“Engem úgy neveltek, hogy bármit is csinálok abból a maximumot hozzam ki…” – Interjú Kókai Barnabással (The Southern Oracle)

BARNIE18A magyar underground színtér sosem volt híján érdekes figuráknak, olyan arcoknak, akiknek életpályájukról, munkáikról, művészetükről akár könyvet is írhatnánk. Ezek közül is kiemelkedően sokoldalú tehetség Kókai Barnabás, aki a zenélés mellett az egyik legkeresettebb grafikus a magyar súlyosabb vonalon mozgó zenekarok körében és egyre terjed a híre külföldön is.

The Southern Oracle élén legutóbb az Apey & the Pea és a Stubborn társaságában turnézták végig az országot, most pedig új anyaggal is készülnek. Ennek apropóján felbuzdulva kérdeztük őt múltról, jelenről és jövőről egyaránt.

Kezdjük az elején. Hogyan csöppentél bele ebbe a közegbe? Hogyan kezdődött a pályafutásod? Zenélés vagy a grafikus vonal volt meg előbb?

A rajzolás azóta az életem része, hogy először megfogtam az első ceruzát. Mindig is tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni egész életemben, de mivel én vidéken nőttem fel, a kilátásaim nem voltak a legjobbak. Szüleim mindig mindenben támogattak, de jelezték, nehéz út lesz ha ebből akarok megélni – ezért is nagyon hálás vagyok nekik. Aszfaltrajzversenyektől kezdve országos rajzversenyeken át az otthoni állandó jellegű rajzolás folyamatosan jelen volt az életemben, így nem volt kérdés, hogy művészeti iskolában szeretnék továbbtanulni. Ott betekintést nyertem a különböző irányzatokba, technikákba és elindultam a saját utamon. Akkori zenekaraimnak és haverzenekaroknak készítettem mindenféle grafikákat, így találtam rá az utamra, mely ötvözi az általad is említett két dolgot amik az életem fontos részei.
14 éves koromban kezdtem el hardcore koncertre járni – egyedül – otthon Csongrádon és a környékbeli városokba (főként Szentesen és Szegeden) ahol a scéna akkor nagyon erős volt. Bármennyire is kinéztek a nagyok én úgy éreztem ez az a hely ahol otthon tudom érezni magam az otthonomtól távol. Most, hogy mindjárt 28 leszek kijelenthetem, hogy ez így is van, az életem felét ebben a közegben töltöttem és nem is lesz ez másképp. Mindig voltak és mindig lesznek olyan emberek akik belűlről próbálják meg rombolni ezt az összetartó közeget, ezzel sajnos nem tudunk mit kezdeni, de ettől függetlenül felbecsülhetetlen amit kapsz ha részese vagy.
Szóval a kérdésre visszatérve, születésemtől a művészetek határozták meg az életemet, tudtam, hogy rajzolással szeretnék foglalkozni, de édesapám dobos révén a zenei vénát is belém kódolta és ez a két dolog kézen fogva terelgeti az életem.

Ha kellene, tudnál választani, hogy melyik számodra a fontosabb? Melyik a fő vonal az életedben?

Háhh, az előző monológomból kiderül, hogy nem tudnék választani. Nem is szeretnék és szerencsére nem is kell.

Úgy tudom tetoválsz is. Ezt is régóta csinálod? Meg tudnád fogalmazni az olvasóknak, hogy miben más ez, mint papírra vagy számítógépen dolgozni? Melyiket szereted jobban?

Így van, ez a fő állásom a grafikuskodással (Barber’s Art) fej-fej mellett. Még a 18. születésnapomra kaptam egy tetováló gépet a haveroktól, mivel ügyesen rajzolok majd jól kivarrom őket :) A szakmáról mit sem tudva elkezdtem magamon gyakorolni és egy-két önkéntesen, de a megfelelő anyagismeret és mentor hiányában félretettem a dolgot. Évekkel később felköltöztem Budapestre, találtam egy tetoválót akihez elkezdtem járni tetováltatni, nagyon jóban lettünk, szó szót követett és az újonnan nyíló szalonjába meghívott dolgozni, nagy bizalommal volt felém és hitt bennem. Azóta pedig ahogy már említettem, ez a munkahelyem és imádom csinálni. Rengeteget köszönhetek ennek a fiatalembernek, akit örömömre barátomnak hívhatok, ő nem más, mint Paul Antal.
Mint minden művészeti ág, a tetoválás is egy teljesen más technikai lefolyású tevékenység. Sőt, itt a felelősség hatalmas. Míg a lemezborítókat, pólómintákat és egyebeket tudjuk variálni ha mégsem nyerte el a tetszésünket, a tetoválással ez nehézkes. Bár én mindig azt mondom, egy rosszul sikerült tetoválást ki lehet javítani, de ha elkap a vendég – vagy a tetováló – valami betegséget azzal már komolyabb problémánk lehet. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy a higiéniai rész rendkívül fontos. Ha tetoválással szeretne valaki foglalkozni, ezt a részét nagyon meg kell tanulni, mint a suliban a szorzótáblát, utána lehet művészkedni. Ugyanez a vendégekre is vonatkozik, nagyon oda kell figyelni milyen helyre mennek tetováltatni és itt nem az a fő szempont, hogy milyen menő helyen van a szalon, mert ha nem fertőtlenítik az eszközöket megfelelően vagy nem kezelik hozzáértéssel akkor kuka az egész. Szóval figyeljetek oda!

