• THY ART IS MURDER – Új dal és videoklip: The Son Of Misery

    Egyéb

    Dear Desolation címmel augusztus 18-án lát napvilágot a deathcore vonalas ausztrál Thy Art Is Murder negyedik albuma, amelyről máris meghallgatható a második dal is, a klippel kísért The Son Of Misery. A két éve kiadott Holy War albumot követően CJ McMahon énekes kiszállt a csapatból, mert nősülni akart, családot alapítani, az éveken át tartó folyamatos turnézás, valamint a pénztelenség pedig kimerítette. CJ azonban az év elején visszatért a Thy Art Is Murder élére, így az új albumon is ő hallható.

    A Dear Desolation lemez is Will Purney producerrel készült el, a lemezborítót pedig Eliran Kantor (Testament, Iced Earth, Sodom stb.) festette.



    www.facebook.com/thyartismurder



    THY ART IS MURDER - The Son Of Misery (a 2017-es Dear Desolation albumhoz)




    THY ART IS MURDER - Slaves Beyond Death (a 2017-es Dear Desolation albumhoz)




    THY ART IS MURDER - No Absolution (2017)

     

  • DEEP PURPLE – 13 perces kisfilmmé változtatták a Johnny’s Band videót

    Egyéb

    Áprilisban jelent meg az új Deep Purple album, az InFinite, amelynek Johnny's Band dalához elkészült a múlt hónap elején egy 4 perces klip, most pedig egy hosszabb verzió is született, egy 13 perces kisfilm egy képzeletbeli banda viszontagságairól. Ezt a videót is Craig Hooper és Collin Games rendezte. Egy limitált EP-n is kijön majd a Johnny's Band dal, augusztus 4-én, négy korábban ki nem adott felvétel társaságában.

    "A VH1 csatorna Behind The Music sorozata jutott eszembe és az, hogy minden bandának ugyanolyan a története - mondta a basszer Roger Glover a nóta kapcsán. - Kezdetben semmijük sincs, aztán jön némi siker, majd az óriási siker, aztán a pia, a drogok és a nők tönkreteszik őket. Nekiállnak pereskedni egymással, majd húsz év elteltével újra összeállnak, mert rájönnek, hogy az együtt töltött idő volt a legjobb. A Johnny's Band tehát minden banda sztorija. Egy univerzális történet. De nem a Pirple-ről szól! A gitárszólóban van egy kis utalás a Louie Louie dalra, ami a 60-as évekbe ágyazza a nótát."
     


    www.facebook.com/officialdeeppurple
     

    A 2013-as Now What? lemez folytatásának felvételei még 2016 elején indultak Nashville-ben, és a producer ezúttal is Bob Ezrin (KISS, Pink Floyd, Alice Cooper, Kansas stb.) volt.

     

    DEEP PURPLE - Johnny's Band (hosszú verzió, a 2017-es InFinite albumhoz)




    DEEP PURPLE - Johnny's Band (a 2017-es InFinite albumhoz)







     


    HammerWorld interjú Roger Glover basszusgitárossal (a februári számunkban jelent meg)


    A 2013-as Now What?! album roppant kedvező fogadtatása után a brit hard rock intézmény Deep Purple többször is körbekoncertezte a bolygót, közben hivatalosan is "Halhatatlanná" vált, most pedig eljött az ideje egy új stúdióalbumnak. Az InFinite címet viselő 20. Purple nagylemezzel kapcsolatban Roger Glover basszusgitárost kérdeztük, de azt is meg akartuk tudakolni tőle, hogy mit is jelent a vészjósló The Long Goodbye turné elnevezés.



    Elsőként a Time For Bedlam nótát mutattátok be az új lemezről. Miért éppen ezt a dalt választottátok ki?

    „Ez egy közös döntés volt, amikor kiderült, hogy a kiadónak szüksége lenne egy felvezető dalra, amit február elején kislemezként is ki akarnak adni néhány extra nótával. Izgalmas, friss hangzású, ugyanakkor nagyon is Deep Purple szám, és a szövege is tökéletesen passzol a mai időkhöz. Hát nem egy bolondokházában élünk? (nevet) Elég csak elolvasni a vezető híreket..."


    Összesen hány dalt vettetek most fel?

    „A lemezen tíz szám lesz, és azok közül kettő szerepel a kislemezen. Összesen 12 dalt rögzítettünk, de van még néhány extra felvételünk is, amelyek vagy napvilágot látnak majd, vagy nem."


    A 2013-as Now What!? albumot nyolc év szünet előzte meg. Ezek szerint lendületben vagytok...

    „Igazából a Now What? felvétele után azonnal nekiláthattunk volna egy új albumnak, akkora volt bennünk a svung. Bob Ezrin producer már 2014-ben szeretett volna egy új stúdiózást, de a Deep Purple mindig is egy koncertbanda volt, imádunk turnézni, és szerencsére tudunk is jó sokat. Szóval, akkor az még korai lett volna. De már akkoriban is volt egy dalírós session. Ez nálunk mindig hasonlóan megy. Megállapodunk egy helyszínben, összejön a komplett banda és jammelünk, dalokat, témákat rakunk össze. Ehhez nem is kell konkrét cél, tehát az sem, hogy beírjuk előtte a naptárba a stúdiózás kezdetét. Szeretünk jammelni. Együtt lenni, poénkodni, zenélni. Ez történt akkor Portugáliában is."


    És miért éppen ott?

    „Ennek két oka is volt. Az egyik, hogy Ian Gillannek van ott egy háza, ahol amúgy is gyakran vendégeskedünk. A másik ok pedig az, hogy az Iron Maidenből Steve Harris épített Portugáliában egy stúdiót. Akkor még nem is volt egészen kész, de Steve átengedte nekünk a saját helyiségét. Jóban vagyunk, már nagyon régóta. De volt egy németországi session is, nagyjából egy évvel később. Ilyenkor persze csak zenék születnek, a szövegeket Iannel kettesben szoktuk megírni, az már a folyamat vége. Aztán 2016 februárjában Nashville-ben felvettük a dalokat, majd nem sokkal később Torontóban az énektémák is felvételre kerültek."


    A stúdióban ezúttal is élőben vettétek fel a dalokat?

    „Igen, pont úgy, mint legutóbb. Nálunk mindig ez a módszer. A dalírós sessionök kellő alapot biztosítanak ehhez, az élő játék pedig spontán, friss jelleget ad a daloknak. Egész más, mint hangszerenként felvenni a számokat. Olyankor szerintem épp a lényeg veszik el."
     


    DEEP PURPLE - Time For Bedlam (szöveges videó a 2017-es InFinite albumhoz)



    A Now What? egy nagyon jól sikerült anyag volt. Ahhoz képest milyen lesz az InFinite?

