Az univerzum összes energiája egy kopott Fenderben rejtőzik-Earthless, Pallbearer koncerten jártunk.

Ha valaki előfizet egy online zenei szolgáltatónál, érdemes a nagy kedvencek és a “kötelező” korongok mellett időt szánni egy kis random felfedezésre is. Az én esetemben ennek miértjére az Earthless egy tökéletes példa, ugyanis a trió idei albuma a Black Heaven pár hónappal ezelőtt az “új megjelenések” között került a látóterembe és első hallgatásra be is rántott a cucc.

A zenekar 2001-ben alakult San Diegoban. Kezdetben Led Zeppelin és Black Sabbath dalokban utaztak és bár a gyökereiktől nem szakadtak el, hamar átálltak a saját, nagyrészt instrumentális jam alapú pszichedelikus / doom / blues / hard / stoner rock szerzeményekre, és valami olyan megmagyarázhatatlan zsigeri hitelességgel tolják a műfajt, mint, ha a zenekar 35 évvel a saját megalakulása előtt is létezett volna.

A negyedik albumon eljutottak addig, hogy szakítsanak az instrumentális túlsúllyal és egy olyan produktum született, mely bármely nagy előd lemezei mellett büszkén feszíthetne a polcon (már persze, ha egy lemez tudna olyat…).

Az előzmények ismeretében talán nem meglepő, hogy a budapesti koncert hírének hallatán rekordsebességgel véstem fel a naptáramba, hogy ha a fene fenét eszik is ott kell lennem mert, ha nem, sírva járom majd a város utcáit.

Mélyről indítás

Ha egy koncerten mindkét zenekar headliner szerepet tölt be, akkor komoly meglepetések érhetik az embert, így érdemes a lehető leghamarabb a tetthelyre érkezni. Valamiért szent meggyőződésem volt, hogy az általam inkább favorizált Earthless nyitja majd az estét, de szerencsémre ez nem így történt.

A Pallbearer múlt év őszén a Paradise Lost előtt már megmutatta kis hazánk borús hangulatú metal arcainak, hogy mire is képes élőben és nagyon úgy tűnik, hogy a hálás közönség nem felejt.

A kezdés előtt szűk fél órával még örültem annak, hogy könnyen hozzáférek a mörcshöz és végre beszerezhettem a hónapok óta áhított Earthless ereklyém, ám nem sokkal később már kezdett kellemetlen lenni, hogy a fedélközben két csapatnyi kezdő tizenegyet is igen nehéz lett volna összetrombitálni egy kis passzolgatáshoz.

A céltalan lézengés kissé nyomasztott, így jobbnak tartottam egy korsó sör társaságában megcélozni a felső szintet, ahol hamar ismerősökbe botlottam (Ezúton is köszönet a képekért Anitának és Janinak!).

Kezdeti félelmeim pillanatok alatt szertefoszlottak, ugyanis az arkansasi mágusok nyitányára mint, ha varázsütésre gyűlt volna a nép. Hamar kiderült, hogy az érdeklődés nagyon is megérdemelt, az pedig külön figyelemre méltó, hogy a – napjainkra már közel sem a rock / metal műfajjal releváns – SZIGET fesztivál nyitó napján egy underground esemény is képes jelentős nézőszámot megmozgatni.

Amit a Pallbearer hozott nekünk: Heavy rockba injektált doom esszencia némi stoner hangulattal fűszerezve. Egy órányi sötét, lebegésszerű lassú merülés a végtelen mélységbe, hét komplex tételben előadva.

A gitáros / énekes Brett Campbell szerényen a rendezői jobb szélen hozta a fájdalmas dallamokat, míg a frontot az enyhén másnapos kamionosra hajazó ám – a műfaj jellegéhez mérten – annál aktívabb Joseph D. Rowland basszer uralta.

A Pallbearer produkciója minden sallang nélkül nagyon rendben volt és ki merem jelenteni, hogy a látottak alapján a közönség nagy része, vagy talán a nagyobb része – velem ellentétben – miattuk érkezett, aki pedig nem, az sem csalódhatott a felvezetésben.

A koncertek közti szünetbe sikerült néhány szót váltanunk és pár közös képet lőnünk a zenekar tagjaival és határozottan szimpatikus társaságot ismerhettünk meg személyükben. Az pedig igen meggyőző bizonyíték a közvetlenségükre, hogy Devin Holt gitárossal az Earthless fellépése alatt is sikerült összefutni a nézőtér kellős közepén.

Amikor a külvilág megszűnik létezni

Az Earthless valamit tud, amit mások nem. Gyakorlatilag annyi történt, hogy három zenész felvonult a színpadra, és csupán azt tették, amihez mindennél jobban értenek: Zenéltek…és az sem zavarta Őket különösebben, hogy mindezt néhány száz ember hallgatja és végig nézi. A saját világukban totálisan elmerülve olyan energiákat varázsolnak elő a hangszerekből, ami szó szerint feltölti a teret és lelket ad minden megszólaltatott hangnak. A műsort néhány kisebb megszakítástól eltekintve közvetlenül Isaiah a Mitchell gitáros / énekes által kihasznált kb. 3 négyzetméteres terület előtt letáborozva az első sorból hallgattam leplezetlenül leesett állal.

Az Earthless nem egy látványra építő, tudatosan közönség spanoló brigád. Mitchell teljesen belefeledkezik a hangszerébe és úgy viszi a hátán a showt, hogy közben talán az sem igazán érdekli, hogy mi történik körülötte. Mikor a buli vége felé beindult egy kis színpad mászás, még az is csak egy “jól van haver, akkor menj csak” arckifejezéssel maga mögé pillantva nyugtázta. A basszer Mike Eginton a dob el sem mozdulva, mellől mérnöki precizitással hozza a zseniális szintet, míg Mario Rubalcaba megőrült a dobok mögött.

A koncert első fele az instrumentális jam tételekre építkezett, ahol bő fél órán keresztül leginkább csak sejteni lehetett a számok közötti váltásokat, mintsem biztosnak lenni a dologban. Nem érzem magam eléggé elvetemültnek ahhoz, hogy a végtelennek tűnő psychedelic rock zenei kiteljesedések eltökélt rajongójaként aposztrofáljam magam, mégis totálisan kirepített az univerzumból, és amikor a vokális tételek kerültek sorra önfeledt üvöltésben törtem ki az Electic Flame és főleg a Gifted by the Wind első hangjainak hallatán.

A jam minden szépségével együtt valahogy még mindig jobban fekszenek az új lemezes tételek, főleg, hogy Mitchell urat valami eszméletlen orgánummal áldotta meg a sors.

Nem titkolom, hogy az Earthless fellépésétől az idei év egyik legjobb koncertjét vártam, és végül életem legintenzívebb zenei trippjét kaptam.

Vérvizsla

Fotók:

Pallbearer – Horváth Jani

Earthless – Karajz Anita

Navigáció / Forrás

--> Kattints ide a cikk folytatásához és eredeti helyén való megnyitásához! <--

Ez a cikk(részlet) a(z) Rockvilág.hu online rockmagazin nyilvánosan elérhető RSS csatornájából került megjelenítésre. A fenti linkre kattintva eredeti helyén és teljes terjedelmében tekinthető meg.

Szólj hozzá!

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!