Iced Earth: Incorruptible (2017)

Egyéb 0 Comment

ieintercorruptible.jpg

Kiadó:
Century Media Records

Honlap:
http://icedearth.com

Elmúltak már az az idők, mikor egy új Iced Earth album megjelenése alapjaiban rengette meg az underground heavy metal hívők birodalmát – talán nem is voltak ilyenek. Mindenesetre a Schaffer kapitány vezette csapat egyike azon kevés együtteseknek, melyek a kilencvenes években sem vesztették el hitelességüket, és nem próbáltak ilyen vagy olyan kanyarokkal a maguk teremtette útról letérni.

Arról persze lehetne vitatkozni, hogy az Iced Earth mennyire tekinthető „igazi” együttesnek”, és mennyire Schaffer egyéni  elképzelései zenei megvalósításának, de igazából hatalmas kilengéseket nem lehet a diszkográfia darabjainak színvonalában találni. Az bizonyos, hogy a Matt Barlow énekes jelezte 1993-2003-ig tartó periódus sikerét nem igazán tudták felülmúlni, az már csak az én egyéni véleményem, hogy a Tim Ripperrel készített "The Glorious Burden", valamint  a Stu Block bemutatlozását jelentő "Dystopia" – ha egy kicsit másféle hangulati elemek hangsúlyozásával  - de simán odatehetőek a klasszikus albumok mellé. Az is igaz viszont, hogy vannak olyan lemezeik – és ebbe beletartozik a legutóbbi is – melyek úgy mentek el mellettem, mint focistáink fizetése a megérdemelt zérótól, annak ellenére is, hogy Schaffer zenei világa nem fog át hatalmas spektrumot, és hát a muzikális revolúció  letéteményesei szócikk mellett sem az Iced Earth neve található az értelemező szótárban.

Abban persze igaza van Schaffernek, hogy jóllehet,  sok régi rajongó ugyanazt az érzést várja az új Iced Earth albumtól, mint a Dark Saga idején, ez minimum egy időgép prezentálásával lehetne kivitelezhető, és a jelzett hallgatók ifjúságának visszahozásával. Mert hiába nem változik annyit a zene, ha közben kamaszból felnőtt férfivé válunk, és érzelmi világunk úgy változik, ahogy érzelmi intelligenciánk – utóbbi jobb esetben minél nagyobb értéket mutatva.

És bár könnyen tehetném, hogy rövidre fogva a kritikát, elintéznem annyival: olyan, mint a többi – ezzel nem biztos, hogy igazat mondanék, már ha az árnyalatok releváns különbséget jelenthetnek egy lemez megítélésében. (Márpedig igen, lásd fenti soraimat.)

Azoknak, akik Barlow-féle lemezt várnak, ismételten csalódniuk kell – hiába változatlan az elénk tárt zenei univerzum alapja, Stu Block képtelen visszahozni azt az alapvetően fagyos, deprivált, dehumanizált életérzést, ami a korábbi albumokat jellemezte, úgy látszik, a valamikori énekes úgy fagyott össze Schafferrel, hogy abból tényleg valami egyedi és megismételhetetlen született. Ugyanakkor bátran megállapítható, hogy az Incorruptible sokkal jobb album lett, mint elődje, és ha nem is éri el a „Dystopia” színvonalát, még Schaffer sem fog olyan negatív értékítélettel visszaemlékezni a mostaniakra, mint tette azt a „Plagues Of Babylon” esetében. Stu Block továbbra is megpróbál lavírozni a Ripperes sikolyok – ez annyira nem megy neki – és a Barlow-féle öblösebb énekstílus között, én azonban nem érzem indokoltnak ezt a vokális skizofréniát, és ennek mellőzésével talán a zene sem lenne annyira zaklatott, mint amilyen hűvös és kimért volt Barlow idejében.

Troy Seele kényszerű kiválása – beteg kisfiának ápolása nem engedett elég időt a zenekari kötelezettségekre – nem igazán eredményezett érzékelhető változást, Jake Dreyer ügyes iparos módjára szolgálja ki a heroikus témákat, melyek mélyén továbbra is ott lappang az Iron Maiden, vagy a Sanctuary hatása.