    „Nem nagyon szeretem, és nem is tudom jól szavakkal leírni a zenét. Ez kicsit olyan, mintha el akarnád mesélni a Mona Lisát. Van egy nő, aki sejtelmesen mosolyog. Talán áll, de talán ül... (nevet) A festményt látni kell, a zenét meg hallgatni. A szavak játéka a politikusoknak való, nem igaz? (nevet) Az azonban biztos, hogy a Now What? új lendületet adott. Ami persze vicces egy magunkfajta csapat esetében, de tényleg így volt. Jó volt a lemez fogadtatása is, a turnék során legalább hat nótát játszottunk is róla. És a koncerteken mindig lemérhető, hogy szeretik-e az új dalokat. Hallani a reakciót.­ És néhány új nótát szinte ugyanolyan lel­kesedés fogadott, mint a nagy klasszikusokat.

    Ami az új anyagot illeti, valamivel súlyosabb lesz, mint a Now What?, de tartogatunk azért néhány meglepetést is. Ahogy szoktunk. Minden lemeznek más és más a karaktere, hiszen más időszakban születnek. Ha akarnánk, akkor sem tudnánk megismételni egyik korábbi lemezünket sem. A Now What!? 2013 tavaszán jött ki, és azóta rendesen megváltozott a világ, ezt nem is szükséges ecsetelnem. Amikor pedig dalokat, szövegeket írunk, csupán reflektálunk arra, amit látunk szerte a világban. Mivel állandóan úton vagyunk, többet is látunk, tapasztalunk, mint a legtöbb ember.

    Sokan csak a tévéből, a netről, az újságokból szerzik az értesüléseiket, mi viszont a saját szemünkkel is látunk dolgokat. Amikor turnén vagyunk, találkozunk a helyiekkel, a rajongókkal... Folyamatosan jönnek az élmények, a benyomások, a tapasztalatok. 70 felé járunk Iannel, én már el is múltam 70, és eb­­ben a korban már nem a dögös csajok meg a szuper járgányok foglalkoztatják az embert, hanem a megélt, átélt dolgok. Ezekről mesélünk az új dalokban is."


    Producerként is sokat dolgoztál egy időben...

    „Ó, az már nagyon régen volt!"


    Annyira azért nem, hiszen a legutóbb kiadott két koncert DVD keverését is te felügyelted...

    „Az azért egész más, mint producerként dolgozni egy lemezen. A stúdiós munka mindig is érdekelt, de a DVD-k keverését igazi szakemberek végezték, akik remekül dolgoztak. Én csak pár napot töltöttem el velük, hogy biztosan ne legyen semmi gond. De valóban volt egy időszak az életemben, nagyjából hat év, amikor csakis producer voltam. Az aktív zenélés mellett nehéz ilyesmit csinálni. Két lovat nem lehet egyszerre megülni.  Eredetileg a Rainbow-nál is csak producerként álltam csatasorba, csak menet közben alakultak úgy a dolgok, hogy végül a bandában kötöttem ki. És maradtam is, amíg a Purple újra el nem indult."


    A Judas Priest 1977-es Sin After Sin lemezének például te voltál a producere. Velük milyen volt együtt dolgozni?

    „Nem is tudom, elég fura volt az a helyzet. Lehívtak egy próbára, hogy hallgassam meg őket, az új dalaikat, de valahogy azt éreztem, hogy mégsem örülnek annak, hogy ott vagyok. Végül úgy is döntöttek, hogy nincs szükségük producerre, majd valamivel később Glenn Tipton mégis felhívott, hogy ráérek-e, mert kirúgták a dobosukat, és kéne a segítségem.

    Kiderült, hogy Simon Phillips dobossal veszik fel az új dalokat, aki történetesen nagyon jó barátom volt, és egy rettenetesen jó dobos, úgyhogy igent mondtam. Végül hat napunk maradt a lemez befejezésére, szóval nem nagyon volt idő arra, hogy elmélyedjek a dalokban. Akkoriban még a banda stílusa is kialakulóban volt. De maga a lemez jól sikerült, ez azonban nem igazán az én érdemem."
     


    DEEP PURPLE - All I Got Is You (a 2017-es InFinite albumhoz)



    2016-ban végre a Deep Purp­le is bekerült a Rock'n'Roll Hall Of Fame-be, a "Halhatatlanok" közé. Jelent vagy jelentett ez számodra valamit?

    „A harmadik jelölésnél már tényleg úgy voltam ezzel, hogy ez egy vicc. Persze, ilyenkor illik elmondani, hogy mekkora megtiszteltetés, mennyire örülünk, de őszintén szólva, nem gondolok túl sokat erről a cirkuszról. Ha valóban komolyan vennék a dolgukat, akkor a Deep Purple-nek már legalább 20 éve a Hall Of Fame-ben lett volna a helye. És akkor Jon Lord barátom is ott lehetett volna velünk... De hát a figurákat, akik döntenek a jelölésről, a beiktatásról, cseppet sem lehet komolyan venni. Az egyikük konkrétan azt bírta kiköhögni rólunk, hogy a Deep Purple egyslágeres csoda. Erre most mit lehet mondani? (nevet) Ez egy cirkusz, egy vakítás, semmi több. Az számít, amit az ember a színpad előtt lát. A többi mind csak humbug. Ez az én véleményem."


    Amióta meghirdettétek az új albumhoz kapcsolódó The Long Goodbye turnét, mindenki arról beszél, hogy ez lesz az utolsó turnétok. Tényleg az lesz?


    „Minimum a Purpendicular album óta azt hallom magunkról, hogy még egy turné és a Deep Purple végleg leáll. És annak már húsz éve! (nevet) A legutóbbi lemeznél is erről pletykáltak, és persze most is. A turné elnevezése inkább csak erre reflektál, amolyan Purple-iróniával. Azt persze senki sem tudhatja, hogy mit hoz a jövő, de én bízom benne, hogy örökké fogunk élni és sosem állunk le a lemezkészítéssel, a turnézással. Nézd, világ életemben zenész voltam, sosem csináltam mást. Jó, leszámítva a producerkedős éveket.

    Ha a Deep Purple nem lenne, azt sem tudnám, mihez kezdjek magammal. Üljek otthon, Svájcban és nézzem, ahogy a kertben nő a fű?! És ezzel a többiek is ugyanígy vannak. Ian Gillan is folyamatosan csinál valamit, számunkra a zenélés egy életforma. Ha nem zenélnénk, az olyan lenne, mintha hirtelen levágnák a végtagjainkat. Nyilván eljön majd a nap, amikor már nem leszünk képesek arra, hogy hozzuk, amit kell, de erről nem mi fogunk dönteni. Amíg pedig lehetséges, a Deep Purple zenélni fog."


    Sokan már az album formátumot is elavultnak tartják.

    „Ez az ő bajuk. A világ folyamatosan változik, de ez nem jelenti azt, hogy neked is mást kell gondolnod, mint korábban. Én ma is vallom, hogy az album, a nagylemez egy művészi kifejezési forma, és amíg vannak, akik ezt ugyanígy látják, addig lesznek nagylemezek is. A mai világ a vágyak azonnali és gyors kielégítésének igényéről szól, folyamatosan újabb és újabb ingerek érnek, de mindig lesznek olyanok, akik számára az jelenti az igazi élményt, ha elmerülhetnek egy frissen megjelent lemezben, kizárva a világ minden őrületét."
     


