Sons Of Apollo: Psychotic Symphony

Egyéb 0 Comment
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2017
Kiadó: 
InsideOut Music
Weblap: 
http://www.sonsofapollo.com/
Stí­lus: 
progresszív metal
Származás: 
USA
Zenészek: 

Mike Portnoy – dob, ének
Derek Sherinian – billentyűs hangszerek
Ron "Bumblefoot" Thal – gitár, ének
Billy Sheehan – basszusgiár
Jeff Scott Soto – ének

Dalcí­mek: 

1. God of The Sun
2. Coming Home
3. Signs of the Time
4. Labyrinth
5. Alive
6. Lost In Oblivion
7. Figaro’s Whore
8. Divine Addiction
9. Opus Maximus

Értékelés: 

2012-ben járunk, amikor a két egykori Dream Theater zenész, Mike Portnoy és Derek Sherinian ismét együtt dolgoznak egy projectben, ahol csak instrumentális zenét játszanak. Ez a formáció egyszerűen csak a PSMS nevet kapta, a tagok – azaz Portnoy / Sheehan/ MacAlpine/ Sherinian - vezetéknevének első betűjéből kirakva. A négyes munkássága sajnos rövid életűnek bizonyult, de én már akkor is éreztem, hogy tartogat még nekünk meglepetéseket a banda. Az ’InstruMENTAL Inspirations’ címmel kiadott DVD-jükről írt írásomat így zártam: „Nagyon remélem, valamikor a következő évben egyszer csak érkezik majd hír, hogy ez a csapat is stúdióba vonul, hogy saját albumon dolgozzon.”

A kívánságom teljesült, de mégsem úgy, ahogy azt eredetileg képzeltem! Öt évvel később, azaz 2017-ben a „munkamániás” bedobja a hírt, hogy egy progmetal szupercsapattal dolgozik a stúdióban, de a tőle megszokottal ellentétben ezúttal teljes rébuszokban beszélt. Ám már ekkor elindultak pletykák, hogy kik is lehetnek a tárasi. Az egyik személyét maga Portnoy fedi fel, hiszen egyértelmű utalást tett a legnagyobb közösségi portálon, a „Making History…And You??” üzenettel. Derek Sherinian személyének híre nem lepett meg, de ami az augusztusi nagy bejelentésnél kiderült, az már igen. Egy apró gondolat még Mike Portnoy kapcsán. Az elmúlt hét évben rengetegszer volt arról szó, hogy jó döntést hozott-e akkor, amikor kilépett a Dream Theaterből. Ami azok után jött, hogy új útvonalon indult el az Adrenaline Mob, a Flying Colors, a The Winery Dogs, a Metal Allegiance zenekarokkal, folytatta a klasszikus progresszív zenét a The Neal Morse Banddel és a Transatlantic-kel is, szerintem mind tudatos lépés volt, mert szerintem nem akart rögtön fejest ugrani egy progresszív metal zenekarba vagy akár projectbe az összehasonlítás végett. Ennyi idő elteltével a Mike Portnoy’s Shattered Fortress viszont egy jó húzás volt, hiszen mégiscsak kellett egy kapocs a stílus közönségéhez.

Visszakanyarodva a nagy bejelentéshez: engem két tag, Ron „Bumblefoot” Thal és Jeff Scott Soto igenis meglepett. A PSMS három tagja mellé egy olyan gitáros érkezett, aki igazán érdekes karakter, zeneileg és technikailag egyaránt. A hab a tortán viszont a hang! Így egy olyan zenekar jött létre, ami egy új mérföldkövet jelent a modernkori progresszív metal történetében. A Sons Of Apollo bemutatkozása, vagy legalábbis az időzítés egy másik szempontból is érdekes, hiszen ebben az évben lett húsz éves a ’Falling Into Infinity’, amelyen még Portnoy és Sherinian is DT tagként élt meg. Két évtizeddel később, azaz idén újra egymás mellett a „Del Fuvio Brothers” és mellettük pedig három olyan világsztár, akiknek a neve egyértelmű biztosíték arra, hogy kiváló anyaggal lesz dolgunk!