Maradjunk még egy kicsit a grafikus vonalnál. Rengeteg zenekarral dolgoztál együtt, külföldiekkel és magyarokkal egyaránt. Kézenfekvő módon saját zenekarodnak is nagyszerű borítókat és pólómintákat készítesz, emellett dolgoztál már az amerikai Chatarsis-al, itthon a Fish!-el, Apey & the Peavel, de még rengeteg nevet említhetnénk. Ilyen mennyiségű munkából van olyan, amely számodra kiemelkedik a többi közül? Úgyis kérdezhetném, hogy van kedvenced?29060412_1924685867603976_5785878087242307095_o

Nagyon sokat dolgoztam azért, hogy elérjem ezeket és nem lesz ez másképp a jövőben sem. Így szinte mindig az aktuális legújabb melóm a kedvencem. Soha nem vagyok maradéktalanul elégedett, mindig szeretnék fejlődni. Rettenetesen büszke vagyok az általad említett zenekarokkal való közös munkáimra, főleg, hogy Andrisékkal (A&TP) és Krisztiánékkal (Fish!) az állandó munkakapcsolat mellett jó barátok is vagyunk/lettünk. Makkos (A&TP) 6 éve megkért, hogy sos rajzoljak nekik egy pólót és azóta minden grafikájukat én készítem. Krisz (Fish!) pedig az előző lemezük (Idő Van) borítója kapcsán keresett meg, azóta nekik is én rajzolok mindent. Hasonlóan a brit Crippled Black Phoenix zenekar is velem rajzoltat mindent az előző nagylemezükön való közös munka óta. Hihetetlen dolog az is, hogy rajzoltam a Quimbynek, a Depressziónak vagy a Tankcsapdának, nem is egyszer. De nyilván a saját zenekaros grafikáim állnak a szívemhez a legközelebb, hiszen a saját szövegeimből dolgozom így kompromisszumok nélkül tudok kiteljesedni.

Külső szemlélőként úgy tűnik, hogy rengeteget adsz magadból a munkáidba, legyen szó zenéről vagy a rajzaidról akár. Általában a sötétebb dolgok felé nyúlsz, igen érzékletesen. Számodra az alkotás egy ilyen terápiás jelleggel is bír, jól látom?

Nagyon is jól látod. Engem úgy neveltek, hogy bármit is csinálok abból a maximumot hozzam ki. Így a zenélést és a rajzolást is ezen elven űzöm. Az, hogy “sötétebb dolgok felé nyúlok” abból adódik, hogy ezt kéri a legtöbb zenekar vagy vendég a szalonban. De ha egy kicsit jobban megnézi valaki a munkáimat, látszik, hogy vannak olyanok amik teljesen más irányban mozognak.
A zenénkben pedig azért van jelen, mert szövegekkel igyekszem kiadni magamból a rossz dolgokat így vagy úgy. Ahogy idősödöm és több mindent tapasztalok a bőrömön a világ- illetve életszemléletem is változik, így az utóbbi szövegekben már nem csak pusztán kiadom a negatív energiákat, hanem igyekszem megoldásokat is kínálni, hiszen akik hallgatják a zenénket és üvöltik a szövegeket azok is a mindennapok zűrzavarából akarnak kiszakadni, akár csak arra a félórára, amíg egy koncert lemegy. Nagyon jó érzés amikor koncert után odajönnek beszélgetni a szövegekről vagy azok témáiról és elmondják a véleményüket az emberek itthon és külföldön is. Óriási dolognak tartom, hogy ennek a szubkultúrának ekkora energiája van.

The Southern Oracle-el már jó ideje a magyar underground élvonalában vagytok. Hogy és mikor indult a projekt? Hogy lett belőled frontember?