    DEEP PURPLE - Time For Bedlam (beharangozó a 2017-es InFinite albumhoz)










     

  • KORN – Head gitáros: "Elegem van ebből az öngyilkosság szarságból!"

    Egyéb

    A Korn gitárosa, Brian "Head" Welch a Facebookon reagált a Linkin Park énekes öngyilkosságára. Chester Bennington halála feldühítette a gitárost, szerinte az öngyilkosság gyáva megoldás.

     



    "Őszintén, Chester egy régi barát, akivel rengeteget lógtam együtt, vannak barátaim, akik nagyon közel álltak hozzá, és ami történt, az rettenetesen dühít! Hogy képesek ezek a fickók egy ilyen üzenetet küldeni a gyermekeiknek és a rajongóiknak?! Elegem van ebből az öngyilkosság szarságból!

    Én is küzdöttem depresszióval/mentális betegséggel, és próbálok megértő lenni, de ez nagyon nehéz, amikor dühös vagy! Ami sok az sok! Magukra hagyni a gyermekeidet, a rajongókat, és elvenni az életedet egy gyáva kiút!!!"


     

     

  • RAGE – Friss saját szavaikkal videó a július végi albumhoz

    Egyéb

    Seasons Of The Black címmel jelenik meg július 28-án az új felállású Rage zenekar második albuma. A tavalyi The Devil Strikes Again lemez folytatásához a korábbi előzetes dalok után most megérkezett a Saját szavaikkal videósorozat második része is..

    Jó hír, hogy 2018. január 15-én a Rage a Gus G. vezette Firewind társaságában be is mutatja nekünk az új anyagot az A38 Hajón. A basszer/énekes Peavy mellé Marcos Rodriguez gitáros/énekes, valamint Vassilios "Lucky" Maniatopoulos dobos/énekes sorakozott fel még 2015-ben.

     



    www.facebook.com/RageOfficialBand



    A januári koncert Facebook oldala




    RAGE - Saját szavaikkal a 2017-es Seasons Of The Black albumhoz #1




    RAGE - Saját szavaikkal a 2017-es Seasons Of The Black albumhoz #2



    A tavalyi The Devil Strikes Again folytatásának lesz egy bónusz CD-je is, amelyre a Rage-előd Avenger (1983-1986) hat dalának újra felvett verzója kerül fel, és az átgyúrt klasszikusok közül máris megismerkedhetsz az eredetileg az 1985-ös Avenger albumon (Prayers Of Steel) megjelent Adoration dal új változatával.


    RAGE - Adoration (Avenger, a 2017-es Seasons Of The Black albumról)




    RAGE - Blackened Kharma (a 2017-es Seasons Of The Black albumhoz)

     






    RAGE - Előzetes a 2017-es Seasons Of The Black albumhoz #4




    RAGE - Előzetes a 2017-es Seasons Of The Black albumhoz #3




    RAGE - Előzetes a 2017-es Seasons Of The Black albumhoz #2

     


    RAGE - Előzetes a 2017-es Seasons Of The Black albumhoz #1

     




     

  • LINKIN PARK – Chester Bennington énekes öngyilkos lett

    Egyéb

    A Linkin Park énekese, Chester Bennington öngyilkos lett, felakasztotta magát. A 41 éves énekes holttestét csütörtökön fedezték fel Los Angelesben, helyi idő szerint reggel 9-kor. Chester a saját otthonában akasztotta fel magát. Egyedül tartózkodott otthon, a családja elutazott, holttestére az egyik alkalmazott talált rá.

     



    Az énekesnek hat gyermeke volt, három a jelenlegi feleségétől, Talinda Bentley-től, akit 2006-ban vett el, három pedig korábbi kapcsolatokból. Chester hosszú évek óta küzdött a drog és alkohol függőségével, és korábban beszélt arról, hogy öngyilkosságot akart elkövetni, mert gyermekkorában szexuális zaklatás áldozata volt.

    Chester Bennington 2013 májusától 2015 végéig a Stone Temple Pilots-ban is énekelt, Scott Weiland utódjaként. Weiland 2015 decemberében hunyt el drogtúladagolásban. Chester jó barátja volt a néhai Soundgarden énekesnek, Chris Cornellnek, aki májusban akasztotta fel magát és pont a mai napon lett volna 53 éves.


    Nyugodjék békében!


    A halálhírt Mike Shinoda, a Linkin Park énekes-rappere is megerősítette meg a  Twitter oldalán. "Nagyon szomorú a hír, de igaz. Amint lesz hivatalos közleményünk megosztjuk veletek."


    A májusban megjelent Linkin Park album, a One More Light lemez Talking To Myself dalához épp most készült el egy új klip.


    LINKIN PARK - Talking To Myself (a 2017-es One More Light albumhoz)


     

     

    BREAKING: Linkin Park singer Chester Bennington dies at 41, Los Angeles County coroner says.

    — The Associated Press (@AP) July 20, 2017


    Shocked and heartbroken, but it's true. An official statement will come out as soon as we have one.

    — Mike Shinoda (@mikeshinoda) July 20, 2017


    I am in tears.Chester just told me how happy he was…..He was such a sweet and talented man……Ifeel so sad for his family,band mates and fans


    — Nikki Sixx (@NikkiSixx) July 20, 2017


    Chester was one of the kindest men I've had on my show. My heart breaks for his family and friends. He will be missed terribly.

    — Jimmy Kimmel (@jimmykimmel) July 20, 2017


    I'm loss for words.... why, why, why. Rest in peace, Chester. https://t.co/tzbJ91kIq3

    — Cristina Scabbia (@MissScabbia) July 20, 2017


    Absolutely no words. Speechless and so sad #RIPChesterBennington . I am such a fan.

    — John Cooper (@johnlcooper) July 20, 2017


    OMFG I just heard the horrible news about Chester Bennington, how awful! My heart goes to the LP families, I was shocked to hear this today!

    — AREJAY HALE (@AREJAYHALE) July 20, 2017


    https://t.co/caPn5zSTfm!!!!! Can't believe this!!! Why??? Rest in Peace Chester B...All of Thoughts and Prayers go out to ur family???

    — BulletBoys (@TheBulletBoys) July 20, 2017


    Shocked & saddened to hear of Chester's death. He was one of the modern singers that I really respected & admired. RIP friend? @linkinpark pic.twitter.com/oqMDnt6RVE

    — MichaelSweet Stryper (@michaelhsweet) July 20, 2017


    Completely stunned to hear of Chester Bennington's passing. My heart is with his family and friends, what an absolutely tragic loss.

    — Andy Biersack (@andyblack) July 20, 2017


    RIP Chester B.

    — Duff McKagan (@DuffMcKagan) July 20, 2017


    Rest In Peace Chester Bennington. We will miss youbrother. Cant believe we lost another one.

    — Nonpoint (@nonpoint) July 20, 2017


    Our Thoughts & Prayers To The Family, Friends & Fans Of Chester Bennington, Linkin Park...RIP...Far too young...

