Főhajtások Alice Cooper előtt

Az 1948-as születésű Vincent Damon Furnier, vagy ahogy mindannyian ismerjük, Alice Cooper az 1986-os Constrictor albummal vetette meg a lábát a heavy metal világának színpadán. Persze, valószínűleg már korábban is jelen volt, ám az olyan, új utakat kereső albumaival, mint az 1982-es Zipper Catches Skin vagy az egy évvel későbbi DaDa még nem sok vizet zavart. Legnagyobb slágerei 1976 előtt és 1985 után születtek.

Ahogy egy 2008-as dupla válogatásalbumának dalait hallgattam, egymás után jöttek az olyan szerzemények, amelyeket valaki más előadásában is ismerek. Így született meg ennek a cikknek az ötlete: összegyűjteni azokat Cooper-nótákat, amelyekkel, mint idegen tollakkal, neves vagy kevésbé ismert csapatok ékeskedtek, vagy amelyeket éppen hogy ők népszerűsítettek, ismertettek meg a fiatalabb generációkkal. Gondoljunk bele, amikor például az I’m Eighteen vagy az Under My Wheels 1971-ben napvilágot látott, sokan még nem is éltek közülünk.

Rob Zombie a Mester oldalán

Se szeri, se száma az ilyen, mások által előadott AC-daloknak. Nem volt türelmem utánanézni, hogy lemezen is megjelentek-e, vagy csak koncerteken hangzottak el, amivel viszont szűkíteném a kört, hogy viszonylag ismertebb számokat és együtteseket sorolnék fel – a lista így is tiszteletet parancsolóan illusztris és hosszú.

A már említett I’m Eighteen-t én például először az Anthrax-től hallottam (Fistful of Metal album), de játszotta a Dokken, a Creed, a The Hellacopters és szólóban a Cooper-gitáros Nita Strauss is. Talán még ennél is népszerűbb a követők körében a School’s Out, amit többek között olyanok szólaltattak meg a saját hangjukon, mint a Megadeth, Rob Zombie, a G.W.A.R., a Foo Fighters, az Attila, az Alien Sex Fiend, a Tysondog vagy John Frusciante.

Dave Mustaine, a rajongó

A No More Mr. Nice Guy-t a Megadeth-nek köszönhetően ismertem meg. Az Under My Wheels-ről mindenekelőtt a Foo Fighters és a Hanoi Rocks söpörte le a port. Elsősorban hölgyek, Lita Ford és Tori Amos érezték magukénak a lírai Only Women Bleed-et. Tarja Turunen és a Drakkar a Poison-t, a Children of Bodom a Bed of Nails-t tartotta frissen. Utóbbi nótát egyébként a magyar Sing Sing is játszotta koncertjein.

A Sonata Arctica a Hell Is Living Without You-t, a Lordi a He’s Back (The Man Behind the Mask) című nótát, a Samael és a Death SS az I Love the Dead-et adta elő. Különösen nagy Alice Cooper-rajongó lehet a Melvins-frontember Buzz Osborne: zenekarával legalább három szerzeményt is műsorra tűzött a sokk rock nagymesterétől. A nevesebb csapatok közül a Tesla, az Iced Earth, a The 69 Eyes és a Meliah Rage is játszott – kevésbé ismert – Cooper-nótákat.

Cooper és Michael Monroe (Hanoi Rocks)

Két tribute albumot ajánlanék még a figyelmetekbe, mindkettőn szupergroup-ok álltak össze egy-egy AC-sláger megszólaltatására. Az 1999-es Humanary Stew, A Tribute to Alice Cooper című kiadványon olyan énekesek szerepelnek, mint Ronnie James Dio (Welcome to My Nightmare), Joe Elliott (Under My Wheels), Dave Mustaine (School’s Out), Roger Daltrey (No More Mr. Nice Guy), Bruce Dickinson (Black Widow), Dee Snider (Go to Hell), Glenn Hughes (Only Women Bleed) vagy Vince Neil (Cold Ethyl). A hangszeresek névsora hasonlóan illusztris, ám túl sokan vannak ahhoz, hogy név szerint felsoroljam őket.

Egy másik hasonló kiadvány a 2012-es Going To Hell – A Tribute to Alice Cooper, amelyre egy az egyben átvették az előző korong dalainak többségét, szerencsére újakat is hallunk: például a Dead Babies-t az Iced Earth, a Bed of Nails-t a Children of Bodom vagy az I’m Eighteen-t Don Dokken és alkalmi zenésztársai – többek között John Norum, Bob Kulick és Gregg Bissonette – előadásában.

Nita Strauss-szal

Mint látható, Cooper-nek számos olyan – főként fiatalabb – pályatársa van, aki tesz arról, hogy a Jövő polcain méltó helyre kerüljön a Mester életműve. 2011-ben zenekarát is beavatták a Rock and Roll Hírességeinek Csarnokába. Maximális tisztelet neki az elmúlt 50 évben végzett munkásságáért!

És lehet, hogy Alice csupán a ’80-as évek közepétől szegődött sokunk mellé, hogy bevezessen egyszemélyes rémálomvilágába, annak, aki kellő nyitottsággal bír, az énekes korai, tipikusan ’70-es évekbeli albumaival is érdemes megismerkednie.

Navigáció / Forrás

Ez a cikk(részlet) a(z) Rattle Inc. nyilvánosan, bárki számára elérhető RSS csatornájából került automatikusan megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg. A cikk(részlet)-ben megjelenített fotók és egyéb képi anyagok közvetlenül az eredeti forrás tárhelyéről töltődnek be, azok a metalindex.hu szerverére nem kerülnek feltöltésre. Bármilyen szerzői jogi jellegű kifogás esetén kérjük az eredeti forrás megkeresését, akik felelősségel tartoznak az általuk feltöltött és megosztott tartalomért. Kérés esetén természetesen a metalindex.hu azonnal megszakítja a cikk(részlet) átvételét az eredeti forrástól, ha bármilyen okból szerzői jogi problémák merülnek fel.

Szólj hozzá!

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!