Külön öröm, hogy a magyar világzenei színtéren nincs két egyforma zenekar, és ezt minden merítéskor újra és újra elégedetten megállapíthatom. Az elmúlt hónapok megjelenéseit átnyálazva elöljáróban elég annyi, hogy debütáláshoz most nem volt szerencsénk, de annál több szintlépéshez. Úgyhogy az első konklúzió: megint csak beigazolódott gyakorta felkantározott vesszőparipánk: nincs színesebb, ízesebb és kreatívabb a world music színtéren a magyarnál. Többek közt tán azért is, mert az alapokat adó népzenénk is a létező legjobb? No, majd ezt is körbejárjuk a maga idejében.