    — David Coverdale (@davidcoverdale) July 20, 2017


    Chester Bennington was found dead this morning. What a tragedy. I am shocked. My heartfelt condolences. God bless him and his family. RIP

    — Juan Croucier (@Juan_Croucier) July 20, 2017


    This is horrible. I've known him since Ozzfest. A beautiful soul, incredible talent. Much love to his family & fans "RIP Chester Bennington" pic.twitter.com/RXz2RqjUJY

    — ❄️ OTEP SHAMAYA (@otepofficial) July 20, 2017


    Any metal or hardcore dude that hated on Linkin Park was just mad they didn't have an album that went diamond & an army of dedicated fans.

    — Jamey Jasta (@jameyjasta) July 20, 2017


    GOD BLESS CHESTER BENNINGTON / 1976-2O17 - Condolences & PRAYERS of STRENGTH & LIGHT To HIM & HIS FAMILY - tBLSt SDMF pic.twitter.com/njP6scTQZG

    — Zakk Wylde (@ZakkWyldeBLS) July 20, 2017


    My Heart is Broken with the loss of Chester he was a kind and talented friend and fellow musician who ... https://t.co/0ykUUS2lE6

    — matt sorum (@mattsorum) July 20, 2017


    ?????????

    A post shared by Dave Navarro (@davenavarro) on Jul 20, 2017 at 2:58pm PDT

    Our deepest condolences go out to his family,band members,friends,fans, & everyone who loved him as we did. RIP Chester, you will be missed. pic.twitter.com/7DJPGhFRLb

    — Disturbed (@Disturbed) July 20, 2017


    It's hitting me now. RIP Chester. ? https://t.co/PQChfRVuiK

    — Morgan Rose (@morgan7d) July 20, 2017


    2017 is turning out to be just as shitty as 2016.... Chester Bennington R.I.P.!!!! WTF

    — John Corabi (@Crablegs59) July 20, 2017


     

  • AMON AMARTH – Az ex-Candlemass énekessel adták elő a Hel dalt, videóval

    Egyéb

    Az augusztus 23-án a Barba Negra Trackben játszó Amon Amarth pár napja a svédországi Gefle Metal Fesztiválon az ex-Candlemass énekessel adta elő a Hel című dalt, amely eredetileg a 2008-as Deceiver Of The Gods albumon jelent meg - Messiah Marcolin vendégeskedésével. Egy rajongói videót meg is nézhetsz a közös akcióról.

    Pár napja egy új videóval jelentkezett az Amon Amarth. A tavalyi Jomsviking album The Way Of Vikings dalához a lengyel Grupa 13 stábbal (Behemoth, Kreator stb.) forgatták a cseppet sem vikinges klipet, amelyben még régi magyar 100 forintos is felbukkan.

     



    A koncert Facebook oldala
     
    A Hammer Concerts bemutatja:
    Jomsviking European Tour 2017

    AMON AMARTH
    Augusztus 23. Budapest Barba Negra Track


     



    Jegyek
    6999 Ft - Elővételben
    7999 Ft - A koncert napján



    AMON AMARTH w/ MESSIAH MARCOLIN - Hel (Gefle Metal Festival, Gävle)




    AMON AMARTH - The Way Of Vikings (a 2016-os Jomsviking albumhoz)







     



     

  • ATTIC – Új dal King Diamond legnagyobb rajongóitól: Sanctimonious

    Egyéb

    Sanctimonious címmel augusztus 18-án jelenik meg a King Diamond, Mercyful Fate hangulatú klasszikus metalt játszó német Attic második albuma, a 2012-es The Invocation lemez folytatása. A Ván Records gondozásában napvilágot látó albumról már bemutattuk a klippel kísért The Hound Of Heaven dalt, most pedig itt a lemez címadó tétele, egy szöveges videóval.

     



    www.facebook.com/atticfuneral


    A 13 tételes új Attic lemez természetes egy konceptalbum lesz, a horror-sztori egy kolostorban játszódik, a borítót pedig ezúttal is Markus Vesper készítette.



    ATTIC - Sanctimonious (szöveges videó a 2017-es Sanctimonious albumhoz)




    ATTIC - The Hound Of Heaven (a 2017-es Sanctimonious albumhoz)










     

     

  • ACCEPT – A harmadik előzetes az augusztus elején érkező albumhoz

    Egyéb

    The Rise Of Chaos címmel jelenik meg augusztus 4-én az Accept új stúdióalbuma. A klipes címadó dal után a harmadik albumelőzetes is megérkezett a teuton metal legendától.

    A 2009-es újraindulás óta ez lesz a legendás német metal banda negyedik lemeze, a borítót pedig ezúttal Havancsák Gyula készítette.


     






    ACCEPT - Előzetes a 2017-es The Rise Of Chaos albumhoz #3




    ACCEPT - Előzetes a 2017-es The Rise Of Chaos albumhoz #2




    ACCEPT - Előzetes a 2017-es The Rise Of Chaos albumhoz #1




    ACCEPT - The Rise Of Chaos (a 2017-es The Rise Of Chaos albumhoz)




    ACCEPT - Werkfilm a The Rise Of Chaos kliphez 3.




    ACCEPT - Werkfilm a The Rise Of Chaos kliphez 2.




    ACCEPT - Werkfilm a The Rise Of Chaos kliphez 1.



     

    "A The Rise Of Chaos gondolata olyasmi, amin az utóbbi időben gyakran töprengtem - mondja Wolf Hoffmann gitáros. - Akármerre is járunk, mindenfelé vannak rejtett, vagy éppen nagyon is látható jelei a rombolásnak, és ezek valahogy megváltoztatják az eddig ismert világot. Ami ma még áll, holnapra eltűnhet, és ez eléggé irritáló, mert annyi szinten megesik. Senki sem tudhatja, holnap mi kerül sorra. A borító a legutóbbi színpadképünket mutatja, de nyilvánvalóan lerombolva... mintha csak egy katasztófa történt volna!"




     



    Az új album élő premierje egy nappal a megjelenés előtt lesz a Wacken fesztiválon, ahol egy különleges bulit ad majd az Accept.

     



    A Wacken-buli első részét egy klasszikus szett alkotja majd, régi és újabb kori sikernótákkal, a második részben a gitáros Wolf Hoffmann tavaly kiadott Headbangers Symphony szólóalbumáról fognak játszani, kiegészülve a Cseh Nemzeti Szimfonikusokkal, a harmadik részben pedig szintén szimfonikusokkal játszanak majd Accept dalokat, egy komplex multimédia show kíséretében.



    A tavalyi szólóalbum kapcsán, amelyre klasszikus zeneszerzők munkáinak metalos, de nagyzenekari vagy vonós hangszereléssel kísért verziói kerültek fel, Hoffmann mester így nyilatkozott a Hammernek:


    Az Accept zenéjébe aránylag korán elkezdtél klasszikus zenei elemeket, dallamokat beépíteni. Miért?