A zene istenének gyermekei mivel is állnak elő? A kérdésre a válasz azért nem volt ennyire egyszerű, mint ahogy az induláskor kinézett. Nagyon sokan – köztük jómagam is – arra számoltak, hogy a korai Dream Theater vonalán mozgó zenei irányt kapunk, de ami a valóságban hallható a ’Psychotic Symphony’-n, az érdekesebb. A kilenc dal érezhetően modern, de valahogy mégis szervesen kapcsolódik a régi típusú zenei gyökerekhez, olyan értelemben, hogy legyenek igenis jól megírt dalok. A billentyűs hangszerek kiválasztása is mutatja ezt a kettőséget, a Hammond orgona, a Minimoog és még sorolhatnám az ilyen típusú billentyűket, amikkel Derek előállt. Azok, akik ismerik az ő önálló lemezeit, tudják, hogy sokféle szintetizátorral dolgozott mindig. A gitár és basszusgitár fronton viszont a két duplanyakú hangszer szerintem kiváló csemege. Billy Sheehan kezében már láttam ezt a hangszert, akkor Steve Vai mellett pengette ezt a monstrumot. Bumblefoot hangszere – pontosabban a gitáros játékmódja – egyszerűen lenyűgözött. Ezeket a puzzle elemeket összeillesztve egy olyan képet kapunk, amit sokan vártak, reméltek. Hallható formában pedig így szól:

De ne szaladjuk ennyire előre, hiszen a Signs of the Time a harmadik lett a sorban. Előtte van még mit hallgatni. A nyitó God of The Sun egy igazi csemege a maga bő tizenegy percével. A felvezető szitár hangok után a billentyűszóló nagyon hasonlít a DT-s Lines In The Sandben hallhatóra. Bizonyos elemeket itt is ugyanúgy használ fel Derek, de amit Bumblefoot hoz, az már egész más. Emlékszem, az első hallgatásnál libabőrös lettem teljesen, amikor Jeff megszólalt. A vonós alap mellett megszólaló csapatot élmény volt hallani. A refrén pedig egyenesen elvarázsolt. Ebben a dalban minden benne van, amit elképzelhetünk. A jó alaptéma, kiváló refrén mellé még egy érzelmes szóló és egy brutális riffel startoló témaváltás is kifér, ja és persze ezek után visszakanyarodunk oda, ahonnan indultunk. Ezt nem lehet más szóval illetni, mint zseniális! Mentek előre a dalok és nem hittem a fülemnek, a második, a harmadik… egyszerűen hihetetlen. A Labyrinth volt az első olyan dal, ami szerintem a sokak által vizualizált DT-s irányvonalat először hozza. A sok témából felépülő nóta élvezetes az első perctől kezdve. Itt volt az első alakalom, hogy Billy Sheehan jellegzetes basszushangszínével direktben találkozhattam. Több hallgatás után tűnt csak fel, hogy ő most nem annyira a domináns szerepet kapta, de játéka egyértelműen megismerhető. A másik ilyen dal egyértelműen az Alive. A különböző témákat Ron jól hallhatóan egyik, illetve másik nyakon hozza. A keményebb, hét húros hangzású témáit az érintő nélküli felsőn, míg a lágyabb témákat a másikon játssza. A gitárszóló alatti kíséret egyértelműen a ’Falling Into Infinity’ világát idézi vissza. A folytatásban érkező Lost In Oblivion előtt sokáig értetlenül álltam. Nem értettem, hogy miért kellett ilyen poweres, pörgős legyen az a dal, aminek a szövegéből vették ki az egész lemez címét. Több hallgatás után beért ugyan, bár nem mondanám, hogy a kedvencem lett. A tempós rész mellé illesztett refrénnel még nem volt bajom, de a szintén villám tempójú matekos rész nem igazán fogott meg. Hiányzott belőle az az erő és ötletesség, amit például a Coming Home-ban hallottam. Utóbbi egyértelműen a Sons Of Apollo himnusza. A lemez végére is kellett volna egy ilyen igazi dög, mint amit a klipen is bemutatott tételben hallhattunk.

