Sabaton – Attero Dominatus (Re-Armed verzió, 2006/2010)

A svéd nemzetiségű heavy/power metalban utazó Sabaton harmadik nagylemeze már ez, amit 2006-ban adtak ki szintén a Black Lodge kiadónál. A csapat egy taggal bővült 2005 óta, mivel itt már Daniel Myhr kezeli a billentyűket, aki véleményem szerint jó választás volt. A korong hangulatát nagymértékben befolyásolja a jó szinti játék. A rendkívül stílusos borító Mattias Norén nevéhez fűződik, ami úgy gondolom nagyon el lett találva.

Az Attero Dominatus stílusában a Primo Victoria folytatása, metalosabb riffekkel, itt-ott zúzósabb témákkal, kiváló zenei elemekkel tűzdelve. Egytől egyig profik a zenészek, Joakim Brodén markáns, erőteljes, rekedtes énekhangja tökéletesen beleillik a bandába és a lemezre is. Az album szinte végiggázol a hallgatón és a jobbnál jobb dalok hallatán mindenkinek megjön a kedve a headbangeléshez, énekléshez.

A zene itt is bombasztikus, hősies, néhol melodikus, mely rendkívüli módon fülbemászó dallamokkal, refrénekkel és könnyen megjegyezhető szövegekkel van fűszerezve. Kicsit több benne a szóló, mint az előző lemezen, melyeket heavy metalosabb, lassabb részek egészítenek ki. Szinte az összes dal szövegét/témáját meg lehet említeni, mint pozitívum, mert mindegyik tartalmaz valami érdekességet.

Néhányuk most is a második világháborúról szól, mint azt a címadó, Attero Dominatus (Támadás, Uralkodás) is sugallja, ami az oroszok német földre történő bevonulását taglalja (és a berlini csatát), vagy éppen a Japánra ledobott atombombákról szóló dal (Nuclear Attack). Meg kell említeni a rendkívül epikus, málházós, lassú Rise of Evilt, ami (nem meglepő módon) Hitler felemelkedéséről és hatalomra kerüléséről értekezik, vagy éppen a terrortámadásokról és azok miértjeiről készült dalt (In the Name of God). De találunk a lemezen a Szerb történelemhez kapcsolódó számot is (a menetelős We Burn személyében), valamint az első világháború kirobbanásához kapcsolódóan írt dalt (a nemrég az Apocalypticával kooperációként „felélesztett” Angels Callingot).

Szintén nagyon érdekes témát taglal a Back in Control, mely a Falkland szigetekért folyó háborút énekli meg, valamint a lemez utolsó előtti, rendkívül érzelemdús, középtempós A Light in the Black tétele is, melyet mintha egy békefenntartó osztag énekelne el (a refrén gyönyörű). Az egyetlen dal, melynek témája nem a háború, a Metal Crüe, ami ennek ellenére szintén a jobb dalok közé tartozik, talán a leggyorsabb, legbulizósabb szám, nagyon állat szólóval, jó dobjátékkal, és aminek az elején és végén olyan sikolyokat hallunk, amit egyáltalán nem vártunk (még ha nem is Joakim torkából). Az pedig külön elismerésre méltó, hogy e dal szövegét a zenekar az őket legjobban inspiráló bandák neveiből alkotta/írta meg, mely megmutatja, mennyire tisztelik őket.

A lemez legtöbb dala tökéletes és tipikus koncertnóta, például jó darabig a koncertjeik tökéletes zárása volt a Metal Machine/Metal Crüe dalok egyvelege.

A korong egyedüli ’negatívuma’, ha lehet ilyet mondani, hogy alig több mint 40 perces, hasonlóan a Primo Victoriához, szintén 9 számra lebontva. Ennél kicsit többet is el tudnék belőlük viselni és hallgatni. Reméljük, hogy a továbbiakban kicsit hosszabb lemezt/lemezeket is látunk/hallunk majd tőlük.

Itt érdekességként mindenképpen megemlíteném, hogy az album 2010-es, Nuclear Blast kiadónál megjelent Re-Armed újrakiadására további 5 bónuszdal került fel (az eredeti dalok újra lettek masterelve, keverve, de nem lettek újra feljátszva), melyek közül vannak feldolgozások (pl.: Doro, Svenne Rubins), élő felvételek (pl.: Metal Machine/Metal Crüe Medley 2008-ból a saját fesztiváljukról), vagy éppen a Primo Victoria dal demo verziója. Ám a legizgalmasabb szám a bónuszok közül egyértelműen a Nightchild, ami az előző lemez Purple Heart „eredeti verziója”, még teljesen más, a háborús témáktól eltérő szöveggel. Igazi kuriózum.

A Sabaton most sem okozott csalódást, és remélhetőleg ezek után sem fog, mert nekem továbbra is nagy kedvenceim közé tartoznak. Mindenkinek tudom ajánlani, aki szereti a koncepciót tekintve nem szokványos (a dalokhoz érdekes háttértörténeteket tartalmazó), menetelős, heavy/power metalt.

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) Fémforgács nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.

Szólj hozzá!