    „Odahaza a szüleim rengeteg klasszikus zenét hallgattak, de különösebben nem fogott meg egyik sem. Ismertem a legnépszerűbb dallamokat, zeneszerzőket, mert ez szólt a háttérben, de már a húszas éveimben jártam, amikor igazán felfedeztem a klasszikus zene szépségét. Elsődlegesen Csajkovszkij volt a kedvencem. Ekkor már az Accept tagja voltam, lényegében a zenélés volt a munkám. Mindig is kerestem a lehetőségét, hogy minél többet tudjak meg a zenéről, és igyekeztem is kombinálni a két világot. Már az 1981-es Breaker lemezen is voltak ilyen jellegű dolgaim. Például a Son Of A Bitch dalban klasszikus ihletésű riffek szerepelnek, de ilyesmi hallható a Neon Nights-ban és a Fast As A Sharkban is. De semmiképpen sem voltam úttörő ezen a téren, hiszen Ritchie Blackmore vagy Uli Jon Roth nálam jóval korábban is beépített klasszikus elemeket a zenéjébe. És őket tartottam a legnagyobb mestereimnek."


    A Head­ban­gers Symphony albumodnak már volt egy előzménye 1997-ben, egy klasszikus zenés gitárlemez. Miért tartott csaknem 20 évig, hogy előrukkolj egy újabb hasonló anyaggal?


    „Mert az ilyesmit nem lehet elkapkodni. Mindig volt valami más feladat. Amióta az Accept újra beindult, szinte folyamatosan volt mit csinálni. Vagy egy turné vagy egy újabb lemez. A háttérben persze dolgoztam ezen az anyagon is, amolyan hobbi-jelleggel, de csak most volt elegendő időm ahhoz, hogy be is fejezzem. Megjegyzem, azt az 1997-es CD-t is sokan szerették, és mindig kérdezgették is, hogy nem akarok-e egy újabbat készíteni. De a két anyag között óriási differencia van, hiszen akkor inkább csak elgitároztam a klasszikus zenei darabokat, a kedvenceim közül párat, most azonban rendesen be is metalosítottam őket, és vonósokat vagy nagyzenekart is tettem hozzájuk. Az első CD-n nem volt ilyesmi.

    Nem akartam simán megismételni azt a lemezt, valami újdonsággal akartam előrukkolni. Ahogy mondtam is, ezt elsődlegesen a saját szórakoztatásomra készítettem. De nem is gondoltam volna, hogy ez az új anyag ennyire kemény lesz. Nem ez volt az eredeti elgondolásom. Már nem is emlékszem, mikor készítettem el az első demókat, de biztosan megvan már 8-10 éve. Ez egy lassú, aprólékos munka volt."
     


    WOLF HOFFMANN - Scherzo (a 2016-os Headbangers Symphony albumról)
     



    Együtt készült a felvétel egy nagyzenekarral?

    „Nem, a nagyzenekari vagy vo­­nós felvételek később születtek. Elsőként a demó készült el, aztán dobokat tettünk alá, majd jött a zenekar. Odahaza még számítógéppel készítettem el a demót, aztán Prágába utaztam és az ottani Filharmonikusok felvételeivel cseréltem le a saját, házi cuccomat. Amikor ez megvolt, hazamentem és feljátszottam a végleges gitártémákat. Szóval, apránként raktam össze a lemezt. Nem is tudtam mindent befejezni, amit szerettem volna, így is nagyon időigényes volt."


    A nem gitárra komponált klasszikus zenei darabokat nem lehet egykönnyen gitáron előadni, igaz?


    „Ez az adott darabtól függ. Van, amit nem olyan nehéz, és van, ami rettentően az. De éppen az ilyesmi munkákból, feladatokból lehet a legtöbbet tanulni. Ha átültetsz egy nehezebb Bach témát gitárra, olyan dolgokat kell eljátszanod, amilyeneket magadtól sosem találnál ki. Ezek a zeneszerzők különben is zsenik voltak! Én csak betanított munkás vagyok hozzájuk képest, ők művészek voltak a szó legnemesebb értelmében."


    Feltételezem, hogy nem hallás után tanultad meg a darabokat.


    „Nem, az biztosan nem ment volna. És még kottával sem volt könnyű, mert jó néhány kotta vagy téves vagy szándékosan módosított. Elő kellett kutatnom az eredeti kottákat ahhoz, hogy meg tudjam fejteni, hogyan lehetne jól megszólaltatni ezeket a műveket. És erre egyedül nem is lettem volna képes.

    Szerencsére egy barátom segített a munkában, a hangszerelésben. Melo Malafi a neve, és igazi szakértője a klasszikus zenének. A vonós hangszerelésnél is nagy-nagy segítségemre volt. Remekül kiegészítettük egymást, mert ő a klasszikus zene felől jött, de szereti a rock és metal zenéket is, én pedig épp az ellentéte vagyok Melo-nak. Ha nekem kellett volna megírnom a vonós hangszerelést, még mindig ott ülnék a stúdiómban! (nevet) El tudtam mondani neki, hogy mit szeretnék hallani, de a tényleges munkát ő végezte el."

    A teljes interjú a tavaly októberi Hammerworld magazinban jelent meg.

     




     

     

     

  • SPORTALSHOW 2017 – „Az a tapasztalatunk, hogy kevésbé tematikus napokat kell csinálni"

    Egyéb

    A mai napon startol Esztergomban a harmadik Sportalshow fesztivál. Az alapvetően rockzene orientált rendezvény idén a koncerteken kívül sok egyéb mást is kínál a látogatóknak, többek között könyvbemutatókat, előadásokat és lemezbörzét is.

    A HammerWorld nyári számában megjelent egy interjú a szervezővel, kollégánkkal, Szénégető Ricsivel. A beszélgetést most itt, a honlapon is elolvashatod.

     


    Sportalshow 2017 a Facebookon


    www.facebook.com/Sportalso



    Az esztergomi Sportalsó az ország egyik legdinamikusabb klubja. Kétszemélyes stábja rendkívül aktív, tele sok-sok friss ötlettel, tervvel. Saját fesztiváljuk is van, a Sportalshow, amely egyre nagyobbra nő, egyre jelentősebb fellépőket vonultat fel. Szénégető Ricsi programigazgató vázolta Cselőnek az utóbbi néhány év történéseit és a fesztivállal kapcsolatos tudnivalókat.

    Kevés az igazán jó rockzenei klub Magyarországon. Nem csoda, hiszen rendkívüli kitartás, sõt, fanatizmus kell ahhoz, hogy akár egy 150-200 fős helyet rendszeresen meg lehessen tölteni rajongókkal. De a feladat nem lehetetlen. Az esztergomi Sportalsó a legjobb példa erre. Bozsó és Ricsi hétvégéről hétvégére színvonalas programokkal pakolják tele a helyiséget, sőt egy régiós szinten is jelentős fesztivált növesztettek a klub mellé.


     



    Ricsivel az A38 Hajó teraszán ültem le, hogy megtudjam a részleteket az utóbbi időszak eseményeiről.

