Sear Bliss: The Haunting (1998)

1998, jubileum, Sear Bliss, The Haunting 0 Comment

Az 1993-ban, Szombathelyen alakult csapat annak idején minden kétséget kizárólag unikumnak, üde színfoltnak számított a black metal színtéren. Sőt, nemcsak számított, hanem számít a mai napig is.

Az 1995-ös The Pagan Winter demót követően egy évvel később debütáltak a Phantoms-szal, ’97-ben újra kiadták a demót az In the Shadow of Another World dallal megtoldva, majd következett a Marduk-kal és a Tsatthoggua-val közös turné, ’98-ban pedig második lemezük jelent meg. Nem feltétlenül nevezném ideálisnak a felvételeket megelőző körülményeket, lévén tagcserék zajlottak le a zenekar soraiban, ráadásul lényeges, a csapat hangzását alapvetően meghatározó pontokon. Távozott a billentyűs Winter (Horváth Roland), valamint a Csejtey testvérek (Csaba gitáros és Zoltán dobos) is a kilépés mellett döntöttek. Az üresen maradt pozíciókat Schönberger Zoltán dobossal, illetve Scheer „Max” Viktor dobossal töltötték fel, míg a billentyűs hangszereket Szűcs Gergely trombitás vette át.

A felvételekre ezúttal Hollandiában, a Beaufort stúdióban, Max és Han Swagerman producerek felügyelete mellett került sor 1997 augusztusában. Mivel a csapat elégedetlen volt a kiadás előtt álló anyag hangzásával, az egészet újra kellett keverni, az elképzelt, ideális megszólalás elérésének érdekében. Miután nem vagyok stúdiós szakember, és nem értek a felvételek folyamatához, szimplán egy mezei metalfanatikusnak vallom magam, sem 20 éve, sem manapság nem találtam/találok kivetnivalót a soundban: ahogy a nyitó Tunnel of Vision megdörren, abban nem lehet hibát találni, valósággal letaglózza az embert a nóta.

Azonban nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy célként még csak véletlenül sem a Phantoms második részének elkészítése vezérelte a zenészeket. Elődjéhez képest súlyosabb, sötétebb, atmoszférikusabb lett a The Haunting, hogy azt ne mondjam, progresszívebb, szövevényesebb. Nehezen adja meg magát az anyag, nehezen engedi magához közel a hallgatóhoz, a dalok tele vannak apró részletekkel, amelyekre nem lehet nem odafigyelni.

A bemutatkozáshoz képest jelentősen lassultak a tempók; fogós, könnyen megjegyezhető dalok (mint amilyen az 1100 Years Ago volt a debütáláson) ezúttal nem születtek, azonban a csapatra jellemző különlegesség, egyediség mindvégig dicsfényében tündököl. Utóbbi jelzőkre ékes bizonyítékként szolgál a már említett Tunnel of Vision, amelybe a Kis kece lányom című népdal motívumait építették be, de megemlíthetem a Land of Silence gyönyörű, akusztikus részeit, az Unholy Dance komorságát, vagy a Left in the Dark kozmikus magányt sugalló, fájdalmas harmóniáit. Ezt a kozmikus töltetet akár a Glory and Perdition világának előfutáraként is lehet jellemezni, mintegy rávilágítva, hogy a Sear Bliss milyen irányban kíván elmozdulni a későbbiekben.

Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy a The Haunting tulajdonképpen semmihez nem hasonlítható, ugyanis nem lehet ráfogni, hogy itt az Immortal, ott az Emperor, amott meg a Satyricon hatása érvényesül. Nem, mert a Sear Bliss önálló kis szigetet, világot képvisel a black metalon belül. Max és Sömi belépése rengeteget dobott a minőségen, lélegzetelállítóak a briliáns szólók, technikásak, összetettek a dobtémák, Gergő fenséges billentyűszőnyegei, trombitája, Nagy András basszusgitáros/énekes roppant mélyre hangolt futamai, egyedi károgása mind-mind önálló karakterrel ruházzák fel a végeredményt. A maga idejében nagyon megosztotta a csapat táborát az album, ugyanakkor új híveket is toborzott nekik; egyszerűen nem hibáztak a The Haunting-gal, és ez a folyamat gyakorlatilag a mai napig tart.

Köztudott, hogy az állandósságot képviselő Nagy András mellett az eltelt években többen is megfordultak a csapatban, a minőségen azonban sohasem esett csorba, a zenekar egy páratlan, hibátlan diszkográfiát tud felmutatni. Idei, immár nyolcadik alkotásuk, a nyáron forgalomba kerülő Letters from the Edge mindenképpen 2018 egyik csemegéjének ígérkezik, hűen demonstrálva a rájuk jellemző egyedi világot, megközelítést.

SZÓLJ HOZZÁ!

HÍRSZEMLE

Metal-történelem: A 66 legfontosabb pillanat – 3. rész

Metal-történelem: A 66 legfontosabb pillanat - 3. rész

A kedvenc korszaktól, stílustól és zenekaroktól függően bizonyára mindenki más-más történéseket tart sorsfordítónak és igazán meghatározónak. Ebben a hatrészes cikksorozatban 66 ilyen momentumról olvashattok, amelyet ...

Olvasd tovább

NIGHT DEMON – Klippremier: Life On The Run

NIGHT DEMON - Klippremier: Life On The Run

Az SPV/Steamhammer kiadó gondozásában augusztus 10-én "Live Darkness" címmel jelenik meg a tradicionális heavy metalban utazó amerikai Night Demon dupla koncertalbuma (előző stúdióalbumuk lemezkritikája ITT olvasható). Ennek beharangozójaként most a Life On The Run élő klipverziója tekinthető meg a hajtás ...

Olvasd tovább

KOBRA AND THE LOTUS – Klippremier: Velvet Roses

KOBRA AND THE LOTUS - Klippremier: Velvet Roses

A Napalm Records április 27-én "Prevail II" címmel jelentette meg a kanadai heavy metal csapat, a Kobra And The Lotus friss albumát. A Velvet Roses című dalukra pedig most egy videót is készítettek, mely a hajtás után meg is tekinthető.[...] ...

Olvasd tovább

A legjobb dalok, amelyeket sorozatgyilkosok ihlettek

A legjobb dalok, amelyeket sorozatgyilkosok ihlettek

Míg a mainstream előadók dalai többnyire a szerelemről, a kapcsolatokról, vagy éppen a szerelmi bánatról szólnak, a rock és metal zenekarok mindig szívesen nyúltak olyan ...

Olvasd tovább

Erős minifesztivált fújt össze a szél a Budapest Parkban: Bullet For My Valentine, Asking Alexandria, Caliban, Shapes, Blessthefall

Erős minifesztivált fújt össze a szél a Budapest Parkban: Bullet For My Valentine, Asking Alexandria, Caliban, Shapes, Blessthefall

Bullet For My Valentine, Asking Alexandria, Caliban, Shapes, Blessthefall – 2018. 06. 18., Budapest Park 

Olvasd tovább

Keresés

Back to Top

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!