Lehet, hogy az elkötelezett hívők meg fognak kövezni, de az album fő  szerzeménye, az epikus „Clear The Way (December 13th, 186)” engem folyamatosan a Running Wild hasonló témájú, a katonaindulókat gitárszóló formában feldolgozó munkáira emlékeztet – s hogy ez most dicséret, vagy negatívum, döntse el mindenki saját maga.

A szövegekről nem szeretnék érdemben nyilatkozni – Schaffer mindig híres volt markáns politikai véleményéről, amitől nem áll messze a konteo-hívők sajátos logikája -, akit érdekelnek a hangjegyekbe foglalt leleplezések, azok mélyedjenek nyugodtan bele a sorokba.

Megbízható, és viszonylag erős albummal folytatta a harcot az Iced Earth legénysége, egy-két kiugró, best of-ot is megérdemlő szerzeménnyel, amire vélhetően jó benyomásokkal fogunk visszaemlékezni pár év múlva – már ha a világelitet jelentő kiválasztott csoport nem fog úgy dönteni, hogy mindennek vége legyen :).

Garael

 

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Author

SZÓLJ HOZZÁ!

HÍRSZEMLE

Riffelésben erős este: Testament, Annihilator, Death Angel – Barba Negra Music Club, 2017. 11. 18.

Riffelésben erős este: Testament, Annihilator, Death Angel – Barba Negra Music Club, 2017. 11. 18.

Talán az ősz legerősebb összeállítása érkezett Budapestre, ennek megfelelően már hetekkel a buli előtt elfogyott minden jegy a koncertre. Azon ritka koncertek egyike volt, amikor fordított arányosan érdekeltek az est fellépői, a legjobban a Death Angelt vártam, legkevésbé a Testamentet. ...

Olvasd tovább

Darkest Hour – Godless Prophets & The Migrant Flora (2017)

Darkest Hour - Godless Prophets & The Migrant Flora (2017)

A washingtoni hardcore-metal brigád kilencedik nagylemeze még az a kategória volt pár hónapja, amit belehallgatás nélkül is nyugodt szívvel tettem kosárba az egyik fõvárosi boltban, nem hittem, hogy csalódást okoznának, különösen nem a sokak által köpködött 2014-es Darkest Hour után. ...

Olvasd tovább

Omega Diatribe – Meghallgatható az első dal a február végén érkező harmadik albumról!

Omega Diatribe - Meghallgatható az első dal a február végén érkező harmadik albumról!

Február végén jelenik meg a budapesti extrém groove metal csapat az Omega Diatribe harmadik nagylemeze 'Trinity' címmel. Az első dalt, a 'Spinal Cord Fusion'-t pedig tegnap már ki is hozták Hájer Gergőék az új anyagról. A  zenekar nemrég egy frontember ...

Olvasd tovább

Médianysos – 6.: Mark Twain – Egy jenki Arthur király udvarában (1889)

Médianysos - 6.: Mark Twain - Egy jenki Arthur király udvarában (1889)

Idõutazásos fantasy. Nem, ez most nem a Terminátort a középkori keresztesek közé helyezõ, a kilencvenes években a szerzõi jogra nagyot pottyantó magyar írók újabb szüleménye, sõt, nem is egy nagy sikert ígérõ új filmsorozat - most azoknak van az idejük ...

Olvasd tovább

Kijött egy új dal a közelgő Glassjaw-lemezről

Kijött egy új dal a közelgő Glassjaw-lemezről

A múlt héten röppentek fel a nem hivatalos hírek, hogy a Glassjaw még idén kiadja régóta várt harmadik nagylemezét, amit – tekintve, hogy idén már 15. éve várjuk a 2002-es Worship & Tribute folytatását – először nem is nagyon akartunk elhinni, ...

Olvasd tovább

Keresés

Back to Top

Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!
Inline
Like-old az oldalt, hogy azonnal értesülj a legfrissebb hírekről!