    „2014 áprilisában jelent meg velünk az első interjú a Hammerben. Ezt egy robbanásszerű fejlődés követte. A cikk hatására több olyan zenekar is kezdte komolyan venni a klubot, akik addig legyintettek ránk, mondván, új és kicsi rendezvényhelyszín vagyunk. Aztán egyszer csak felbukkant Zsipi barátunk, egy külsős szervező és azt mondta, hogy elhozná a klubba a Madballt. Ez nekünk egy nagyon nagy lépés volt, mert nem tudtuk, hogy egy külföldi bandával hogyan is kell bánni.

    Bozsó nagy lelkesen azonnal kiírta a Facebookra, hogy tervben van a Madball fellépése és mit szólnának hozzá a rajongók? Mire Zsipi kétségbeesetten telefonált, hogy addig nem írjuk ki az információt, amíg az esemény nincs konfirmálva. Mi akkor még azt sem tudtuk, mit jelent ez a szó! (nevet) Egyébként ebben a szakmában azt jelenti, hogy a banda koncertszervező ügynöke jóváhagyta a dátumot és a koncert feltételeire vonatkozó megállapodást. Persze a magyar programmal kapcsolatban is sok vita, tennivaló akadt.

    Volt olyan zenekar, aki jelezte, azért nem jön hozzánk, mert játszott nálunk a Hungarica. Mondtam nekik, mi egy teljesen semleges, befogadó intézmény vagyunk, és hogy ez egy olyan kis piac, amelyiken inkább segíteni kéne egymást, mint ellentéteket szítani. De kaptuk a savat amiatt is, hogy beengedtük ByeAlexet. Azért léphetett fel nálunk, mert 'Éljen a Rock!' Az egy kérdés, hogy tetszik-e vagy nem tetszik valakinek, de az érdemei elvitathatatlanok.  Szóval ez egy intenzív, tapasztalatszerző korszak volt. Amúgy a Madball buli olyan jól sikerült, hogy ennek hatására elkezdtünk felkerülni a nemzetközi térképre, egymás után hívtak fel minket külföldi bandák, hogy jönnének játszani."



    Szerinted mi a titka annak, hogy egy mindössze 30 ezres városban meg tudjátok csinálni, amit sokkal nagyobb városok­ban mások nem?


    „Következetesen, folyamatosan dolgozni kell a programokon. Oda kell figyelni a költségekre, a másik oldalról viszont a promócióra, a marketingre. Eddig azt hittem, hogy mindent képes vagyok egyedül intézni, de rájöttem, ez csapatmunka, mert túl sok és szerteágazó a feladat. Most fogunk pályázni Cseh Tamás Programos támogatásra is. Már a jövő évi bulijainkat kötjük, így van mire tervezni."



    Amikor elindítottátok a klubot, akkor szinte kizárólag nagyon kemény rockzenét játszó bandákat léptettetek fel. Változott azóta a hozzáállás, nyitottatok más irányba is?

    „Amikor én oda kerültem, akkor lényegében csak hardcore és metal bandák játszottak nálunk. A legnevesebb fellépő pedig Takáts Tamás volt. Hamar kiderült, hogy a klub fennmaradása érdekében nyitnunk kell a némileg populárisabb műfajok felé. Az örök kérdés, hogy mi fér még bele egy ilyen nyitásba és mi nem? A Compact Disco például átment a szűrőn, úgy-ahogy, de ByeAlex produkcióját nem vette be az emberek gyomra, ahogy a Belgától is nagyon kiakadtak. Vannak vaskalapos rajongók, akik azért nem járnak le, mert úgy érzik, hogy a klub átment diszkóba.

    Alapvetően egy élőzenés szórakozóhely vagyunk, ahol sok rockzenét lehet hallgatni. Azért az underground hardcore/metal vonalat szeretnénk hangsúlyozottan megtartani. A másik, ami fontos számunkra, az a tehetségkutatás. Olyan bandáknak is szeretnénk lehetőséget adni, akik sehol sem tudnak fellépni. Ha azt akarjuk, hogy legyen egy következő rockgeneráció, legyenek új bandák, amelyek jó zenéket csinálnak, akkor ezt a folyamatot nekünk itt kell elkezdeni támogatni. Egyébként ezért nem léptetünk fel tribute bandákat. Azt valljuk, hogy inkább lépjen fel három kezdő, de saját dalokat játszó csapat, mint egy profi tribute zenekar. Nincs ellenérzés a tribute kapcsán, de mivel nálunk nem járt sikerrel egyik banda sem, így inkább ignoráljuk a műfajt."



    Szerinted meddig lehet tágítani a műfaji határokat a klub repertoárját illetően?

    „Folyamatosan kísérletezünk és figyeljük a rajongók visszajelzéseit. Van egy embrionális állapotban lévő tervünk, miszerint vasárnaponként jazz muzsika is lenne nálunk, az egykor híres Jazztergom fesztiválsorozat egyfajta folytatásaként. Nehéz a péntek és a szombat estéken kívül bármilyen napot megtölteni programmal, így ehhez a témához is csak nagyon óvatosan nyúlunk.”



    Azért, ami az éves nagy fesztiválotokat illeti, ott megmaradtatok a rockzenénél. Az idei esemény még nagyobb, még változatosabb lesz, mint tavaly. Mi mindenen változtattok most az előző évhez képest?


    „Az a tapasztalatunk, hogy kevésbé tematikus napokat kell csinálni. Előző évben volt klasszikus rock nap Pokolgéppel és Lorddal. A pénteket próbáltuk poposabbra, punkosabbra venni, így volt Junkies és Paddy, szombatra pedig a hardcore és metal zenekarok, élükön a francia Rise Of The Northstarral. Összességében minden banda hozta a klubos nézőszámát, mégsem tudtunk igazán nagyot gurítani ezzel a szisztémával. Nem baj, levontuk a konzekvenciákat.

    Most olyan az összeállítás, hogy minden műfajból minden napra tettünk néhány zenekart. Így sokkal teljesebb a háromnapos élmény. És érdekes módon, annak ellenére, hogy picit megcsúsztunk a promócióval és line-up szinten is voltak cserék, pótlások, összességében megnőtt az érdeklődés az esemény iránt. Az eddigi időszakra vonatkozó eladásaink olyanok, mint az előtte lévő két fesztiválra együttvéve.”



    A költségvetést óvatosabbra terveztétek, vagy álmodtatok egy még nagyobbat?

    „Igyekeztünk még nagyobb bandákat hívni. Nagyon örülünk, hogy csütörtökre sikerült lekötni a Sex Actiont és a Fish!-t, ugyanis a komplett stáb imádja õket. A Roaddal már régóta kacérkodtunk, most úgy álltak a csillagok, hogy nekik is jó volt a dátum. Szombatra behoztuk az Auróra - Alvin és a Mókusok kombót. Sőt, azon a napon egy baráti francia zenekar is fellép majd. Jönnek olyan bandák, akik nálunk a klubban is fix pontok. Helyi csapatok is fellépnek majd."