A korong elején – ahogy említettem is – sorra érkeztek egymás után azok a dalok, amiktől egyszerűen elállt a szavam. Minden egyes másodperc óriási élmény volt. Ezzel ellentétben a két utolsó esetében azt érzem, hogy egy picit laposabb lett a dolog. Nem tudott sem a Divine Addiction sem az Opus Maximus annyira megfogni. Előbbi egy igazi nagybetűs kitérő a Deep Purple és a Rainbow világába. A dal jó, mégis azt érzem, hogy ettől volt jobb a lemez elején. A végső bő tízperces monstrum pedig egy hatalmas foci, amit nagyon magasra lőttek fel Apollo hangszeres fiai. Ez a technikai tudás, ami itt szerepel, az egyszerűen lehengerlő, de az élvezeti értéke nálam most nem volt katartikus.

Aminek még nagyon örültem a ’Psychotic Symphony’ megjelenése kapcsán, hogy az InsideOut Music vette a kezébe a kiadvány gondozását. Már alig várom, hogy halljam a Mediabook kiadásban szereplő nyers keverésű lemezt, de a gyűjtők is fenhetik a fogukat, hiszen akár aranyszínű vinyl lemezen is kapható lesz a kiadvány. Egyébként ez a szín csak az egyik az öt elérhető variáció közül! Érdekesség, hogy a zene három oldalra fért fel és az utolsó, a D oldalra a csapat logóját nyomták. A promócióban kapott digitális fájlokból is kiderült, hogy a hangzás nagyon jó, várom a lehetőséget, hogy CD-n, netán egyszer vinylen is hallhassam!

Összegzés: 

A zene istene, Apollo megáldott öt embert és általuk egy olyan zenekar debütál, amely mérföldkő lesz a progresszív metal stílus történetében. A ’Psychotic Symphony’ erős kezdés, szinte majdnem tökéletes. Ha jól belegondolunk, ez a kaland még csak most kezdődik! Mi lesz még itt? Mi, a műfaj rajongói járunk a legjobban akkor, ha Mike Portnoy végre valódi otthonra talál.

Dátum: 
2017. október 12
Pontszám: 
9
Szerző: 
karpatisz

Author

SZÓLJ HOZZÁ!

HÍRSZEMLE

Quattro-X – Örökkélét (2017, info)

Quattro-X - Örökkélét (2017, info)

Hosszas várakozás után, december 12-én megjelent a Quattro-X második nagylemeze Örökkélét

Olvasd tovább

Tyketto – Live From Milan (2017)

Tyketto - Live From Milan (2017)

Az Ufo basszusgitáros-legenda Pete Way 1982-'87 között Waysted néven vezetett egy hard rock csapatot, amiben Danny Vaughn énekes-gitáros kezdte a profi karrierjét '85-ben. Aztán amikor ez a csapat szétszaladt, az énekes New York-ban megalapította saját zenekarát Tyketto néven, aminek a

Olvasd tovább

Broken Hope és Hierophant márciusban a Dürer Kertben!

Broken Hope és Hierophant márciusban a Dürer Kertben!

Mutilated And Assimilated címmel a nyár folyamán jelent meg a chicagói death metal gépezet, a Broken Hope hetedik albuma, a 2013-as Omen Of Disease folytatása, melyet márciusban Budapesten is bemutat a csapat – pályafutása során először koncertezve Magyarországon. “Gitárosként és szövegíróként úgy érzem, ...

Olvasd tovább

Lay – Ma jelent meg az Emberöltő

Lay – Ma jelent meg az Emberöltő

Emberöltő címmel a mai napon jelentette meg új EP-jét az őcsényi modern/hibrid-metalos LAY. A 2015-ös Utopia album folytatása 5 dalt tartalmaz, melyből három magyar, kettő pedig angol nyelvezetű. A záró tételben, azaz a Vándor-ban Jozzy (ex-Leander Rising, String Theory, Strength ...

Olvasd tovább

Phil Campbell And The Bastard Sons – A Motörhead gitárosa új bandájával érkezik a Dürer Kertbe

Phil Campbell még a Motörhead mellett indította útjára családi vállalkozását, akkor még Phil Campbell’s All Starr Band néven koncertezett a csapat. Tavaly novemberben a zenekar már Phil Campbell And The Bastard Sons néven adta ki bemutatkozó EP-jét. Phil-en kívül a ...

Olvasd tovább

Keresés

Back to Top

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!