az új klip valójában egy kisfilm: Rebels Of Our Time

Rebels címmel március 3-án jelenik meg a Tarek Maghary énekes vezette power metalos német Majesty nyolcadik albuma, amit aztán be is mutatnak nekünk április 5-én a Barba Negrában, ahol a Battle Beast vendégeként játszanak majd.

A Rebels albumról egy előzetes dalt már bemutattunk, a Rebels Of Our Time című új nótához pedig egy igazi kisfilmet készített a banda. Máris megnézheted!

 

 


A koncert Facebook oldala


www.facebook.com/majestymetal

MAJESTY – Rebels Of Our Time (a 2017-es Rebels albumhoz)

MAJESTY – Werkvideó a kisfilmhez


Tarek, a Majesty frontembere a 2017-es turnéról:

“Nagy-nagy büszkeség, hogy csatlakozhatunk finn barátainkhoz a 2017-es Bringer Of Pain turné különleges vendégeként. Egy 60 perces programot fogunk nyomatni, megünnepelve a Rebel című új albumunkat is. Ezzel a turnéval olyan országokba is eljutunk majd, ahol még sosem jártunk. Heavy metal rebellisek vagyunk, akik arra születtek, hogy turnézzanak. Remélem, 2017 márciusában és áprilisában mindenkivel találkozni fogunk ezeken az alapvető heavy metal partikon!

 

Eero Sipilä, a Battle Beast basszusgitárosa:

“Öt hét, 33 koncert – ez annyi mint egymillió dobozos sör és kétmillió gitárszóló. A pokolba is, ez aztán könyörtelen túra lesz! Lesz a dátumok közt egy rakás ismerős hely és mellé egy jó csomó, ahol még nem jártunk. Alig várjuk, hogy öklözzünk a régi barátainkkal és hogy újakat is szerezzünk. A partira mindenki hivatalos!

A Majesty már régi turnépartnerünk, szóval nagyon klassz, hogy ők is csatlakoznak hozzánk, biztosítva a nagyon is szükséges német szexepilt!


MAJESTY – Die Like Kings (szöveges videó a 2017-es Rebels albumhoz)

MAJESTY – Stúdiós előzetes a 2017-es Rebels albumhoz

MAJESTY – Stúdiós előzetes a 2017-es Rebels albumhoz

MAJESTY – Albumcím – előzetes a 2017-es Rebels albumhoz

 

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!