    Milyen nézőszámot vársz egy ilyen felhozatallal?

    „Ha a fesztivált a három nap alatt meglátogatja kb. 1200 ember, akkor már elégedett leszek. Ha ez a szám meghaladja az 1500-at, akkor ott helyben cigánykereket vetek majd!" (nevet)



    Sátorozási lehetőség lesz?


    „Az első fesztiválon még volt, de azóta terepet rendeztek ott és ez a lehetőség megszűnt, bár nem messze van egy kemping, ha valaki sátorozna. A helyszínt ennek ellenére sem akarjuk elengedni, mert itt tartották annak idején a szép emlékű Fesztergom fesztivált. Már vagy harminc éve ott áll egy patinás kőszínpad, a háttérben a Bazilika, szóval elég impozáns és ideális a helyszín. A közelben két nagyon olcsó szállás is található, ahol a fesztiváljegy felmutatása esetén további kedvezményt lehet kapni."



    Vannak esetleg kiegészítő programok?


    „Igen, ilyeneket régebben is csináltunk. Most pénteken délután 5 órától lesz egy beszélgetés Pintér Miklóssal, a Grungery honlap főszerkesztőjével, akivel Chris Cornellről beszélgetünk majd. Szombaton délután 2-tõl lemezbörze indul. Később pedig egy tematikus beszélgetést tartunk olyan zenészekkel, akik írnak is, prózában is aktívak. Jön például Holden Rose, azaz az ex-Perfect Symmetry muzsikus Kovács Attila, akinek az ifjúsági regényeiért kifejezetten rajongok. Aztán Vik Flames, azaz Füle Viktor érkezik a Redneck Roadkillből. Ő nemrég jelentette meg az első regényét Mocsár címmel. És Tim, azaz Laurer Gábor is a vendégünk lesz, aki a Tirpunk egykori gitárosa. Neki egy novelláskötete jelent meg Út sehová – Hét kis döfés címmel. Az ő írásaiban van egy leheletnyi fantasy és sok pszicho thriller/horror műfaji elem is megjelenik."



    Aki esetleg korábban érkezik vagy másként is pihenne a szuper programok között, annak milyen lehetőségei vannak?

    „Esztergom a Duna partján helyezkedik el. A fesztiváltól 50 méterre ott a Duna, ahol lehet fürdeni is. Aki pedig nem akar csobbanni, az körülnézhet a városban. Esztergom az ország első fővárosa volt. Rengeteg a látnivaló és a fesztivál karszalagjával kedvezményesen lehet múzeumba menni. És tervezzük, hogy Bozsó vagy az én idegenvezetésemmel kisvasutas körutat teszünk a városban. Sok olyan kis kellemes meglepetés és program lesz, ami talán egyetlen más fesztiválon sincs."






    A fesztivál három napja alatt 20 zenekar lép a Fritzről elnevezett nagyszínpadon. Erről a szervezők így nyilatkoztak:

    "Miért éppen Fritz? Mondhatjuk, hogy kötelességünknek éreztük, hogy az ő nevét viselje a Nagyszínpad. Tavaly éppen a fesztivál első napján kaptuk a hírt, hogy elment. Némán bámultunk egymásra, majd szinte egyszerre omlottunk egymás nyakába és törtünk ki zokogásban. Amikor a Pokolgép neki ajánlotta a B. S. emlékére című dalt, libabőrösen álltunk, és már akkor tudtuk: jövőre valamilyen formában megemlékezünk róla."

     



    Karrierje során először ér el Esztergomba a Road, akik saját bevallásuk szerint is nagyon várják a bemutatkozást a Sportalshow színpadán. Fellép még az elmúlt években újra a klasszikus felállásban nyomuló Sex Action, az üstökösként száguldó Fish!, a hazai punk színtér legendás zenekarai, az Aurora és az Alvin és a Mókusok, illetve az utóbbi időben a Sportalsó egyik kedvencévé előlépő Blues Company is.

    Ezen felül meghívást kapott a fesztiválra néhány kisebbnek mondható zenekar is, akik a klubban már rendszeresen bizonyítottak: Tűzkerék xT, The Joystix, Don Gatto, C.Y.D., Empyema, Ørdøg, Cadaveres , Vesztegzár, Autoharps, Pine Resin, Come On Rock Band, Sniffyction, Sunset és a francia High-School Motherfuckers!
     



     


    A rendezvény ideje alatt lehetőség lesz a belépésre jogosító karszalaggal kedvezményes múzeumlátogatásra (A listát a szervezőktől kell kérni a helyszínen!), csobbanni a Dunában (a helyszíntől 50 méter a part), párakapus hűsölésre, és persze a már említett előadások és könyvbemutatók meghallgatására, illetve a Rejtélyek Háza is kínál majd kedvezményes krimitúrakat.

    Ha valakinek ez nem lenne elég, akkor rengeteg látnivaló akad az ország első Fővárosában, amit érdemes egy laza séta alkalmával."

     



    SPORTALSHOW 2017

    Július 20., csütörtök

    Fritz Nagyszínpad:
    17:30 – 17:40 megnyitó
    17:45 – 18:15 Sniffyction
    18:30 – 19:10 Come On Rock Band
    19:30 – 20:10 Sunset
    20:30 – 21:50 Fish!
    22:15 – 23:45 Sex Action
    00:00 – 01:30 Blues Company


    Július 21., péntek

    DumaSarok Színpad:
    17:00 – 17:45 Pintér Miklós (Grungery) és Ric$ beszélget Chris Cornell-ről

    Fritz Nagyszínpad:
    18:00 – 18:40 Vesztegzár
    19:00 – 19:40 Empyema
    20:00 – 20:40 Ørdøg
    21:00 – 21:40 Cadaveres
    22:00 – 23:20 Road
    23:40 – 00:20 Don Gatto
    00:35 – 01:20 C.Y.D.


    Július 22., szombat

    DumaSarok Színpad:
    - Zenész és Író? Naná! Három zenész, aki könyvet is írt!
    15:00 – 15:40 Holden Rose és Ric$ beszélget a szerző ifjúsági regényeiről és egyéb írásairól
    16:00 – 16:40 Vik Flames és Ric$ beszélget Vik első regényéről, ami Mocsár címmel jelent meg tavasszal.
    17:00 – 17:40 Lauer Gábor „Tim” és Ric$ beszélget az Út sehová – Hét kis döfés címmel megjelent kötetről, ami Tim írói bemutatkozása
    21:05 – 21:15 Bozsó és Ric$ átadja a második Sportalsó-díjat

    Fritz Nagyszínpad:
    18:00 – 18:40 High-School Motherfuckers (FRA)
    19:00 – 20:00 Tűzkerék xT
    20:20 – 21:00 The Joystix
    21:20 – 22:40 Alvin és a Mókusok
    23:00 – 00:30 Aurora
    01:00 – 01:30 Autoharps
    01:45 – 02:15 Pine Resin


     







     







     

  • THE AGONIST – Klippremier: The Raven Eyes

    Egyéb

    Five címmel jelent meg még tavaly szeptemberben a Vicky Psarakis énekesnő vezette kanadai The Agonist ötödik stúdióalbuma, amelynek The Raven Eyes most kapott klipet.