2009. februárjában alakult a banda, akkor még Slaughter At The Engagement Party néven Szegeden. Összeállt öt haver akik a szegedi és környékbeli koncerteken verbuválódtak és elkezdtünk örömzenélni. Mindenkinek volt már ilyen-olyan tapasztalata (itt csak pár szóban a hogyan lettem frontember kérdésre válaszolva; én eredetileg gitároztam és az egyik előző zenekaromból kikerült az énekes és gitárost hamarabb találtunk, ennyi :) ), de ez volt az első banda ahol a saját utunkat jártuk. A név volt a legkevésbé fontos, mondván magunknak és többi havernak csináljuk, viszont nagyot robbant az első kislemez, ami elég rendesen meglepett minket. Sorra hívtak meg minket itthon és külföldön is. Így amikor elkezdtünk dolgozni az első nagylemezen, úgy éreztük választanunk kell egy komoly nevet ha már ilyen nagy az érdeklődés akkor ne a hülyeség menjen :)

Elképesztően energikus a produkciótok! Ez az elejétől koncepció volt vagy egyszerűen ez a műfaj jellegéből adódik? Meddig bírjátok szusszal? :)

Koncepciónak nem mondanám, nem hiszünk az előre megtervezett és koreografált előadásmódban. Azt csináljuk amit szeretünk és ebbe mindent beleadunk, ez az az energia ami átjárja a színpadot. Fogalmam sincs hogy bírjuk ki amúgy, ha nagyszínpados buli van akkor meg pláne 😀

Mielőtt rátérnénk a jelenre és a jövőre, az eddig megjelentek közül melyik anyagotok áll hozzád a legközelebb és miért? Lehet egy dal is vagy egy egész lemez. Tudom, nehéz kérdés… :)

Fuh, igen ez nehéz. Mindet szeretem, mindnek megvan a maga szépsége és értéke számomra. Az eslő nagylemez (Hellwakening) felvétel ideje alatt hunyt el a nagyapám, aki fontos szerepet töltött be az életemben. A “Monument” című dal neki íródott és a mai napig tisztán emlékszem arra pillanatra amikor az utolsó sorokat énekeltem fel, mennyi érzelem szabadult fel és ahogy kiléptem a stúdiószobából mindenki arcán látszódott, hogy ez átjött. Nagyon megható pillanat volt, amit semmire sem cserélnék el…ezek azok a dolgok amik miatt minden lemeznek meg van a maga kis szerepe az életünkben.

Most pedig a jelen. Most érkeztetek az új kislemezzel, amelynek a Blind Messiah címet adtátok. A nagyszerű borítótervet már láthattuk, amely szintén a te kezed munkáját dicséri. Mit lehet tudni még az anyagról? Lesz lemezbemutató?

Ez egy három számos kislemez ami a közelgő nagylemezt hivatott beharangozni. Elég sok energiánk és időnk van már most az egészben, de még nem áll készen, így arra gondoltunk a lemezről lemaradó két számot és egy régit (újra) felveszünk és kihozunk hirtelenjében, hogy lássa a közönség mire is készülünk. Most voltak a választások és emellett is mindannyiunk életében komoly dolgok zajlanak, így elég mélyre mentünk már itt a kislemeznél is, valamint a nagylemez lesz az eddigi legerőteljesebb dobásunk zeneileg, szövegileg és külcsínyileg is. Alig várjuk, hogy elkészüljünk és megmutathassuk, de addig is legalább akkora büszkeséggel jövünk május 12.-én a “Blind Messiah” B oldalas EP-vel a Dürer Kertbe jó barátink a Stubborn és a Wishes oldalán, valamit a GarageLive jóvoltából minden online zenei felületen megtalálhatjátok majd.

Mik a további tervek a megjelenést követően a zenekar életében? Hasonló országjáró turnéra számíthatunk, mint amit legutóbb az Apey & the Pea és a Stubborn társaságában csináltatok?

Van jó sok ötlet amiben videók, turnék és minden egyéb szerepel. Reméljük mindent meg is tudunk valósítani, de egyelőre a legfontosabb, hogy készen legyünk az immáron harmadik The Southern Oracle nagylemezzel.

Utolsó kérdés. Melyik az öt kedvenc zenekarod? :)

Háhááá, eddig is voltak nehéz kérdések…nade; elég széles a zenei ízlésem ami főleg az utóbbi években bővült ki sok irányba és ennek nagyon örülök. Viszont így erre a kérdésre még nehezebb válaszolni :) Kilenc éves korom óta szeretem a Wu-Tang Clan-t, úgyhogy őket bizton besorolhatjuk ide. Maradjunk a hiphop-nál, a hazai Akkezdet Phiai talán a legtöbbet hallgatott banda nálam, az ő szövegeik nagyon sokat segítettek és a mai napig segítenek a saját hangom megtalálásában. Mindenképpen ide tarozik a Converge, számomra az ő zenéjük és Jacob Bannon művészeti tevékenysége nagyon meghatározó. Fontos szerepet tölt be a Black Flag is, szintén zene és szövegvilág, valamint Henry Rollins spoken word-jei vagy standup-jai sokat pörögnek nálam. Végül, de véletlenül sem utolsó sorban egy hármast raknék: Newborn, Bridge To Solace, The Idoru. Ha ők nincsenek, lehet el sem kezdek zenélni. És napestig sorolhatnék még rengeteg olyan bandát/előadót akiket nagyon sokat hallgatok, szeretek, hatással van rám így vagy úgy.

Köszönjük!

Én köszönöm a lehetőséget!!

Szólj hozzá!

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!