    A Five a csapat második lemeze Vickyvel, aki 2014-ben lett a The Agonist énekesnője, miután Alissa White-Gluz beszállt be az Arch Enemybe.


     



    www.facebook.com/TheAgonistOfficial



    THE AGONIST - The Raven Eyes (a 2016-os Five albumhoz)




    THE AGONIST - Take Me To Church (Hozier, a 2016-os Five albumhoz)





    THE AGONIST - The Hunt (a 2016-os Five albumhoz)




    THE AGONIST - The Moment (a 2016-os Five albumhoz)




    THE AGONIST - The Chain (szöveges videó a 2016-os Five albumhoz)












     

  • PARADISE LOST – Friss előzetes a szeptemberi Medusa albumhoz

    Egyéb

    Szeptember 1-jén jön ki a doomosnak ígért új Paradise Lost album, a Medusa, amit Jaime Gomez Arellano producerrel vettek fel Angliában, a wiburni Orgone stúdióban. A tizenötödik lemezükhöz kapcsolódó őszi Európa-turnénak lesz magyar állomása is, október 15-én a Dürer Kertben.

    Már bemutattuk a Medusa album első előzetes dalát, a szöveges videóval kísért The Longest Winter tételt, most pedig a lemezt beharangozó videosorozat friss epizódját nézheted meg.
     



    www.facebook.com/paradiselostofficial


    A Paradise Lost 2017-es turnéjának egyik vendége az amerikai doomster Pallbearer lesz, akikkel a májusi HammerWorld magazinban olvashattál egy alapos interjút, a másik vendég pedig a sludge/doom/post-metal vonalas portugál Sinistro.


    A koncert Facebook oldala




    PARADISE LOST - Előzetes a 2017-es Medusa albumhoz #2




    PARADISE LOST - Előzetes a 2017-es Medusa albumhoz #1




    PARADISE LOST - The Longest Winter (szöveges videó a 2017-es Medusa albumhoz)


     


     

     




     

    Nick Holmes énekes a Linea Rocknak az új anyagról:

    "Úgy fogalmaznék, hogy amennyiben az összes Paradise Lost lemezt ismered, akkor ez az új a harmadik albumunkhoz, a Shades Of Godhoz áll legközelebb. Azt a vonalat viszi tovább, de sokkal kidolgozottabb formában, jobb hangzással és jobb zenéléssel."

    Greg Mackintosh gitáros:

    "A stílust tekintve ez leginkább a Gothic és a Shades Of God korszak közé sorolható, de azért modernebb ízekkel is."
     



    Nick a Medusa címről:


    "Engem inkább az átvitt, metaforikus értelme fogott meg annak, amit a Medúza jelent. Mint lemezcím, ez sokféleképpen értelmezhető. Amikor a wikipédián elolvastam a 'medúza' mitológiai leírásában azt, hogy 'azzal, hogy megpróbálja valaki elkerülni, hogy a Medúza szemébe nézzen, azzal a nyomasztó valósággal igyekszik nem szembesülni, hogy az univerzum értelmetlen', már nagyjából meg is volt a cím... Ez egy nihilista értelmezés."


    "A régi görög mítosz azt mondja, hogy a Medúza egy szárnyas szűz, aki mindenkiben félelmet kelt. A világ végén tanyázik. A feje sárkánypikkelyes, haj helyett kígyók tekergőznek rajta. Szájából óriási vadkanszerű agyarak állnak ki, kezei vasból, szárnyai aranyból vannak. Medúza fogatát egyesek szerint szárnyas sárkányok vontatták. Úgy tartják, hogy aki a Medúza arcába néz, az kővé válik..." - wikipédia.



    PARADISE LOST - Interjú - Linea Rock, 2017/05


     

     


    "Ősszel a New Beat szervezésében a Dürer Kertben kerül majd sor az év egyik legkomolyabb doom szeánszára: új lemezét mutatja be a műfaj brit pionírja, a Paradise Lost!

    Az új album, a Medusa az ígéreteik szerint 'sokkal lassabb, sludge-osabb, doomosabb, mint az előző pár albumuk; nyolc riffközpontú szörnyeteg, amiből árad a jellegzetes északi atmoszféra'. Így joggal számíthatunk tőlük egy olyan szettre, ami megidézi majd az olyan klasszikusaik világát, mint a Gothic vagy a Shades Of God.



    A méltó felvezetésről pedig az elmúlt pár év egyik legizgalmasabb crossover zenekara, a szeizmikus erősségű riffeket fájdalmasan szép pillanatokkal váltakoztató Pallbearer és a portugál Sinistro gondoskodik majd.

     



    A Paradise Lost egyike a súlyosabb műfajok valódi pionírjainak. Legyen szó akár a korai éra death és doom metálban gyökeredző hangzásáról, a kultikus Gothic-ról, mely szinte önmagában definiálta a gótikus metal hangzásvilágát vagy a későbbi érák szintetizátoralapú hangzásáról, Nick Holmesék tizenöt (!) lemezes életművének csak egy állandó pontja van: a folyamatos kísérletezés.

    Ez persze azt is jelentette, hogy az ezredforduló magasságában már messze kerültek az első albumok súlyosan beborult világától, két éve viszont, a The Plague Withinnel visszataláltak a gyökereiket jelentő stílusok felé - részben mert több tag is beszállt a Bloodbath-ba a felvételek előtt.

    Idén pedig, állításuk szerint, még mélyebbre ástak a fő hatásaik terén: míg a The Plague Within-en a death metal, a Medusán a csontig hatoló doom dominál majd, Az extrém zenék egyik fellegvárának tekinthető Nuclear Blastnál megjelenő lemez a tagok nyilatkozatai szerint az eddigi leglassabb és legsúlyosabb albumuk, nyolc olyan dallal, melyet a mamutsonka vastagságú riffek és Holmes jellegzetes baritonja dominál majd. Valamint a jellegzetes északi atmoszféra - nem túlzás tehát arra készülni, hogy a Dürer Kert sötétbe borul majd erre az éjszakára, főleg hogy a banda mostanában gyakrabban nyúl vissza az Icon és a Draconian Times közötti időszak klasszikusaihoz."

    Jegyárak: 4.900 / 5.500 Ft
     





     

     

  • ENSIFERUM – Az első dal az őszi albumról: For Those About To Fight For Metal

    Egyéb

    Two Paths címmel szeptember 15-én jelenik meg az új Ensiferum album, a 2015-ös One Man Army folytatása, és az első előzetes dalt, a For Those About To Fight For Metalt máris meghallgathatod a lemezről, amelynek borítóját Havancsák Gyula készítette.

     



    www.facebook.com/Ensiferum

     


    ENSIFERUM - For Those About To Fight For Metal (a 2017-es Two Paths albumról)


     








     

Keresés

Back to Top

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!